Dunántúli Protestáns Lap, 1938 (49. évfolyam, 1-52. szám)
1938-04-17 / 16. szám
70. oldal DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1938. ság kálvini értelmezését. Hollandia azért gazdag, mert ott alkalmazzák is az »amíg nekem van, a felebarátomnak is van« — erkölcsi parancsát. Nálunk csak gyenge óhaj a kálvini szociálpolitika. Mint érdekes csodabogarat emlegetjük a hollandi Munkások Kálvinista Szakszervezetét és a Munkaadók Kálvinista Egyesületét. — Azonban a genfi teokrácia-eszmény kibírja a valóság talaját is, bárha módosultak a> Viszonyok s bonyolultabb lett az emberi lélek. És talán nem tévedek akkor, ha ennek magyarázatát abban látom, hogy a fenti államokban még idejekorán rájöttek arra, hogy a társadalmi rendszerek uralma qsak ideigvaló, Krisztus királysága azonban örökkétartő. Mi nem tudjuk máshogyan, mint intézményesen elképzelni a szociális átrendeződést. Bár végtére is, az már eredmény, hja a világ szerint is, ha szimptomatikus' gyógymódokkal is, de megoldást keresünk a korgó tgyomrokra, angolkóros csontokra és hideg lakásokra. A restanciánk azonban annyi, hogy évtizedek és reformátorok kellenek ide. Kálvin ugyan először Isten országát és annak igazságát kereste és csak azután fordította szemét a világ dolgaira. Igazat kell adnunk Benkő Istvánnak, (amikor azt mondja, hogy »az a rendszer, amit elméleti szociálizmusnak nevezünk, emberbaráti Programm tekintetében sokkal következetesebb, mint a jótékonykodó társaságok. A szociálizmusnak megvan az az öntudata, hogy nem a tüneteket akarja pillanatnyilag visszafejleszteni, hanem magát a nyomort gyökerében akarja megszüntetni, az okokat akarja kivágni az emberiség testéből«. Kálvin a testi nyomorúságot a lelki kiegyensúlyozatlanság és a hitetlenség okozatának tekinti. Ha nagyobb volna bennünk a hit, szociálisabb volna társadalmi berendezkedésünk, lés minden, ami külső életünkhöz tartozik, természetszerű járuléka volna a belső rendezettségnek. A jobb emberek hoznák a jobb rendszert is. Különösen ma időszerű Kálvint idézni, amikor a nagynémet s olasz totális állam döngeti Isten országa totalitását. Amikor a szociális kérdéseket átrendező módszereket nem igen válogatjuk meg: a szegény gyermekek felruházása érdekében bált tartunk a gyülekezeti házban vagy a nincstelenek számára való gyűjtésnél Isten nagyobb dicsőségére azzal csapjuk be a gyűjtő előtt az ajtót, hogy: Jöjjön'holnap, most (nem érek rá ilyen bagatell dologgal foglalkozni.' Vagy a (gyüjtőivet végigböngészve, gunyoros mosollyal nyúlunk a pénztárcánkhoz: Ix úr, virilista létére, csak annyit tudott adni? Hát én kétszerannyit adok, és természetesen teleszivjuk a mellünket, mint akik hősi dolgot cselekedtünk. * A kálvinizmusnak felelnie kell a szociális kérdésekre. De nem mindegy, hogy hogyan felel. Nem fizethet a szólamok filléreivel, amikor a ma embere — a világháború szellemi és erkölcsi vízválasztóját átlábolva — csak konkrétumokban hisz. Megvan annak a magyarázata, hogy a nagytömeg miért nem jár templomba: Isten igéjének — szemükben — nincs meg a kellő realitása! Ha olyan gazdag volnék, mint amilyen szegény, egyszer kipróbálnék valamit. A szószékről kihirdetném, hogy a jövő vasárnaptól kezdve nem fogok prédikálni, hanem helyette pénzosztogatás lesz. Kedves hallgatóimra bízom annak eldöntését, hogy mikor telne meg jobban a templom... Bizony, ha az egyház eredményeket akar felmutatni — éppen szociális téren, akkor igazodnia kell a kor szavához. Ha nem igazodunk, nem hallgatnak meg bennünket. De viszont, ha az eszköz céllá válik, akkor Kálvin Soli Deo Gloriá-jából Soli Mihi Gloria lesz, mert mi, ha mindenek megadatnak nékünk, csak azután keressük Isten országát és annak igazságát. Itt dől el, hogy mi kálvinisták vagyunk-e a szó szoros értelmében, vagy csak Kálvin szánalmas epigonjai! Trombitás Dezső. A Hegyi Beszéd értelmezése. A Hegyi Beszéd az őskeresztyénség napjai óta. úgyszólván állandóan az érdeklődés központjában áll. Hatása alól még azok1 sem tudták kivonni magukat, lakik különben az egyházzal mit sem törődtek. A szekták pedig előszeretettel emelték ki a Hegyi Beszéd egyes mondásait s értelmezték a maguk módján. Nem különb a helyzet a »hivatalos« »egyhájz theologusai között sem. Ők is szinte zavarodottan állnak meg a roppant követelményekkel szemben, amikkel a Hegyi Beszéd telestele van. S csakugyan, ezeknek a kivánalmaknak a megvalósítása mind egyéni viszonyainkban, mind a társadalmi együttélés terén majdnem legyőzhetetlen nehézségek elé állít bennünket. Nem csoda tehát, hogy a legkülönbözőbb módokon próbálkoztak »tudósok,, s »nagy vallásos egyéniségék« feleletet adni arra a kérdésre, hogy: mi is hát valójában a Hegyi Beszéd lényege, igazi értelme? A következőkben megpróbáljuk áttekinthetően rendszerbe foglalni a különböző »magyarázati módokat«. Kezdjük azokkal, akik szerint: A) a Hegyi Bestéd követelményei nem egyéiemes érvényűek. \a) Legelsőnek említjük itt a középkori római katholikus fölfogást, mely szerint Jézus eme követelményei csak azokra nézve érvényesek, akik egész életüket istennek szentelik (papok, szerzetesek), mások számára csupán »evangéliumi tanácsok« (consilia evangelica). b) Protestáns részről sem hiányoznak ennek a gondolatnak a szószólói, hogy a Hegyi beszéd parancsai nem mindenkire nézve kötelező erejűek, hanem Csupán egy kis körre, a választottak csekély számú Seregére, mint ahogy eredetileg is Jézus e beszédet csak a tanítványokhoz intézte. Ennek a fölfogásnak napjainkban Bornhäuser1 a tipikus képviselője, de hasonló gondolatokkal találkozunk Holtzmann,2 Nágelsbach3 és Grosheide4 írásaiban is. Szerintük a Hegyi Beszéd az Isten országa tag fainak szól s a gyülekezeti tagok egymásközti magatartására vonatkozik csupán. c) Ebbe a csoportba kell soroznunk bizonyos tekintetben Luthert is, aki úgy tartja, hogy a Hegyi Beszéd és a világban való élet nem hozható összhangba egymással. De mig a katholikus fölfogás az embereket osztja két táborra, addjg Luther minden egyes ember életét vágja ketté — különbséget tesz »hivatalunkból eredő« és »magán« cselekedetűik közzött, Jézus parancsait csak magán életünkben tartja kötelezőeknek. Mégis, a Hegyi Beszéd követelményeit megvalósíthatóknak gondolja — Isfen kegyelme által, a Krisztus érdeméért, aki helyettünk is betöltötte a törvényt.5 d) Az ortho do xia korában, Luther tanai nyomán, azt hirdetik, hogy a Hegyi Beszéd követelményei! a mi teljes elitéltetésünket jelentik, isten e parancsokat nem is másért adta, mint hogy ezeket látva,
