Dunántúli Protestáns Lap, 1938 (49. évfolyam, 1-52. szám)
1938-12-25 / 52. szám
1938. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 257. oldal. megajándékozta és — valószínűleg "kereskedelmi szerződést is kötött vele... (I. Kir. 10:13.) A régészet és exegézis, a kutatások és felfedezések így segítenek most minket aZ írás megértésében: »És feljebb magasztaltaték Salamon király gazdagsággal és bölcseséggel a földön való minden királyoknál«. (I. Kir. 10:23.) Pápa. Gáti Samu. ÍJ KONYV1SMERTETES 4 IVBibliai vallástörténet. I. Bevezetés a bibliai vallástörténetbe. II. Az ószövetségi vajlás története. Irta ár. Varga Zsigmpnd, a debreceni m. kir. Tisza István tudományegyetemen az általános és bibliai vallástörténet ny. r. professzora. Debrecen, 1938. Szerző saját kiadása. 8-r. 713 1. -j— térkép. Előfizetési ára fűzve 20 P. A nagy munkabírással megáldott szerző bámulatra méltó gyorsasággal tette közzé ezt a kötetet, előbbi Általános vallást őr tenet című müve után, amely 1932-ben jelent meg (1. lapunk 1934. 6—7. lapjain közölt ismertetést). Az Előszóban szomorúan állapítja meg, hogy a magyar protestántizmus rendszeres biblika ideológiát, vagy mint legújabban nevezik, bibliai vallástörténetet nem produkált. Ez önmagában talán még nem lett volna végzetes baj, ha készültek volna az egyes bibliai könyvekhez Összefüggő magyarázatos művek, amelyekből több fáradsággal ugyan és kevésbbé áttetszőén megkapták volna híveink es tudósaink a bibliai theologiá főbb kérdéseit, de, fájdalom, ilyen művekkel sem rendelkezünk. A modern feldolgozások közül megemlíti a kolozsvári ref. theol. fakultás A ml vallásunk című kötetét, melyben Kecskeméthy István az ószövetségi, Bartók György az újszövetségi vallást dolgozta fel, de ezek rövidségük miatt a felvetett kérdések részletes kifejtését és megokolását nem adják, valamint hiányzik náluk a megfelelő, irodalom. Dr. Varga részletesen megtárgyal minden, a tárgyhoz tartozó fontos kérdést és pedig a legújabb szakirodalom alapján, mely bőven állott rendelkezésére a debreceni kollégiumi nagykönyvtárban és a Tisza István egyetem gazdag szemináriumi könyvtáraiban. Lelkiismeretes kutatása megszereztette vele a csak külföldi könyvtárakban fellelhető drága kiadványokat is, ezeket részben a helyszínen külföldön, részben kikölcsönözve használta. Nagyon jó és a magyar olvasóra nézve felbecsülhetetlen, hogy azt is közli, mely könyv hol, melyik könyvtárban található meg. Aki ismeri a magyar könyvtári viszonyokat, az tudja, mily előny, ha tudja, valamely könyvet hol találhat meg egész biztosan. Amit Eichrodt mond az ószövetségi biblika theologiáról, azt Varga is elfogadja és érvényesnek tartja az újszövetségi bibliai theologiára is. E szerint e tudományok célja, hogy az ó- és újszövetség hitvilágáról összefüggő, rendszeres képet nyújtsanak, tehát megragadják és felfogják igazi sajátlagosságában és nagyságában az ó- és újszövetségi kutatás tulajdonképeni tárgyát. Varga nem marad meg a biblika theologiák régi fogalmánál, hanem e tudományt egyúttal igazi, vallástörténeti alapra is helyezi és csomó olyan kérdésre is feleletet ad, amelyek megoldásával a korábbi biblika theologiák adósak maradtak. Megmutatja, hogy a két bibliai vallás nem izoláltan alakul ki, hanem az egykorú vallásos képződményekkel kapcsolatban, melyek naiv ellentmondásaik és gyermeteg tartalmaik dacára isem gyarló emberi hiábavalóságok, hanem Isten lelkének kinyilatkozta! tásai, amelyeket azonban felülmúlt az idő és nélkülőzhetőkké tett Istennek továbbhaladó, az embert fel| jebb nevelő bölcsesége és kijelentésmunkája. Ez alkotja munkája vallástörténeti részét. A biblika theologiai részben lesz nyilvánvalóvá, hogy a vallástörténeti előzmények szükségesek voltak ahhoz, hogy az ószövetség vallásában és az újszövetség vallásos tartalmában az ember megismerje az Istent és megértse. hogy most van igazán együtt Vele és most látja Őt teljes és tökéletes mivoltában. Szerzőt kényszerítő szükség hajtotta e mű megírására. Szolgálni akarta a magyar theologiai tudományt és az anyaszentegyház érdekeit, mert meg van győződve arról, hogy a bibliai tartalom helyes értékelése birtokában sokkal biztosabb eredménnyel vívhatják meg lelkészeink a harcot a keresztyénség és a hit ellenségeivel szemben. Biztos a felől, hogy a valódi, alapos tudás csak elmélyíti a hitet és megerősíti, nem pedig lerombolja. Mély alázattal ad hálát Istennek, hogy e müve megírásával bevégezhette azt, ami hivatásának fő tartalma és életének legszen. tebb feladata volt. Hangsúlyozza szerző, hogy a Bibliában Istennek egészen különös kijelentése szólalt meg (13. 1.). A bibliai vallásokat nem lehet az előző vallástörténeti fejlődés mechanikus folytatásainak tekinteni, mint amelyekből egész természetes úton-módon kialakulhattak volna, hanem olyan úi. isteni kijelentéseknek,, í amelyekre Isten az emberi nem előző vallásos erőfeszítései következtében szuverénül határozta el magát. A bibliai vallások történeti Leírásánál' nem elégszik meg csak a jelenségek összegyűjtésével, értelmük tisztázásával, összefüggéseik felmutatásával, s általában a históriai fejlődés raizával. hanem mindenütt rámutat a bennük ielen levő sajátos értékre .és annak a célgondolatnak az érvényesülésére, mely Isten világmegváltó üdvtervének a megvalósulását tükrözi. Műve egyaránt számol a történeti kutatás elvei! vei és az isteni kijelentés szempontjával s amit ad, j úgy adja, hogy abból Istennek hozzánk való vég; télén iszeretete válik nyilvánvalóvá (15. 1.). Anyagbeosztása a következő: Az I. rész a Bibliai Vallástörténet bevezető kérdéseinek rendszeres tárgyalását adja. A II. rész az Ószövetségi vallás életének történeti kialakulását írja le kettős tagolásban. Az A) alrész kortörténeti keretben és alapozással beszámol azon művelődési viszonyokról, melyek az ószövetségi vallás megértéséhez háttérül kínálkoznak. A választott nép vallásából itt kerül tisztázásra mindaz, ami benne az ókori keleti vallásokkal közös, de itt történik rámutatás arra is, hogy Izrael vallásOjS életfejlődése mely pontokon és mily irányban kanyarodott el a közös ókori keleti vonaltól és tért rá arra az útra, mely Isten speciális kijelentése birtokában vezette a monotheismus s azzal együtt az Újszövetség kapuja felé. A B) airész az izraelita vallás történeti életének folyamatát írja le úgy, amint az 1. a Mózes életművében, 2. a próféták működésében s 3. a judaismus kialakulásában jelentkezik. A mű III., ezután megjelenendő részét az újszövetségi vallástörténet leírásának szenteli. A mű nem könnyű olvasmány, de a fáradságos