Dunántúli Protestáns Lap, 1938 (49. évfolyam, 1-52. szám)

1938-08-28 / 35. szám

Negyvenkilencedik évfolyam. 35. szám. Pápa, 1938 augusztus 28. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ____________________________MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.______________________________--------------*--------------------------- FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK------------------------------------------­FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THÉOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDŐK Révész Imrét örvendetes módon, az újabb magyar református püspökválasztások történetében páratlan egyhangúság­gal választotta meg első emberévé a tiszántúli refor­mátus egyházkerület. Az új püspök személye magában foglalja az egész történeti Magyarországot. Pápán született, korai gyermekéveit Budapesten töltötte, iskoláit Kassán és Kolozsvárt végezte. Mint segédlelkész Kassán kezdte működését, 1912-től kolozsvári tanár, 1928-tól deb­receni lelkipásztor, csakhamar ..egyházkerületi fő­jegyző, 1930-tól máig debreceni egyetemi tanár. Isten csodálatosan készítette a püspökségre. A családi körben megszentelt hagyomány volt az egy­házzal való legbensőbb kapcsolat. Nagyatyja, a híres Révész Imre, nemcsupán kiváló tudós volt, de kora magyar református gondolkodásának és közvélemé­nyének egyik legjelentősebb., irányítója. Édesatyja, Kálmán, a pápai theologiai tanár, a későbbi kassai esperes és tiszáninneni püspök a legértékesebb ma­gyar egyéniségek közül való, aki nagyszerű történeti és egyházjogi tudását mindig az egyház közérdekében használta fel. A nagyatyai és atyai szellemi örökséghez járult a több ezer kötetre rugó családi könyvtárban való állandó forgolódás és a kolozsvári theologiai fakultás elmemozdító légköre, ahol kiváló tanárok és iskola­társak, később kartársak gyönyörűséges együttesben munkálták az erdélyi reformátusság megújulását. A világkálvinizmust főleg két esztendei montaubani tar­tózkodása alatt ismerte meg behatóan. Mint egyháztörténettudós eddig is elsőrangú al­kotásokkal gyarapította irodalmunkat. Főleg a ma­gyar reformáció kérdéseit tanulmányozta és dolgozta fel mintaszerű hosszabb értekezésekben. Ahogy Kál­vin és a többi reformátor magyarországi hatását be­mutatja a magyar reformátorok lelki fejlődésében, az úttörő és ily irányban megelőzte a külföldet is. A szellemtörténeti módszer alkalmazása az egyházi élet jelentőségeinek vizsgálatában, tudományos mun­kásságában gazdag gyümölcstermést eredményezett. A mellett a szónak is elsőrangú embere. Gazdag általános tudása, a Böhm Károly mélyen járó bölcse­letén fényesített éles elméje, erős kálvinista hite, mindig a lényeget látó, forró evangéliomi lendülete egyikévé teszik a legmeggyőzőbb erejű magyar szó­nokoknak. Nagy tusakodásába került, mig vállalta a püspöki állás terhét és felelősségét, de Isten Leikétől meg­győzve és legyőzve, felajánlotta magát a szent szol­gálatra. Élete nagy fordulóján szeretettel köszöntjük őt mi is, dunántúliak és kérjük Istent, adjon neki meg­felelő erőt, lelki és testi készséget feladatai hű el­végzéséhez. p I A pápai református egyházmegye július hó 28-án tartotta évi rendes közgyűlését Pá­pán, a főiskola dísztermében Jakab Áron esperes és dr. Jókay-Ihász Miklós egyházmegyei gondnok elnök­lésével. A gyűlést bevezető templomi istentiszteleten Lam­­pérth Lajos egyházmegyei jegyző szolgált. Alakulás után dr. Jókay-Ihász Miklós egyházmegyei gondnok a múlt év történetét s annak egyházi életünkre vonat­kozását éleslátással megvilágító megnyitó beszédet tartott, melynek kapcsán az egyházmegyei közgyűlés táviratilag fejezte ki hódolatát és jókivánatait kor­mányzó úr őfőméltósága előtt életének 70-ik évfor­dulója alkalmából; kimondotta, hogy István király halála 900-ik évfordulója nemzeti ünnepében nemzeti érzéssel vesz részt; megemlékezett Kölcsey Ferenc halálának 100-ik évfordulójáról,; üdvözölte Püspök urat 70-ik életéve betöltése alkalmából, az egyház­megye esperesét, aki félszázad óta palástos lelkész, dr. Zsindely Ferenc új kultuszminiszteri államtitkár urat; kegyelettel emlékezett meg Lipcsey Lajosnak, a mezőföldi egyházmegye gondnokának és Makláry Ká­­rolynak, a tiszántúli egyházkerület püspökének halá­láról; kifejezte azon határozott kivánságát, hogy a pápai nőnevelő-intézet líceummá és tanítónő akadé­miává alakítva fenntartassék. A közgyűlés fontosabb, közérdekű tárgyai vol­tak: az esperesi jelentés, melynek tárgyalása során egyházmegyei közgyűlés kimondotta, hogy a rever­­zálisra vonatkozó egyházi törvénykiegészítéssel és zsi­­jnati utasítással a reverzális kérdést sem megoldott­nak, sem lezártnak nem tekinti, hanem követeli az 1894. évi XXXII. te. eltörlését és az 1868. évi Lili. te. 12. §-ának újra hatályba léptetését. A IX. te. életbeléptetésére vonatkozólag az egyházmegyei lel­készértekezlet javaslatára hozott s e lap hasábjain már leközölt határozata mellett itt is hozott a köz­gyűlés egy határozatot, mely szerint kéri egyházi fő­hatóságainkat, hogy az új nyugdíjtörvénnyel elő­állott súlyos helyzetre hivatkozással is méltóztassa­­inak a magas kormánynál teljes súllyal eljárni arra nézve, hogy a lelkészi korpótlék és az adócsökkentési segély 100o/o-ban valorizáltassék, 'vagy legalább a megnövekedett nyugdíjterhekkel emeltessék, annyival is inkább, mert az 1898. évi XIV. te. 11. §-a szerint a nyugdíjintézeti évi járulék a helyi lelkészi javada­lomból levonandó készkiadás és az egyházközségek adócsökkentési segélyének megállapításakor a lelkészi

Next

/
Oldalképek
Tartalom