Dunántúli Protestáns Lap, 1938 (49. évfolyam, 1-52. szám)
1938-11-06 / 45. szám
222. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1938. lem adott nekünk bölcs Vezért, ki soha semmit el nem halogatott, de el sem is sietett, reménységünket, bátorságunkat, önérzetünket ébrentartotta és egyúttal mérsékelte is, törekvéseinknek irányt szabott, erényeinket növelte, de bűneinket nem kendőzgette s az Isten adta jobb jövendő megnyílt kapuján át óvatosan vezet egy új világ felé. És ne türelmetlenkedjünk testvéreim ! Se ott túlnan, se itt innen a Dunán. Várjuk az Urat és ez a mi várakozásunk meg nem csalatkozik. Ennek a várakozásnak azonban nem szabad tétlenségben eltelnie. Most ünnepiünk, de az ünnepet nyomon követik a hétköznapok, és azoknak ezernyi-ezer teendője. Ennek az ezernyi-ezer munkának a neve a Dunán innen: a szeretetnek cselekedetei, — a Dunán túl: a szeretetnek bizodalma a testvérek iránt. Ebben gyakoroljuk magunkat, ezt ne vessétek el. És meglátjátok, hogy beteljesedik rajtunk az Úr prófétájának gyönyörű látomása: „Imé én felveszem Izrael fiait... és egybegyüjtöm őket minden felől ... és egy néppé teszern őket... és nem lesznek többé két néppé... És laknak a földön, melyet adtam vala az én szolgámnak, amelyen laktak a ti atyáitok és laknak azon ők és fiaik és fiaiknak fiai mindörökké ... és szerzek velük békességnek frigyét, örökkévaló frigy lesz ez velük; és elültetem őket és megsokasítom és helyheztetem az én szent helyemet közéjük örökké. És lesz az én lakóhelyem felettük és leszek nekik Istenük és ők nekem népem.“ (Ezékiel XXXVII.) Testvéreim! A szent csodák kora visszajön, sőt immár visszajött. A súlyos terhet elbírtuk, a magyar „szentek szente“ romjaiból épülőben van. Isten után tőlünk függ, hogy egészen felépüljön. Istenbe és magunkba bízó erős hittel fogjunk össze ebben a nagy munkában. Itt az ideje és éppen most van az ideje, hogy megteremtsük azt a jelent, melyen az Úr legkisebb szolgájának régi, régi álma szerint: „Születnek aztán boldog századok, Szép gyermeki a szárnyaló időnek: Szemük vidám lesz, ajkuk mosolyog, Jólét, dicsőség, nagyság visszajőnek. És kőbe, ércbe vésik majd be mélyen A nemzetek mind, hogy lett e csoda: Hitt a magyar magában, Istenében És aki hisz, nem hal meg soha!“ Medgyasszay Vince. — Galáciabeíiekhez írott lévé! magyarázata. írta Sallay István. 56 óldal. Ára 60 fillér. Az alapvető keresztyén igazságokat állítja elénk ez a népies kommentár. A keresztyén tapasztalat, mely megszólal a lapjain, biztosítja a gyakorlati használhatóságát. A törvényeskedő tévelygések ellen jól használható fegyverek vannak benne. Szerző nem a saját gondolatait viszi bele az igébe, hanem az Isten gondolatait igyekszik kifejtve alkalmazni. Megrendelhető a Bethánia könyvkereskedésben, Budapest, VIII., Gyulai Pál utca 9. Húsz esztendő. Ahogy Kormányzó urunk november 2-án a budai várban őt üdvözlő magyaroknak mondotta, álombeteljesedés az, ami most történt... Örömünkben csak nehéz álomnak tűnik fel mindaz, ami húsz éven át véres valóság volt. Hála Isten, hogy a magyarok ott fenn erős elszánással álltak a vártán és az elmúlt esztendők nem tűntek el nyomtalanul. Növekedtek a hitben, a múlt megbecsülésében és bízva bíztak az Igazság Istenében, Aki íme, beleszólt újból sorsunk intézésébe. Ahogy az újságok közléseiből megállapíthatjuk, a mi dunántúli egyházkerületünknek csaknem valamennyi egyházközsége hazajön, kivéve Pozsonyt és Zólyomot. Az elmúlt húsz esztendő, mint a többi felvidéki ref. egyházmegyékben, a barsi és komáromi egyházmegyékben is a küzdelmek ideje volt, de Isten velük volt atyánkfiáival. Buzgó lelkipásztorok, tanítók és lelkes világiak haladtak az élen és mi örömmel állapíthatjuk meg, hogy minden téren előhaladás történt az anyaszentegyházban. A legfontosabb, hogy az egyház rendes munkája továbbfolyt, úgyszólván zökkenés nélkül, a régi keretek íkiözött. Üi egyházReruiet létesült, hogy mindenütt rend legyen. Egyházkerület, egyházmegyék és presbitériumok lelkesen végezték magyar református véreinknek a ■ régi hitben megtartását. E téren áldozatoktól sem riadtak vissza. Templomok és iskolák építése, javítása napirenden volt. 1918-ban ott maradtak sajtó és magasabbfokú iskolák nélkül. íme a Református Egyház és Iskola, mely most Komáromban jelenik meg, a XVIII-ik évfolyamát éli. Xl-ik évfolyamában van a Kis Tükör, mely elsősorban a komáromi ref. gyülekezet lapja, de olvasóközönsége egész Felsőmagyarországról toborzódott. Széles távlatokkal dolgozik a Református Világszemle, mely VII-ik évfolyamában jár. Van a Felvidéken református gyermeklap, néplap, külmissziói lap is. A másik két felvidéki református egyházkerülettel karöltve felállították Losoncon a theolqgiai főiskolát, mellyel a lelkészi utánpótlást kellett megszervezniök. Sörös Béla igazgató hősies munkát végzett ez intézmény felállításával. Pár éve, ugyancsak a testvér kerületek közös intézményeként megindult Komáromban a református tanítóképző működése. Irodalmi téren a mi barsi és. komáromi egyházmegyéink lelkészei kitűnnek megjelent könyveikkel. Soós Károly prédikációs könyvei közismertek az anyaországban is. Galambos Zoltán nagy szolgálatot tett kátémagyarázataival, a leszakítós naptár szerkesztésével. Kúr Géza megírta ^gyülekezete történetén kívül a komáromi egyházmegye történetét, Valamint értékes, új adatokban bővölködő tanulmányban foglalta össze a cseh és magyar ref. egyházak kapcsolatait. Czibor József mintaszerű kötetben írta meg és adta ki a deáki ref. egyház történetét. Nem maradtak hátra a gyülekezetek lelki megmozdítása terén a presbiteri és más nagyszabású összejövetelek rendezésében sem. Legutóbb a farkasdi református napon ezrek és ezrek találkoztak, épülve egymás hite által. A szeretetmunkák kristályosodási központja a kiskoszmályi árvaház. A gyülekezeti szegénygondozásban mintaszerűen megszervezett a komáromiak diakonusi munkája.
