Dunántúli Protestáns Lap, 1939 (50. évfolyam, 1-53. szám)
1939-05-14 / 20. szám
1939. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 101. oldal. munka akadályai, hogy lehetne jazokon segíteni, mennyi pénz vagy milyen más segítség kellene. Utasítás. A szabályrendelet előírásai minden szórvánnyal (puszta, külterület) rendelkező anyaegyház lelkipásztorára s presbitériumára egyformán kötelező. Az utasítás a szabályrendeletnek azon részeire terjed ki, ahol a végrehajtás módja pontosabb körülírást kíván. A szórvány gondozó bizottság olyan gyülekezetekben, ahol a presbiterek száma 12-őt meg nem halad, lehet maga a presbitérium. A szórványgondoző bizottság legalább negyedévenként gyűlést tart, gyűléseiről jegyzőkönyv vezetendő s amennyiben nem azonos a presbitériummal, határozatait megerősítés és tudomásul vétel végett presbitériumnak bemutatja. A szórványgondozó bizottság az egyes szórványközségek (puszták, tanyák, lakott helyek, külterületek) ügyeinek intézésére, illetve a lelkipásztor jnellett az ügyek intézésében segédkezésre az anyaegyház tagjai közül alkalmas szórvány felügyelőt választ. Be lehet állítani egy, vagy több, esetleg minden szórványközség számára külön felügyelőt. Az egyes szórványhely ekem az ott élő s református egyházunk iránt hűséget kimutató buzgó szórványfüveink közül szórvány megbízott választandó. A szórványmegbizott az összekötő szerv a szórványfelügyelő, illetve a lelkipásztor között. Ő a szórványban élő egyháztagok egyházi elöljárója, gondnoka. A szórványban élő hívekről nyilvántartás vezetendő. A nyilvántartásba feljegyzendő minden egyes szórványban élő hívünk neve, foglalkozása, családi körülményei, ha családos ember, házastársának neve, ha ez nem református, akkor vallása is, az a körülmény, hogy reverzálisos házasságban élnek-e vagy nem s milyenben — a gyermekek száma, a ref. vallású gyermekek neve, életkora, ha iskolaköteles korban vannak, annak az iskolának neve, ahová járnak, -— továbbá a szórványhivek vagyoni körüllményei, egyházi adója stb. Általában mindaz, amit a szórványhivővei kapcsolatban feljegyezni szükséges. E nyilvántartás minden évben legalább egyszer kiigazítandó, a változások, — elköltözések, születés, halálozás, beköltözések — bevezetendők. Esperesi egyházlátogatás alkalmával a vizsgáló bizottságnak a szórványbizottság jegyzőkönyvével együtt bemutatandó. Ahol szórványfelügyelőt, vagy szórványmegbizottat beállítani nem lehet, ott minden a szórvámygondozással kapcsolatos teendő a lelkipásztorra hárul. A lelkipásztor felelős egyébként a felügyelők s megbízottak ténykedéséért. Munkájukat ellenőrizni tartozik, tudomása nélkül a szórványokban semmi sem történhetik. Ahol a szórványhelyek nagyobb tömegben vannak, a szórványbizottság szórvány cső portokat tartozik létesíteni s ezek központját olyan helyre kijelölni, amit a csoport egyes helyein lakó hívei könnyen megközelíthetnek s ahol számukra istentisztelet tartható. A szórványközpontokban tartandó istentiszteletek idejét, ha az szabályszerű időközökben tartatik, — évenként, — ha bizonytalan időpontokban tartatik, /esetenként tudatni kell a szórványfelügyelő, s a szórványmegbizottak útján, vagy közvetlenül postai úton, — minden egyes szórványban lakó hivővei. Ahol szórványközpontok létesítésére a szórványhelyek kevés száma miatt szükség nincs, gondoskodni kell a szórványokban külön istentiszteletek tartásáról. Ennek helye és ideje esetenként a szórványhivekkel közlendő. Ahol a szórvány az anyaegyháztól kis távolságra (4 km.nen belül) van s így külön szórványistentisztelet tartása nem látszik szükségesnek, gondoskodni kell arról, hogy a szórványban lakó hívek az anyaegyházban tartandó istentiszteletek időpontjáról tudomással bírjanak. Ahol kevés szórványhely van és a szórványhelyek az anyaegyháztól nagy távolságra esnek, de a szórványokban lakó hívek együttes lélekszáma nem haladja meg a 20-at, ahol tehát nem remélhető, hogy istentiszteletre egyik szórványhelyen néhányan is összegyülekeznek több községből is, külön istentisztelet tartása nem szükséges, de gondoskodni kell róla, legalább is nagy ünnepek előtt, hogy a szórványban lakó hívek az anyaegyházban tartandó istentisztelet időpontjáról értesítést kapjanak. A lelkipásztor minden szórványhelyet tartozik időnként meglátogatni úgy, hogy legalább évenként egyszer minden egyes szórványban lakó hivővei találkozzék. Látogatásai alkalmával, különösen olyan helyeken, ahol az említett módon külön istentisztelet nem tartható, háziistentiszteleteket tartson lelkipásztor. Látogatásának időpontjáról a szórványfelügyelők, és szórványmegbizottak útján, vagy közvetlenül, lehetőleg előre értesítse a szórványban lakó híveket. Látogatása alkalmával lehetőleg kísérje el a szórványfelügyelő s a szórványmegbizott is. De legalább a szórványmegbizottal minden látogatása alkalmával igyekezzék találkozni. A tanköteles gyermekek, akik mindennapi iskolába az anyaegyházba -vagy hitoktatásra a szórványközpontba távolság miatt nem járhatnak be, hitoktatása elsősorban a lelkipásztor feladata. Ahol a tankötelesek száma nagyobb, hetenként, másutt nagyobb időközökben tartozik a hitoktatást végezni a lelkipásztor. Ha a gyermekek hitoktatásáról a lelkipásztor indokolható módon maga gondoskodni nem tud, tankönyvvel, utasítással lássa el a szórványmegbizottat, vagy a szülőt s időnként ellenőrizze a gyermek előhaladását. A tanköteles vizsgáztatását a lelkipásztor tartozik megejteni s hittani osztályzatát illetékes iskolájánál bejegyeztetni. A szórványbizottság feladata gondoskodni a szórványgondozás anyagi feltételeinek megteremtéséről. Tartozik szórványköltségvetést készíteni, melynek szükségleti részébe fel kell venni a kiszállások (látogatás, istentisztelettafrtás, hitoktatás) úti- és fuvardíjait, az iratterjesztés végzésére szükséges költségeket, a szegénysorsú tankötelesek tankönyvsegélyét s bármi egyéb előfordulható kiadásokat, — fedezeti részébe pedig fel kell venni a szórványban lakó hivek anyagi erejének gondos mérlegelésével a rájuk kivethető adó összegét, a tőlük várható adományokat, a szórványistentiszteletek perselypénzét, ezenkívül az anyaegyháztól az anyaegyház anyagi erejének megfelelő s a szórványkörzet nagyságával arányban álló hozzájárulási, — a missziói és egyéb segélyeket. A szórványgondozásról külön pénztárkönyv vezetendő. A szórványokból befolyó mindennemű adó, adomány stb. feltétlenül a szórványok gondozására fordítandó. A szórványbizottság feladata, hogy amennyiben más megoldásra találni nem tudna, költségvetése beterjesztésével a gondozás anyagi nehézségeinek feltárásával kérje a felsőbb hatóságok anyagi támogatását. A szórványokban lakó hivek gondozása épen olyan kötelessége az egyháznak, mint az anyaegyházakban lakók lelki szükségleteinek kielégítéséről való gondoskodás.