Dunántúli Protestáns Lap, 1938 (49. évfolyam, 1-52. szám)
1938-01-16 / 3. szám
1938. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 15. oldal. Konkoly Thege Sándor. | A fiáborúelőttí felvidéki egyházi és társadalmi életnek egyik erőteljes és értékes egyénisége költözött el közülünk a pátriárkakor! ért Konkoly Thege Sándor személyében. Annak a Konkoly Thege családnak volt ő az utóbbi'években nesztora, amélv közéletünknek és főleg dunántúli református egyházkerületünknek a múltban és jelenben is olyan sok hasznos, odaadó és önzetlen munkást adott. Atyja Konkoly Thege Pál a család ősi helyéről, Komárom megyéből költözött át a szomszédos Bars vármegyébe, hol csakhamar közéleti szerepléshez jutott. 1861—1867. években országgyűlési képviselő lett a lévai választókerületben, T367—71-ben a varmegye alispánja és végül 1872—1884-ben pedig az újonnan létesült aranyosmaróti kir. törvényszék elnöke. Résztvett az egyházi életben is a barsi református egyházmegye segédgondnokaként. Gyermekei közüT a most megboldogul! Sándor, mint legfiatalabb fia 1852-ben született DereZslényben, Barsmegyében. Középiskolai tanulmányait Budapesten, Pozsonyban és az utolsó « évet Pápán végezte, ahol Kollégiumunkban érettségit j is tett 1869-ben. Ugyanitt iratkozott be a jogakadé- ! miára és az 1869/71 —13"2773. években öt félévet szabályszerűen elvégzett. Tanárai itt Antal Gábor, Kiss János, Körösi Sándor, Tarczy Dezső és Bocsor István voltak. , Ügyvédi oklevelet szerezve Léván telepedett le# és nyitott irodát. Itt a társadalmi és politikai életben hamar élénk tevékenységet fejtett ki. Az 1880 novembrébén Léván Holló Sándor szerkesztésében meginduló Bárs c. politikai és társadalmi lapnak többek között egyik társszerkesztője lett és egyideig úgy ennél, mint az időközben (1882) Aranyosmaróton megindított Barsmegyei Hírlapnál egyik állandó munkatársként szerepelt. Kiváló jogi és közgazdasági ismeretei által általánosan Kitűnt, úgy, hogy 1887-ben a megürült lévai választókerület egyik ügyvédtársával, a 48-as elveket valló Levatich Gusztávval szemben szabadelvű programmal képviselőjévé választotta. A kerület bizalma 1892-ben ugyanezen programmal ismételten őt választotta meg. Időközben azonban a zirci apátság tulajdonát képező hont-szántói birtokot és főleg annak hires ásványvízforrását bérelve a Lévától nem messze levő Hont-Szántóra költözött s lassan Hont vármegye politikai életébe kapcsolódott bele. 1897-ben már ennek szálkái választókerülete választotta meg eddigi programmjával képviselővé, amit szintén két cikluson keresztül viselt. Politikai szereplése alatt efvhűség és kitartás jellemezte és kiváló közjogi tudása mellett ennek is köszönhette, hogy mindkét Tiszának bizalmas barátai közé tartozott. Résztvett egyházi életünk munkájában is. Mig politikai szereplése 1897 óta őt Hont vármegyéhez kezdte kapcsolni, addig egyháztársadalmi munkái in- j kább szülőföldjéhez fűzték őt. A barsi egvházmegye i 1904-ben tanácsbirójává választotta, majd ennek képviseletében többször megjelent kerületi gyűléseinken is Pápán, hol hajdan tanulmányait folytatta. Sárközy Aurél halálával a drégelypalánki egyházmegye választotta meg 1917-ben gondnokává. S e tisztségével kapcsolatban választották meg Őt 1917—1927. évekre egyházkerületünk zsinati pótképviselőjévé is. Közéleti munkálkodása alatt erős igazság- és fajszeretet jellemezte őt. Mindent, ami nemzetünk érdekeit előmozdította, örömest karolt fel. Az egyházi életben is annak elöhaladását és a kor viszonyaihoz való alkalmazkodását szívesen vette. Örült mindig a lelkész! karban azok munkálkodásának, akik egyházi életünkben mozgást, lüktető életet igyekeztek támasztani. A barsi egyházmegye ifjabb lelkészei benne mindig lelkes támogatót és atyai barátot találtak. Azok, akik egykor politikai vagy társadalmi és egvházi Téren vele együtt munkálkodtak, emlékét kegyelettel és szeretettel fogják őrizni. Ez a szeretet megnyilatkozott temetésén is, ahol a kilenc gyermekből, húsz unokából és számos rokonból álló csaíád mellett a tisztelők nagy serege jelent meg végtisztességén. — Az igaznak emlékezete áldott. Lévai. Kot hon a Géza: A csákberényi református egyház története. Pápa, 1937. Nyomatott a főiskolai könyvnyomdában. 8-r. 52 1. A múlt esztendő irodalmi termésében számomra egyik legtöbb örömöt szerző mű Kathona Géza fenti dolgozata volt. Meglepetéssel olvastam végig. Oly iró munkája ez, aki nemcsak tisztában van tárgyával, nemcsak szorgalmasan összeszedte a rávonatkozó adatokat, T^anem a tanulmányozásban az értekező prózát terjesen elsajátított és kifejlett irói készsége erős reménységet támaszt szerző jövendő irodalmi tevékenysége felől is. Tudja magát fegyelmezni. Célját mindig szem előtt tartja és ezért sem nem terjengős, sem nem hiányos. Aki e tanulmányt elolvassa, az világosan maga előtt j látja, sőt újból végigéli a csákberényi reformátusok sok szenvedéssel telt történetét. Ez a történet minden megpróbáltatás mellett is felemelő és vigasztaló, mert bár ahogy szerző írja: »Ennek a népnek sohasem voltak pártfogói. De elesett és gyarló volta ‘dacára is az általa megismert, egyedüli helyes úton mindig megmaradt s magát Istenre bízta.« A mű beosztása a következő: I. Csákberény község murija. íí. A csákberényi ref. gyülekezet alakulása, élete a török uralom alatt és után. 1650—1702. III. A csákberényi ref. gyülekezet fokozódó efnyorriás aía kerül. 1743-ban épített kőtemplomát megyei és földesúri karhatalommal elveszik. 1749-ben más íeífcen üj‘ sövényfempiöm épül. 1702—1751. IV. A csákberényi árva eklézsia. 1751 —1784. V. Türelmi rendelettel feltámadt egyház élete 1849-ig. 1784— 1849. Ví Az egyház rövid története 1849-től napjainkig. VII. Függelék. A) Lelkészek névsora. B) Tanítók névsora. Léviták. Kántortanítók (rektorok). Másodtanítók. C) Egyházközségi gondnokok névsora 1793-tól. D) Fontosabb évszámok az egyház életéből. Szerzőt kitűnő füzetéért melegen köszöntjük. Folytassa tovább e téren a munkát. Nagy szükség van történelmünk minél behatóbb megismerésére. A mezőföldi egyházmegye története is meg összegyűjtésre és feldolgozásra vár. Ez méltó feladat, hogy valaki lelkesedéssel foglalkozzék vele egy életen át. Kathonában megvan a képesség, hogy ezt a munkát elvégezhesse. Fogjon hozzá. Fokozott mértékben fordul manapság a figyelem a falu felé. De a falu jelenét nem lehet megismerni, ha el nem merülünk előbb a múltjába és meg nem látjuk, mit jelentett évszázadok vér- és szenvedésforgatagában az, hogy a református vallást vallotta. Meg kell írni, mit ért el egyegy gyülekezet életében a prédikáció, a könyörgés, az Ige olvasása, az egyházfegyelem, a felekezeti is-
