Dunántúli Protestáns Lap, 1939 (50. évfolyam, 1-53. szám)
1939-07-02 / 27. szám
1939. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 135. oldal. és neje (Balatonkenese), dr. Pásztor Dezső főjegyző (Tabajd), dr. Sass János körorvos és neje (Enying), dr. Szalay Benő m. kir. honvéd ezredorvos (Budapest), dr. Szűcs Gyula m. kir. honvéd főállatorvos (Nyíregyháza), dr. Szakái Lajos körorvos (Veszprém), Csonka Árpád tanító (Adásztevel), Koncz Gyula körjegyző és neje (Alsógörzsöny), Barabás Árpád ref. lelkész és neje (Tapolcafő), Kovács Imre nagykereskedő (Bécs), özv. Bauer Zsigmondné Selinko Jolán divatáruház tulajdonos (Pápa), dr. Gombos János körjegyző (Molnaszecsőd), Szőke Károly ref. lelkész (Köveskál), Gyeginszky Béla körjegyző (Egyházaskesző), Jakab István gépészmérnök (Budapest), Öllős Rezső földbirtokos (Apácaszakállas), dr. Barcsy Lajos fogorvos (Pápa), Gyenese Sándor állampénztári tiszt és neje (Pápa), Dezső Kálmán tanító (Csallóközaranyos), dr. Deutsch József és dr. Deutsch Sándor nagybérlők (Vönöck), Csajthay Ferenc városi adótiszt (Pápa), Koch László földbirtokos (Győrszemere), Németh Kálmán oki. gazda, szőlőbirtokos (Zalaszentgrót), Goldstein Imre kereskedő (Pápa). — A kollégium évzáró örömünnepén dr. Tóth Lajos főiskolai igazgató tartalmasán és színesen számolt be az év gazdag eseményeiről, befejezésül hálás érzéssel méltatva a dunántúli ref. egyházkerület gyülekezeteinek áldozatkészségét az ősi intézmény fenntartása körül. Nagy Ernő és Tóth Lajos a versenyszavalatok győztesei művészi szavalatokat adtak elő. Az ének- és zenekar Szabó Sándor pompásan fegyelmező vezetésével nagyon szépen és hatásosan adott elő egy énekszámot. Sülé Jenő IV. é. pn., ifj. elnök a Képzőtársaság egyre szélesebb mederben folyó munkásságáról számolt be. A 2500 P-re rugó ösztöndíj, pénz- és könyvjutalom kiosztása után Ólé Sándor főiskolai lelkészt gondnok adott évzáró beszédben szívet-lelket emelő útravalót a rövid idő után szétszéledő tanuló ifjúságnak. — Tapolcán a tiszáninneni reformátusok találkoztak mintegy 6000-en. Farkas István püspök hirdette az igét. Farkasfalvi Farkas Géza egyházkerületi főgondnok megnyitót mongott. Nagy áldást jelentett a találkozás minden résztvevőre. — 10 éves találkozó. Bensőséges hangulatban folyt le az a találkozó, melyre a Kollégium 1929- ben érettségizett növendékei jöttek össze június 4-én. A főiskolát és a tanárikart a volt osztálytársak nevében Fáber Kovács Gyula felsőőri ref. lelkész üdvözölte megható beszéddel, melyre Faragó János főigazgató, Fejes Zsigmond igazgató és Rab István osztályfőnök válaszolt. Ezután a református templomban istentisztelet következett, melyen ugyancsak Fáber Kovács Gyula hirdette Isten igéjét és tolmácsolta mélyen járó beszédében a találkozók hűségét és ragaszkodását az Alma Mater iránt. Istentisztelet után volt tanáraikkal együtt osztálytermükben gyülekeztek, ahol dr. Mohácsy Lajos kir. törvényszéki aljegyző beszámolt a volt osztálytársakról és régi kedves diákköri emlékeket elevenített fel. Majd felkeresték korán elhunyt kedves társuk, Jílek Anti sírját, melyen virágcsokrot helyeztek el. A találkozót ebéd zárta be a Böröczky-vendéglőben. A találkozón jelen voltak: Bauer Ferenc kereskedő' Pápa, dr. Beznicza István körjegyző Páka, Boné András oki. közgazdász Budapest, Elekes Gyula urad. intéző Réde, Fáber Kovács Gyula ref. lelkész Felsőőr, dr. Gaál Elemér pii. fogalmazó Veszprém, Kellner László textil vegyész Budapest, dr. Kiss Zoltán ref. lelkész Budapest, dr. Kocsis Lajos OKH tisztviselő Budapest, Mátyás János jegyző Padrag, Mihály Dezső Pápa, dr. Mohácsy Lajos kir. törvényszéki aljegyző Veszprém, Nagy Ferenc m.-tisztviselő Pápa, Nagy Gyula urad. tisztviselő Szany, dr. Reisinger Miksa gyógyszerész Budapest, ifj. Rónay Zoltán ev. lelkész Révkomárom, Sebestyén Árpád államrendőrségi detektív Budapest, Smudla Mihály oki. jegyző Bánhida, dr. Uzonyi István kir. törvényszéki joggyakornok Szombathely, Vödrös Dániel szfőv. tanár Budapest. — Lelkészi csendesnapokat tartott a dunamelléki ref. egyházkerület missziói bizottsága június 20—22 napjain Leányfalun, a Filadelfia Diakonissza Intézet üdülőjében. Az előadók sorában volt Gottlob Spoerri zürichi lelkész is. — Veszprémben, a református gyülekezet meghívására, Békeji Benő lelkészatyánkfia 10 teljes napon át tartott evangelizáló előadásokat. A gyülekezet lapja, a Jeruzsálemhegyi Harangszó e munkát „lelki hadjáratnak mondja és a következőkben számol be róla: Köszönjük Istennek, hogy csodálatosan szép időket adott s minden külső körülményt kedvezően alakított. A lelkekben várakozást ébresztett és komoly érdeklődést keltett. Nem üres kíváncsiság, csiklandozó újság-inger hozta össze híveink legnagyobb részét, hanem Isten hivogatásának megérzése, Igéjének megértése. Köszönjük Istennek, hogy választott eszközének, Igéjét hirdető szolgájának adott erőt tiz napon keresztül szolgálni gyülekezetünkben. Hogy testileg minden fáradtságot legyőzött, lelkileg naponként új volt s újított. Hogy igehirdetése nem az érzelmek ideig tartó felkorbácsolása volt, de evangéliumi gondolat-ekéjével ugyancsak mélyen hasogatta az értelem barázdáit. Nem könnyű emberi hitető beszéd tömeghangulatok keltésére, de örök isteni igazságok pörölycsapású alkalmazása a legszemélyesebb életkérdésekre. Hogy az evangelizáció nemcsak evangéliomhirdetés volt mind a 34 alkalommal, amenynyiszer szolgált, de határozottan és hitvallásosan református is. Nem felekezeti jelszavaskodás, felekezeti különbség kiélezése, de a következetes református keresztyén öntudat kimélyítése bűnbánatébresztéssel. A Heidelbergi Káté és a II. Helvét Hitvallás szinte a XVII. század prédikátorainak konfesszionális erejével szólalt meg előadásaiban. Hitünk igazságait a kirnosolygott ördög valóságától Isten szeretetakaratáig szinte zordon komolysággal vetítette hallgatósága elé. Bármennyire értelmi síkban mozgott is, a gyakorlati alkalmazásban az ént szíventalálóan csendítette fel a kérdést: hát te akarod-e? Jóleső volt a gyülekezeti tagok részéről megnyilvánult meleg és őszinte érdeklődés. Nagyon sok testvérünk életében vált reálissá a lélek, a bűn, a megváltás, kegyelem kérdése. Akik műkedvelő hallgatóknak jöttek, vagy belealakultak abba a lelki atmoszférába, ami az összejöveteleket áthatotta, vagy elmaradtak. Sűrű nagy tömegek nem vonultak fel. A leghűségesebbek a mi egyébként is hűséges, főként bibliakörös testvéreink voltak. Ezek jelentek meg a reggel 7 órakor kezdődött hitmélyítő bibliaórákon, melyek Péter apostol első levelével foglalkoztak. Megható és inspiráló volt, ahogy reggelenként buzgó felsős diákjainktól kezdve a főkurátorig 60-an, sőt 75-en is összegyülekeztek; azok is, kik 4 km.-t gyalogoltak ezért az egy óráért? Esténként viszont a templomi igehirdetés után a kis
