Dunántúli Protestáns Lap, 1938 (49. évfolyam, 1-52. szám)
1938-07-24 / 30. szám
1938. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 145. oldal. a lelkészképzés reformjáról. Előadásában azt a követelményt állította fel mindenekelőtt, hogy a theologiák pásztorokat neveljenek. A jövő lelkészképzése lelkibb legyen, mint az eddigi volt- Számolni kiéli azzal, hogy a theologiára nem mindenki megy azzal a leikül ettel, amire ott szükség van. Tehát ezt a lelkületet ki kell alakítani mindenkiben, aki oda megy. Ha több lesz a lélek a jövő lelkészképzésében, több lesz a lélek a jövő egyházában is. Ehhez az első lépés a theol. inernátus felállítása. Kimondhatatlan akadálya a lelkészképzésnek az, hogy a theologus ifjúság szétszórva él a város bűnös Babilonjában, mellékkereset után járva, hónapos szobában tengődve. Olyan egyénekre kell bízni a gondjukat, akiknek a személye, élete nevelő hatású. A másik teendő: minél többet a Bibliából, és minél alaposabban a hitvallásokból. A mostaninál sokkal szigorúbb tanfegyelem kell. A ref. egyház joggal várhatja, hogy leendő papjainak a tiszta ref. dogmatikát és erkölcstant tanítsák, ne ennek, vagy annak a ideológusnak a tbeológiai, vagy filozófiai rendszerével felhígítva, úgy és azt, ahogyan és amit a Biblia diktál és a hitvallások diktálnak. Ezeken kívül szükség van a lelkészképzés gyakorlatiasabbá tételére, hogy az életbe kikerülő ifjú ne álljon tudatlanul és tehetetlenül a reá váró feladatok előtt. Csajághy Károly egyhm. gondnok, Kovács Lajos, Egerházy Lajos hozzászólásai után értekezlet úgy határoz, hogy készíttessék határozati javaslat az elhangzott előadás szellemének megfelelően és terjesztessék fel az egyhm. közgyűlésre és küldessék meg a tbeológiai tanároknak. Kovács Lajos az igehirdetés egész évi, nagy gonddal és hozzáértéssel készített tervezetét mutatta be az értekezletnek. Meggyőzően szólt annak jelentőségéről és hasznáról: megkönnyíti a lelkipásztor igehirdető munkáját, korlátozza azt a nagy szabadságot, amely sokszor olyan szétesővé teszi prédikálásunkat és biztosabbá teszi a magvetés eredményét- A tervezet készítésénél az egyházi év mozzanatai figyelmen kívül nem hagyhatók. Vámos Géza arról szólott, hogy mit olvasott, mit olvas és mit olvasson népünk. A múlt olvasmányai a Biblián alapultak, a ma olvasmányai a sátán nyomdájából valók, de amint a múltban, a jelenben és a jövőben is minden, népünk kezébe kerülő olvasmánynak a Biblia kell, hogy legyen a mértéke. A Biblia szellemével egyező olvasmányok gyakorolhatnak építő hatást népünk lelkületére. Nagyon fontos volna a ref. napilap mielőbbi megindítása, hogy a napi sajtó útján igazi ref. közszellem alakulhatna ki, melynek kialakulására nem elegendők heti újságjaink. Ezeknek szélesebb körben való terjesztését éppen az a körülmény hátráltatja, hogy ref. népünk ma már faluhelyen is napilapot járat s vallásos irányú hetilapra már nem áldoz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem kell elkövetnünk minden lehetőt a gyülekezeti iratterjesztés érdekében. Kovács Lajos hozzászólásában ez utóbbit úgy gondolja intenzivebbé tenni, hogy bizományi lerakatot kellene létesíteni minden lelkészi hivatalban a ref. szellemű, hasznos és építő irányú kiadványokból. Szőke Károly pedig a sok költségbe kerülő jegyzőkönyvek helyett ilyen olvasmányok beszerzését és terjesztését ajánlja. Szilassy Sándor az iskoláinkra vonatkozó állami törvényeket ismertette. Aki ennek a nagy utánjárást és nem kis fáradságot igénylő munkának alapos elvégzésére vállalkozik, annak a tanügy lelkes barátjának, odaadó, buzgó munkásának kell lennie. Ez az előadás is erről tett bizonyságot- Ugyanilyen ^zeretetet és odaadást árult el Boda József a szociális kérdésnek — a 219/1937. sz. kér. jegyzőkönyvi pont szempontjai szerint való — ismertetése által, rámutatván az említett jegyzőkönyvi pontban foglalt elgondolások fontosságára s mielőbbi megvalósításuknak kívánatos voltára. Hozzászólásában ugyanezt hangoztatta Csajághy Károly egyházmegyei gondnok is, mondván: ezek az eszmék necsak szavak legyenek, hanem minél előbb valóságok. Végül Egerházy Lajos bejelentette, hogy az OR JÓ egy országos tanácsadó szervet létesít, hogy a lelkészeket ily irányú tevékenységükben támogassa, Az értekezlet Szűcs József esperes elnök imádságával s a 245. dics. 10. versének eléneklésével ért véget. A bezáró imádság szavait visszhangozta mindnyájunk lelke: Adja Isten, hogy amit végeztünk, szolgáljon egyházunk épülésére, Istennek dicsőségére. V. G. — A csurgóvidéki lelkészi kör 1938 június 28-án Somogyszobon értekezletet tartott. A reggeli áhítatot Darab Dezső komiósdi lelkipásztor végezte I Kor. 13:14. versek alapján. Elnöki megnyitó után Németh Károly keszthelyi lelkipásztor »Tánczos Dezső indítványáéról (1. Lelkészegyesület) terjesztette elő határozati javaslatát. Az indítványt a lelkészi kör indokainál fogva magáévá tette s az egyházmegyei lel-i 'készértekezletre felterjesztette. Darab Ferenc Albin nemesdédi lelkipásztor »Lelkész a politikában« címen tartott előadást. Tánczos Dezső somogyvisontai lelkipásztor »Dr. Kállai és dr. Sipos vitája az ószövetségről« címen tartotta meg előadását. A kérdést a lelkészi kör ebben a formájában tárgyalásra alkalmasnak nem találja, megvárja, mig Sipos második kötete s Kállay válasza megjelenik. Végül a lelkészi kör felterjesztést tesz az illetékes "felsőbbséghez, hogy az egyetemes konvent által kötelező használatra elrendelt Apostol Elek-féle konfirmációi káté kötelező használatát helyezze hatályon kívül. — Tanítógyűlés. Az őrségi ref. egyházmegye Tanítóegyesülete június 21-én Molnaszecsődön tartotta közgyűlését. Mint az utóbbi időben mindig, igen örvendetes érdeklődés mutatkozott a nem tagok részéről most is. Megjelentek az egyházmegye vezetői Fülöp | József esperes, dr. Kovács Gyula egyházmegyei gondnok, törvényszéki ny. tanácselnök, többen az egyházmegye lelkészei, ott volt posoni Szentmartoni Géza kir. tanfelügyelő, jegyzők, egyszerű gazdaemberek, más felekezetbeli tanítók közül néhányan s szép számmal érdeklődők. Nem remélt öröme az volt ennek a közgyűlésnek, hogy megérkezett Debrecenből Ormós Lajos országos elnök is. A gyűlés bevezetője a Jezerniczky Jenő magyarszecsődi lelkész által végzett istentiszteleti szolgálat volt. Székely József elnök lelkes megnyitója, tartalmas beszámolója után Ormós Lajos országos ref. tanítóegyesületi elnök a tanítóság sorsának útját, államhoz, egyházhoz való viszonyát rajzolta meg átfogó erő; vei. Meleg érzésekkel köszöntötte az egyesületet, mely- i nek tagjai közé a szeretet és az erőgyűjtés érzése hozta I el. Császár Lajos körmendi s. lelkész második osztá| lyos növendékekkel gyakorlati tanítást tartott vallástanból. A gyermekekhez leszálló, kedves menetű tanítást köszönet jutalmazta. Moharos László ispánki tanító hatalmas munkák áttanulmányozásával u. n tanítói menetrendet készített, amelynek szerinte állandóan a tanító szeme előtt kifüggesztve kell lenni, — ezen munkáját ismertetve, köszönetét kapott közgyűléstől. Heitz Fülöp szombathelyi közé. tanító zeneszerző előadása következett ezután az iskolai énekoktatás időszerű kérdéseiről. A nemzeti és művészi értékeket mélyen látó i munka a népi énekek felkarolása érdekében megkapó
