Dunántúli Protestáns Lap, 1938 (49. évfolyam, 1-52. szám)

1938-09-18 / 38. szám

184. oldal DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1938. engedélyezett létszám) és ha valakiről kiderül — ez minden körülmények között kiderül —, hogy e kö­zösségben nem érzi jól magát, legyen az professzor vagy tanítvány, az előtt gyorsan ki kell nyitni az ajtót. Az ilyent ne védje meg se törvény, se szabály, se protekció! Végeredményében tehát ezeket állapíthatjuk meg: lelkipásztorképzésben helyes reform az lesz, amely a lelkipásztorképzést lelkibbé, szellemibbé és peda­gógiaivá teszi. A lelkipásztor az Ige szolgája: az élő Igét szolgálja az Írott ige és a Szentlélek által. Ha erre a szolgálatra már jól előkészült, akkor készül­het még szociológusnak, jogásznak, gazdásznak, taní­tónak, orvosnak, egyik sem árt neki. Ezekkel jobban, azonban ezek nélkül is hűségesen betöltheti a hiva­tását, ha az lesz, akinek lennie kell: verbi divini mi­nister. Ajka. (Vége.) Varga Kálmán. Az őrségi egyházmegye július 28-án tartotta évi rendes közgyűlését nagy ér­deklődés mellett. Lelkészi kar teljes számban megje­lent, a világi képviselők közül hárman hiányoztak., Előző napon bizottsági ülések voltak és lelkészérte­kezlet. Mindegyik bizottság igen alapos munkát vég­zett. Közgyűlésen a jól előkészített ügyek vitát már alig provokáltak. Közgyűlést könyörgés vezette be, melyet az es­peres végzett. Megalakulás után üdvözöltük a Kor­mányzó urat 70-ik születésnapja alkalmából. Meg­emlékeztünk István király halálának kilencszáz éves | fordulójáról és emlékét jegyzőkönyvünkben megörö­kítettük. Részvétét fejezte ki a közgyűlés Makláry i Károly tiszántúli püspök, Lipcsey Lajos mezőföldi j gondnok elhunyta felett. Harsányi József helyére, ki j egyházmegyénkből eltávozott és tanügyi bizottsági | tagságáról lemondott, Kerecsényi József körmendi köz- j ségi főjegyzőt választottuk meg. Somogyi Ibolya ta- j nítónő Kustánszegre megválasztását véglegesen jóvá- j hagyta és tőle az esküt kivette a közgyűlés. Az egy- I házmegyei tanácsba a korábbi tagok kaptak ismét egy , évi megbízatást. Megállapítást nyert, hogy az egyházmegyei pénz- I tár egyensúlya helyrebillent, mert a kintlevőségek, jelentéktelen hátralék kivételével, befolytak. Szám­vevők fejenként 50 P tiszteletdíjban részesültek és az összes gyülekezeti számadások az egyházmegyeivei együtt jóváhagyást nyertek. Az iskolák külsőleg-belsőleg rendben vannak. Újak épültek: Kisrákoson, Rádóckölkeden, Őriszent­­péteren, Kerkanémetfaluban. Az utóbbi évtized alatt egyházmegyénk iskolái, alig néhány kivételével, ki­cserélődtek. Csak magában a nagyrákosi gyülekezet­ben 192-8 óta, egy évtized alatt négy, minden igényt teljesen kielégítő, palotaszerű, háromszobás lakás és remek tanterem épült a szükséges mellékhelyi­ségekkel együtt. Elhanyagolt állapotban levő iskolánk nincs. Tanító kiarunk munkássága minden téren kiváló eredményt éilt el. Ez nemcsak szó, de valóság. Bi­zonysága a szigorúan elbírált minősítés kiválósága, A belmissziói munka, különösen a gyermek­misszió fejlettségét állapította meg a közgyűlés, örömmel vette tudomásul az egész belmissziói ügy nagy lendületét. Szombathelyre és Barabásszegre a kápláni állások mielőbbi felállítását újból megsür­gettük. Közgyűlés a lelkészértekezlet javaslata alapján foglalkozott a Sipos—Kállay-vitával, erre vonatko­zólag határozati javaslatot fogadott el. Nem helyesli a vitának lapokbani közlését, mert ez leronthatja a laikus emberben a Biblia tekintélyét. A debreceni nyugdíjas lelkészek kérelmét vpártolólag elfogadja, a pápai tanítónőképző megmaradását szükségesnek mondja ki. Az egyházmegyei lelkészi gyámintézet új­bóli felállítását szükségesnek tartja a közgyűlés, de életbeléptetését alkalmasabb időre halasztja. A nyug­díjintézettel kapcsolatban javaslat kerül az egyház­­megyei tanács elé. A konventi, kerületi gyűlések közérdekű és egy­házmegyénket közelebbről érintő határozataira felhi­vatott az illetékesek figyelme. Szombathely engedélyt kapott 10.000 P templom­építési kölcsön felvételére. Ezt a kölcsönt Gyulai; Imre egyháztag ajánlotta fel a gyülekezetnek olykép­pen, hogy ebből ötezerpengőt négy és fél százalé­kos kamattal évi egyezerpengős részletekben kell visszafizetni, ötezerpengőt pedig kamatmentesen, szin­tén egyezerpengős részletekben, de törlesztése csak az első egyezerpengő visszafizetése után, vagyis a felvé­teltől számított öt esztendő múlva kezdődik s ha idő­közben a hitelező elhalna, az összeg az egyház tulaj­donában marad. A pankaszi leányegyház ingatlan el­adása és szerzése, a kisrákosi társegyház kölcsönfel­vétel iránti kérelme jóváhagyást nyert. Szentgotthár­­don megalakult a fiókegyház, ezzel az évek óta vajúdó ügy elintéződött. A sárvári társegyház Zalaegerszeg­től elszakadás iránti kérelme kellő előkészítés hiá-* nyában visszaadatott. Zalaegerszegnek a VK ügyi mi­­piszterhez intézett az iránti kérelmét, hogy az otfani áll. elemi iskolához egy ref. tanító helyeztessék, kit kántorul alkalmazhat, közgyűlés pártolólag terjesz­tette fel a kerületre. Zalaegerszeg felemelt missziói, Kustánszeg Bal­­dácsi-segélyért folyamodik. Ajánltattak. Jövő évi köz­gyűlés helyéül Szombathelyt állapítottuk meg. Egy adófellebbezési ügy volt, melyet a bíróság elutasított. Az időszaki tanács megalakulása után, gyű­lést esperes imával bezárta. —ö. A drégelypalánki ref. egyházra, lelkészértekezlete 1938 szeptember 8-án Nagymaroson tartott rendkívüli, ülésén állást foglalt a nyugdíjintézeti új törvény életbeléptetésének kérdésében és a következő határo­zatot hozta: Tárgyalás alá vétetett az E. T. IX. tcikke életbe­léptetésének ügye. A lelkészértekezlet jóleső érzéssel vesz tudomást a lelkészi nyugdíjintézet új alapokra fektetéséről s ezzel kapcsolatban a nyugdíjas lelki­pásztortestvérek emberségesebb ellátásáról, valamint a lelkészárvák és özvegyek sorsának jobbrafordulásáról. Tudatában van a lelkészértekezlet annak is, hogy a IX. te. végrehajtása lelkipásztoroktól és az egyházak­tól súlyos anyagi áldozatokat követel s elismeri azt is, hogy a konventnek e tárgyban kiadott rendelkev zései a törvény paragrafusain alapúdnak. Hogy mégis felemeli az értekezlet óvó szavát a törvény életbeléptetésének és a törvény végrehajtásá­nak egyes módozatai, valamint a járulékkiszámítások mérve ellen, — teszi ezt azért, mert aggodalommal látja egyfelől a lecsökkentett jövedelem mellett sok­sok kulturális, társadalmi és közjótékonysági köve­telményekkel amúgy is túlontúl igénybevett lelkipász­tori karnak anyagi összeroppanását, másfelől a kis gyülekezetek költségvetésének teljes felborulását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom