Dunántúli Protestáns Lap, 1938 (49. évfolyam, 1-52. szám)
1938-04-17 / 16. szám
72. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1938. akik kősziklára építenek s mindenki, aki nem Jézus parancsai szerint él, a második kategóriába tartozik.20 B) Tiltakozunk az ellen, hogy a Hegyi Beszédben bárki is kultúrprogrammot, vagy szociális törvényadást lásson. Jézus szavai nem valami kultúreszményen, hanem kizárólag Isten követelésén mérendők. Egyedül a szeretet parancsa az, amit Jézus kiván,; ' ezt viszont az élet minden vonatkozásában követeli. C) Az eschatologikus felfogással (szemben két dolgot kell megemlítenünk, egyfelől, hogy Jézus olyasmit vár tanítványaitól, aminek a megvalósulása sok időbe telik (M.t. 5:13—16), másfelől meg, hogy »a jövendő világ erői« (Zsid. 6:5) már most jelen vannak a lelki szegényeknél, a síróknál, a szelídeknél, egyszóval mindazoknál, akik Jézust befogadták. Egyébként is »arról a napról és óráról pedig senki sem tud« (Mt. 24:36). D) Akik az érzületre helyezték a hangsúlyt, elfeledték, hogy Jézus nemcsak ezt kívánja, hanem főleg új tetteket: a harag legyőzését, az új, tiszta házasságot, a végső áldozatra is kész elszántságot (Mt. 5:22c— 24, *30, 32—33, 43). E) A történeti magyarázattal szemben azt kell kiemelnünk, hogy nem az a kisebb vagy nagyobb távolság a fontos, ami van Jézus és a korabeli zsidó theologia tanítása között, hanem az, hogy Ő a Messiás, aki Istennek a törvényben kijelentett akaratát hirdeti. Iglaz ugyan, hogy ez a mi teljes elitéltetésünket jelenti, de mivel a Messiás az, akiről szó van, nemcsak ítéletet hoz, hanem egyben az üdvösség és istenfiúság Ígéretét is. F) Dibelius és Bultmann azt felejti el, hogy »a Hegyi Beszéd elsősorban is konkrét parancsokkal van tele«21 s Jézus nemcsak döntést kíván, mert ez csak előfeltétele és nem lényege az igazságnak. A döntés megfelelő cselekedetek nélkül mit sem ér. S még valamit: Jézus parancsai nem erkölcs-fölöttiek, hanem éppen ebben a világben megvalósítandók. Összefoglalás. Az eddigiek előrebocsátása után most már csak egyetlen állásfoglalás marad számunkra: hakadni a reformátorok által kijelölt úton. Ez pedig azt jelenti, hogy föladatunk nem egyéb, mint annak a keresése: mi volt a célja Máténak, amikor megírta evangéliumát, melynek egy része a Hegyi Beszéd? Erre a kérdésre pedig csajk az az egyetlen válasz lehetséges: bizonyságot tenni Jézus Krisztusról, mégpedig úgy, hogy evangéliuma minden során át Istennek a Fia jelenjék meg az olvasó előtt. Ha így olvassuk ,a Hegyi Beszédet, akkor abban arról van szó, hogy kicsoda Jézus Krisztus és mit parancsol Ő nekünk? Ha így olvassuk a Hegyi Beszédet, akkor annak minden egyes sora Reá vonatkozik. Vele áll összefüggésben.22 Ekként olvasva a Hegyi Beszédet, nem emberi vélekedésekben, hanem egyedül Krisztusban látjuk a Hegyi Beszéd lényegét és tartalmát. Krisztus pedig számunkia a Megváltó, aki nefticsak igényekkel és követelményekkel lép föl velünk 'szemben, hanem erőt is ad az Általa kívánt parancsok teljesítéséhez. így, csakis .így olvasva lesz a Hegyi Beszéd és Jézus Krisztus egymással azonos. A kétezeréves tanítás csak így szólal meg... 1 K. Bornhäuser: Die Bergredigt,2 1927, p. 6. 2 H. J. Holtzmann : Die Synoptiker,3 1901, p. 207, 212, 222. 3 F. Nägelsbach : Der Schlüssel zum Verständnis der Bergpredigt, 1916, p. 12, 49. 4 F. W. Grosheide: Hel heilig Evangelie volgens Mattheus, 1922, p. 65-67, 98. 5 H. Beyer: Der Christ und die Bergpredigt nach Luthers Deutung,1 2 1935, p. 32. 6 J. Schniewind: Das Evangelium nach Matthäus, 1636, p. 71. 7 E. Brunner: Das Gebot und die Ordnungen,2 1933, p. 211, 419. 8 N. J. van der Merwe: Die sosiale prediking van Jesus Christus, 1921, p. 75—81. 9 J. Schneier: Der Sinn der Bergpredigt, 1936, p. 9. 10 H. N. Ridderbos: De strekking der Bergrede naar Mattheüs, 1936, p. 200. 11 J. Weisz: Die Predigt Jesu vom Reiche Gottes,2 1900, p. 139-141. 12 J. Weisz: Die Schriften des Neuen Testaments3 I, 1929, p. 277. 13 A. Schweitzer: Die Geschichte der Leben — Jesu — Forschung,4 1926, p. 594. 14 A. Harnack: Das Wesen des Christentums, 1905, p. 33, 45, 49-79. 15 H. Weinei: Biblische Theologie des Neuen Testaments4 1928, p. 54, 102, 113. A. M. Brouwer: De Bergrede, 1930, p. 270, 273. 16 J. Müller: Die Bergpredigt,3 p 120. 17 H. Windisch : Der Sinn der Bergpredigt, 1929, p. 92—112. 18 M. Dibelius: Evangelium und Welt, 1929, 41—63. 19 R. Bultmann : Jesus, 1929, p. 33, 36, 40, 97—98. 20 H. N. Ridderbos i. m. 213. 21 H. Windisch i. m. 34. 22 E. Thurneysen : Die Bergpredigt, 1936, 5—6. Utrecht. Kiss Sándor. (E .. ....— —- ' . ^ U KONYV1SMERTETES 5] IE - +4) Gönczy Béla. Eucharistia és úrvacsora. Tájékozialó az intelligens református keresztyének számára. 8 r. 16 lap. Ára 20 f. 5 példány ára 80 f. Történeti alapon, értekezésszerüleg foglalkozik a kérdéssel. Ismerteti a református és a róm. katholikus álláspontot és erőteljesen rámutat a mi úrvacsora tanunk bibliai tartalmára. Nagyon hasznos és szükséges füzetke, melyet oda kell adni minden intelligens református ember kezébe. Gönczy Béla: Mi az eucharistia és az eucharisticus kongresszus ? (Tájékoztató a református keresztyének számára.) Kis 8-r, 4 1. Ára legalább 100 példány rendelése esetén 1 P, 1000 példány 8 P, már 500 példányt 1000 példányos árban számítanak. Az egyszerű hívek számára, közérthető nyelven írt rövid összefoglalás. Terjesszük tömegesen. Mindkét füzet megrendelhető a vésztői ref. lelkészí hivataltól. ©@@®©$®@®®®®®®©@®®®®®®®@®®®®®®®®(a®®®@®® I VEGYESEK 1 ® © ®®@@®®@®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®@®®®®®®®®@S Lapunk olvasóinak és munkatársainak Istentől gazdagon megáldott húsvéti ünnepeket kívánunk. — A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság folyó hó 23-án d. u. fél 6 órakor a budapesti református theologia Ráday-termében választmányi ülést és azt követőleg közgyűlést tart, a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitót mond és munkaprogrammot ad: D. Kapi Béla. Hozzászólnak: Dr. Hegedűs Lóránt és dr. Makkai Sándor. 2. Zárszámadás az 1937. évről és költségvetés az 1938. évre. 3. Főtitkári és szerkesztői jelentés. 4. Protestáns Szemle ügye. 5. Esetleges indítványok.
