Dunántúli Protestáns Lap, 1938 (49. évfolyam, 1-52. szám)

1938-02-06 / 6. szám

1938. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 29. oldal. konusok szolgálati idejéről s az egyházi és a világi felsőbbség kölcsönös viszonyáról. A második csoport rendszabályai (29—52. §) az egyházi gyűlésekre vonatkozó utasításokat - adják. Amint nem ismernek a tisztségeknél fokozatbeli kü­lönbséget (esperes, püspök, gondnok, főgondnok), fel­sőbbfokú gyűlés sincs náluk. Kálvini értelemben csu­pán kevesek vagy többek gyűléséről lehet szó. A classis, vagy synodus határozatai nem azért nagyobb érvényűek, mert magasabb fokú gyűlésen jöttek létre, hanem mert többek gyűlésének határozatai. Négy­féle gyűlés van: 1. Presbiteri gyűlés, melyet a helyi egyház presbiterei és bizonyos tekintetben diakónusai alkotnak a lelkész-presbiter vezetése mellett. 2. Klasz­­szikális gyűlés 10—15 helyi egyház kiküldötteiből, mely esetenként választja vezetőségét vagy tisztikarát. 3. Partikuláris zsinat (kerületi gyűlés), több klasszis közös egyházi gyűlése. 4. Generalis (egyetemes) zsi­nat, az ország határain belül levő összes gerefor­­meerd helyi egyházak közös gyűlése. E két utóbbi gyűlés tisztikara sem állandó egyházi méltóságot vi­selő személyekből áll, hanem megbízatásuk a vezetést illetően csak a gyűlés idejére szól. A presbiteri gyű­lés egy-két hetenként, a klasszikális gyűlés egy évben négyszer (három hónaponként), a kerületi gyűlés egy évenként, az egyetemes zsinat három évenként jő össze. A rendszabályok harmadik csoportja (53—70. §) a tanról, a sákramentomokról s egyéb szertartások­ról intézkedik. Közelebbről szól az egyházi tisztet vi­selőknek az Írás és hitvallás szellemében történő tiszt­betöltéséről, a keresztségről, úrvacsoráról, a teme­tésről, az ünnepnapokról, a katekizmusprédikációfól, a templomi éneklésről és a házasságmegerősítésről. Végül a negyedik csoport (71—86. §) szól az egyházi fegyelem gyakorlásának módjáról. Ennek főbb pontjai: az egyházi fegyelem lényege, szüksé­gessége és célja, a titkos bűnök, az egyház presbi­tériumának tudomására hozás, titkos (magános) és nyilvános intés, az úrvacsorától eltiltás, a gyüleke­zetből kirekesztés, a kirekesztett újból felvétele, fe­gyelem gyakorlása a tisztet viselőkkel szemben, nyil­vános, botránkozást keltő bűnök, attesztációk (egyik gyülekezetből a másikba távozó egyén távozásakor Köteles bizonyítványt, attesztációt kérni, mert a másik gyülekezetben tartózkodásakor csak így járulhat 'az úrvacsorához, vagy ha végleg elköltözik, a másik gyü­lekezetben csak így veszik fel rendes, jogait gyakor­­rolható tagnak), elköltöző szegények ügye és a kül­földi egyházakhoz való viszony. * A fenti rendszabályokra meg lehet jegyezni, hogy ha nem is ugyanilyen módon és sorrendben, de leg­nagyobb részük a mi törvénykönyvünkben is megta­lálható. Ezt nem igyekszem elvitatni, bár sok szó férhet a kettő közötti nagy különbséghez. Azt azon­ban nem tagadhatjuk, hogy nálunk inkább csak papi­­ron vannak meg ezek. A mi presbitériumunk nem int meg senkit azért, mert nem jár templomba, nem szen­teli meg az Ür napját, nem neveli keresztyénhez méltó módon gyermekeit, nem járatja azokat refor­mátus iskolába, vagy mert káromkodó, részeges, pa­rázna stb. A mi egyházi gyűléseink tárgya más jel­legű. A holland gereformeerd egyház nem azért fog­lalkozik az írás tudományával, mert érdekes az, mint vélekednek annak állításai, kérdései felől sokan, nem azért dogmatizál, hogy legyen mivel foglalkozniok azok­nak, akik a theologiára beiratkoznak s nem azért van­nak meg rendszabályai, mert azok némelyikének hasz­nát is lehet venni, hanem, hogy ezek a dolgok mind útmutatói legyenek Isten dicsőségére szentelt életé­ben. S az Ür útmutatásaihoz tartják is magukat. Hű­séges, odaadó munka folyik az egyházi élet minden területén. (Folyt, köv.) Pomothy Dezső. |p®®@®®@®®®®®®@@®®®®®®®®®®®®®®®®@®®@®®j; I VEGYESEK 1 ® ® ®®@@®®@®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®§)®®g©©@® — A ref. theologiai tanárok országos konfe­renciája február 2—3. napjain Debrecenben üiésezett. A gyűlésen megjelent Makláry Károly tiszántúli püspök, a debreceni Tisza István Tudományegyetem Hittudo­mányi Karának tanárai közül dr. Csikesz Sándor e. i. rektor, dr. Révész Imre e. i. hittud. kari dékán, dr. Er­dős Károly, dr. Makkai Sándor és dr. Vasady Béla egyet, tanárok, ott láttuk az érdeklődők között dr. Sz. Kun Béla, dr. Mitrovics Gyula és dr. Tankó Béla egye­temi tanárokat, dr. Soós Béla debreceni lelkipásztort, égyet. magántanárt. Vidékről a következők voltak jelen: Budapest: Dr. Budai Gergely, dr. Csekey Sándor, dr. Kováts J. István és dr. Sebestyén Jenő; Pápa: Dr. Pongrácz József, dr. Tóth Lajos, dr. Török István és dr. Trócsányi Dezső; Sárospatak: Dr. Marton János, dr. Mátyás Ernő, dr. Nagy Barna és dr. Zsíros József. Kolozsvárt Nagy András és dr. Tavaszy Sándor, Loson­cot Sörös Béla és Tunyogi Mihály képviselte. A gyű­lést a kollégiumi tanácsteremben dr. Makkai Sándor bibliamagyarázata és imádsága után dr. Erdős Károly egy. tanár, a betegsége miatt ágyban fekvő dr. Kállay Kálmán egy. tanár, a Lelkészképző-intézet igazgatójának helyettese nyitotta meg. A jelenlevők a konferencia el­nökévé egyhangúlag dr. Erdős Károlyt, jegyzőivé dr. Marton János és dr. Nagy Barna sárospataki taná­rokat választotta meg. A tanácskozás során letárgyal­ták az egyetemes konvent megbízásából az ötéves theologiai tanfolyam tantervét. Az Országos Ref. Theo­­logus Szövetség alapszabálytervezetét a konferencia némi módosításokkal jóváhagyásra ajánlja az egyetemes kon­­ventnek. A konferencia tagjai tisztelgő látogatást tettek Makláry Károly püspöknél, ahol dr. Kováts J. István és dr. Csikesz Sándor Rector Magnificusnál, ahol dr. Mátyás Ernő beszélt. A konferencia résztvevői a tiszán­túli ref. egyházkerület Lelkészképző-intézetének voltak szívesen látott vendégei, azonkívül az egyik nap dr. Révész Imre dékán és felesége, a másik nap dr. Csikesz Sándor rektor hívta meg ebédre őket. Az ebédeken szá­mos egyetemi tanár is hivatalos volt és résztvett azo­kon Makláry Károly püspök, valamint egy alkalommal Járventaus finn evangélikus lelkész is. — Kitüntetés. Dr. Fazekas Jenő tanárt, kollé­giumunk volt jeles növendékét, a tartui magyar tudo­mányos intézet lektorát az észt tudós társaság 100 éves jubileumi ünnepélye alkalmával rendes tagjává választotta. Gratulálunk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom