Dunántúli Protestáns Lap, 1939 (50. évfolyam, 1-53. szám)

1939-07-30 / 31. szám

1939. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 155. oldal. Jókai-hagyomány élt az ő életében, amelynek templom volt a családi otthona. Kedves ajkai és íósoki reformá­tus testvérek, ti tudjátok, ti ismertétek és ti élveztétek az ő jóságát. De te is érezted és érezni is fogod időt­len időkig: pápai református egyház Áldás volt az ő élete mindenfelé, amerre megfordult. Ez annyira így volt, hogy áhítat töltötte el mindenki szivét, aki vele beszélt. De legnagyobb áldás erre a kedves Jókai-Ihász családra volt, amelyre mikor ránézek, valami csodálatos értelmet nyer előttem az Ige : Nagy nemzetté teszlek és megáldalak téged. Csodálatosan érthetetlen ez az Ige és mégis csodálatosan érthető, mert kegyelem van benne. Ábrahámnak egy gyermeket adott az Isten, mégis nagy nemzet atyja lett. Á mi drága halottunknak nem adott gyermeket az Isten és mégis, mikor ránézek ezekre a kedves Jókai-fiúkra, azt kell mondanom, hogy remény­ség szerint nagy nemzet anyjává tette őt az Isten. Meg­áldalak téged és fel magasztalom a te nevedet. Van valami nagy vigasztalás és van valami nagy intés e koporsónál. Vigasztalás: íme, így áldja meg az Isten azt, akit szeret. így válhat valóra az, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra lehet. Vigasz­talás: Nem vész el semmi az Isten világában! Isten úr a teremtettségben és úr az egymást követő nemzedé­kek felett. Csodálatosan tud családokat elveszíteni, de csodálatosan tud családokat megmenteni. Mikor az ásvai Jókai-család utolsó férfisarja mint kisgyermek árván marad és veszendőben van: Isten egy drága lélek útján felveszi ölébe és felneveli és nagy néppé teszi. Az én lelkemen átzúg az örökkévalóság harsonája, a feltámadt élet harsonája, a Krisztus szava és nem félek a haláltól, nem félek népem, nemzetem halálától. De intés van e koporsónál mindnyájunk számára: Ilyenek legyünk életünkben, mint amilyen volt ez a nemes lélek, amely most visszatér Teremtőjéhez. Egész nemzetünk számára prédikáció az ő élete: Ilye­nek legyetek, hívők legyetek, tiszták legyetek, nemes lelkek legyetek, mert csak a nemességnek van létjoga a földön. Ilyenek legyetek, akkor Isten szava szól hozzánk az esti harangszóban, a hazatérő nyáj kolomp­­szavában, a lehulló falevélben és az esti szélben. El­hullunk, mint a fáknak levelei, de Isten szava meg­marad örökre. Isten szava pedig az örök Ige. Az örök Ige pedig a Krisztus, aki által minden lett és ki nél­kül semmi sem lett, ami lett, akiben van az élet és aki azr emberek világossága. Ő a mi világosságunk is a halál sötétségében, mert ő mutatta meg nekünk az utat az élet felé. Ö általa tudjuk,' hogyha meghalunk, az Atyához van me­netelünk. Jertek imádkozzunk. @@@®®@®@®®®®®®®@®®®®®®®®@®®®®®®®®®®(e!®@@ ® « I VEGYESEK I ®S®S®®@®®®®®@®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®8®® — Lelkészi és kántori szolgálati jubileum. A drégelypalánki egyházmegye közgyűlésével kapcsolatban ünnepelte az egyházmegye közgyűlése és a nagymarosi gyülekezet Labancz László nagymarosi lelkipásztor nagymarosi lelkészkedésének 30 éves évfordulóját. Dr. Fodor Vilmos egyhm. gondnok elnöki megnyitójában meleg szavakkal emlékezett meg Labancz László buzgó munkásságáról. A gyülekezet nevében Takács Mihály gondnok szép beszéd kíséretében diszkötésű Bibliát nyúj­tott át az ünnepeknek. Vitéz dr. Vadas Rezső járási főszol­gabíró meghatottan vázolta azt a tényt, hogy Labancz Lászlónak nincsenek haragosai, csak barátai. A lelké­szek nevében Kovács Sebestyén József, a szórványok nevében Bálint Ambrus köszöntötték a jubilánst. Végül a gyülekezet nevében egy kis lányka piros szekfücsok­­rot nyújtott át lelkipásztorának. Ezután egyik nagyma­rosi presbiter állt fel és üdvözölte Patakfalvy Domokos állami tanítót, aki ugyancsak 30 éve kántora az egy­háznak, s a presbiterek ajándékaképpen ezüst dísztár­gyat nyújtott át annak a kántornak, aki Labancz László szavai szerint harminc év óta valóban meleg és baráti viszonyban van lelkipásztorával. Az üdvözlésekre — a kántor helyett is — Labancz László válaszolt, s jóleső érzéssel, meghatottan felelt minden egyes meleg szóra, mely az ő személyével foglalkozott. ígéretet tett, hogy a jövőben is hűséggel, türelemmel és jósággal fogja szolgálni egyházát. Délben a nagymarosi Hefter vendéglőben 100 terítékes diszebéd volt, amelyen dr. Fodor Vilmos a Kormányzóra,. Pályi Pál a jubilánsra, Pozsár István a jubiláns feleségére és a jelenlevő asz­­szonyokra ürítette poharát. A felköszöntők sorát a nagymarosi kaszinó kiküldöttjének toasztja zárta be. Szép volt e nap. Sok lelki és személyes élmény sürí­­tődött tele. Talán épen ezért felejthetetlen is marad. — A főiskolai igazgató-tanács augusztus 2-án, I 11 órakor Pápán, a főiskola dísztermében teljes ülést ; tart. A tárgysorozaton szerepelnek a gyakorlati theolo-1 giai tanszék betöltése, a pápai gimnázium felső tago- I zatával párhuzamos kereskedelmi középiskola megszer­vezése, a Kutassy Mária igazgató nyugdíjazása követ­keztében megüresedett leányliceum-tanítónőképző-inté­­zeti, illetve nőnevelő-intézeti igazgatói állás betöltése, polgáriiskolai igazgatói állás szervezése és betöltése, internátusi felügyelői állás betöltése, pedagógiai tanári állás betöltése, történelem-pedagógiai szakos tanári állás betöltése. Rácz Rózsa II. gyak. isk. tanítónő folytató­lagos alkalmazása, Geöbel Ilona nyugdíjazása követ­keztében megüresedett természetrajz—földrajz szakos tanári állás betöltése, Bertalan Iboly ideiglenes hitok­tató további alkalmazása, Könczöl Irén férjhezmenetele következtében megüresedett polg. isk. ének—zongora segédtanitói-nevelőnői állás betöltése. — Tanítóink előléptetése a VII. fizetési osz­tályba. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr egyházkerületünk tanítói karából vitéz Szalóky Lajos csökölyi, Pápay Zoltán inotai, Páhány János dákai, Nádasdy Gyula mezőlaki, Gueth Gyula csajági és Tálos József balatonfüredi tanítókat a VII. fizetési osztályba léptette elő. Gratulálunk! — A visszacsatolt területeken fennállt egy­házkerületek lelkészképzése és az ezzel kapcsolatos lelkészképesítés ügyében az országos egyházi bizottság a következő határozatokat hozta: 1. A visszacsatolt te­rületen fennállt losonci theologiai főiskola végzett hallga­tói a törvényes feltételek mellett az első lelkészképesítő vizsgálatra, az ott működött lelkészképesítő vizsgáló­­bizottság előtt első lelkészképesítő vizsgálatot tett se­gédlelkészek pedig, ugyancsak törvényes feltételek mellett a második lelkészképesítő vizsgálatra abban az egy­házkerületben jelentkezhetnek, amelyhez a területválto­zás folytán tartoznak. 2. Második lelkészképesítő vizs­gálatra a visszacsatolt területeken működő segéd lelké­szek is az első lelkészképesítő vizsgálat sikeres letéte­lének idejétől számított két évi gyakorlat után bocsát­hatók. 3. A losonci theologiai szemináriumban végzett hittanhallgatók a visszacsatolás folytán rájuknézve ille­tékessé vált egyházkerületek lelkészképesítő bizottságai előtt a losonci theologiai szemináriumban tanult tan­anyag szerint teszik mind a két lelkészképesítő vizs­gálatukat, írásbeli dolgozatukat ellenben az illetékes

Next

/
Oldalképek
Tartalom