Dunántúli Protestáns Lap, 1938 (49. évfolyam, 1-52. szám)

1938-07-17 / 29. szám

138. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1938. szert követte a múltban. Ha ellenben a kamatot a pénzérték után számítanánk — amint egyik lelkész­társam ezt cselekedte —, akkor így fest az elszámo­lás ősszel: tavasszal elvittél 16 P ára zabot. Ezt most fizesd vissza. Zabban ez 123 kg.-nak felel meg 13 P-s ár mellett. Ehhez jön 8o/o-a a 16 P-nek, 1.28 P, ami 13 P-s zabban 10 kg.-ot tesz ki. Összesen tehát csak 80/0-os kamattal fizetsz 133 kg. zabot a tavaszi 100 kg. helyett. Ez még nem is olyan sok, mint ahogy az egyik uradalom kamatmentes előleget ád az aratóinak. Most egy q búza 26 P. Az arató tartozik 26 P-veí. Ezt a csépíés után a részéből levonják1. Akkor lesz a búza kb. 20 P. A júniusi 100 kg. búza helyett szeptemberben tehát vissza kell adni 130kg. búzát kamat nélkül. Úgy tehát az utólagosan fizetett 200/o-os kamatban csak a gabona 'fiértékcsökkenése van megtérítve és még kamat fizetve nincs. Ezért szednek némely magtárak évente egyszer utólagosan 20—250/o-os kamatot, ami még szintén nem uzsora, sőt még a pénzben való elszámolás 8o/0-os kamatát sem éri el. Ha mármost figyelembe vesszük, hogy egy falusi szegény ember hogyan juthat kölcsönhöz a hitelszövetkezetek útján, akkor szembeötlő lesz a ga­­bonakölcsön jótékonysági jellege. 2 q búzára van ' szüksége az egyik falusi szegény embernek. A hitel- | szövetkezettől kér erre kölcsönt. Belépési díj címen ! fizet 2 P-t. Jegyez egy üzletrészt, amit azonnal le­vonnak tőle, ez 40 P. A 2 q búzába kell 40—50 P. Fel kell tehát vennie 100 P kölcsönt, hogy ebből a búza ára, a belépési díj, az üzletrész és az 1/1 évi kamat kikerüljön. A 100 P kölcsön után fizeti a ka­matot előre levonva és kézhez kap 55.90 P-t.. Most kérdem, melyiket fizeti vissza ősszel könnyebben, a 236 kg. búzát a 200 kg. helyett, vagy a 100 P-t a 200 kg. búza helyett? A 36 kg. búzakamatban a fenti uradalmi példa szerint az értékveszteség megtéríté­séből is hiányzik még 24 kg. Tehát a jótékonysági százalék kamat nélkül 12 o/0 ilyen gabonaárkülönbözet mellett és a 8yo-os kamattal együtt 20o/o. Szükséges-e iparengedély a takarékmagtárak mű­ködéséhez? A jelenleg érvényben levő állami törvé­nyek és miniszteri rendeletek erre nézve kifejezetten nem intézkednek. Úgy, hogy a tatai főszolgabírói hi­vatal ez ügyben — ahova csendőri feljelentés alap­ján került az ügy — egyenesen az iparügyi minisz­tériumhoz fordult kérdéssel. A válasz még ismeretlen. Nézetem szerint semmiféle iparengedélyre szük­ség nincs, mert az egyház vagyonának jövedelmez­­tetéséröl van szó. Ha az egyház vagyonát valamely engedélyhez kötött ipar gyakorlása által akarná jöve­­delmeztetni, ez esetben igen is szüksége volna ipar­­engedélyre. De akár pénz-, akár gabona tőkéjének egyszerű kamatoztatásához nincs szüksége engedélyre. Köteles-e a magtár adót fizetni és ha igen, mi­lyent? A takarékmagtár nem külön jogi személy, tehát adófizetésre csak a tulajdonosa: az egyház volna kötelezhető. Lehetne szó esetleg tőkekamat adó­ról, illetve újabban illetékről. Az egyház takarékmag­tára azonban, mint részben az egyház keretén belül iskolai célt szolgájó, másrészt jótékony és egyház­­fenntartó célt szolgáló intézmény ezen adó, illetve illeték alól a vonatkozó rendelet értelmében mentes. Ez a rendelet a in. kir. min. 1932. évi 1820. M. E. számú rendelete, amelynek az V. § (3.) pontjának 3. bekezdése szerint nem esnek illeték alá: »a tudo­mányok előmozdítására, a közoktatás céljaira és a kegyes vagy jótékony célokra szolgáló alapok, alapít­ványok és intézetek, a gyámpénztárak, valamint a biz­tosító intézetek, a nyugdíjalapok és nyugdíjintézefek által kapott kamatok«. Tehát az egyházaknak a taka­rékmagtárak után semmiféle adót vagy illetéket fi­zetniük nem kell. Végül még egy kérdést, amelynek elintézése a felsőbb egyházi hatóságainkra vár, hogyan biztosít­hatók az egyházak, hogy takarékmagtáraikat nyugod­tan — minden csendöri zaklatás és meghurcoltatás nélkül — kezelhessék? Azt a megoldást, amit egyik lelkésztársam ajánlott, hogy egyszerűen szüntessük meg a takarékmagtárakat, én el nem fogadhatom és én tovább fogom fejleszteni, minden zaklatás elle­nére is, mert szükségesnek tartom, hogy az állami törvényekkel és miniszteri rendeletekkel összhangzóan teljesen törvényes formák között tovább működhes­senek takarékmagtáraink. Elvégre az államsegély teljes megszüntetésétől nem messze vagyunk. Avagy komoly segélynek számít egy gyülekezet életében évi 100 P ádósegély? Egyházaink fenntartásáról pedig okvetlen gondoskodnunk kell. E célból a takarék­magtárak a mi dunántúli kis gyülekezeteinkben szinte nélkülözhetetlenek. Ingatlanok szerzését is elősegít­hetik. így a gyermelyi egyház 15 kát. hold földet szerzett az OFB útján s ennek összes terheit és az árát a magtár fizeti, de csak a jövedelméből, tőkéjé­nek érintetlenül hagyásával. Ha erre más mód nem volna, akkor egyetemes egyházunk vezetőségének bölcs és tapintatos közben­járására lesz szükség illetékes helyen, hogy az egy­házi takrékmagtárakat hagyják békében, mert azok különleges egyházfenntartó funkciót teljesítenek. Gyermely. Baráth József. A theologia tapasztalati alapja. Irta és a baseli egyetem évi ünnepén felolvasta dr. Heinzelmann G. Rektor Magnificus. Fordította : Maller Kálmán soproni lelkipásztor. A Girgensohn-féle exakt kutatások eredményéből két dolog tarthat számot különös érdeklődésre: 1. an­nak a kimutatása, hogy minden vallásos tapasztalatban ! gondolati mozzanat játszik közre, amely még ugyan a diszkurziv gondolkodáson túl fekszik, de mint intuíció a képzelőtevékenységet megindítja — itt a Külpe-féle gondolkodáslélektan eredményei mun­kálnak közre; 2. annak a kimutatása, hogy a vallásos élmény a »nem-tárgyi én« mélységeibe vezet vissza, tehát egész énünkre kiható jelenség, amely elsősor­ban akarati döntésben és képzeletszerű formációkban jut kifejezésre. Itt megerősíti a lélektani kutatás az eredményeket, amelyeket részben vallásbölcseleti te­rületen már előbb elfogadtak és amelyek az exiszten­­ciális gondolkodásnak a Kirkegaard-féle formáival kap­csolhatók össze. Ezáltal lehetetlenné vált az olyan el­médet, amely a vallást a szó modern lélektani értel­mében az érzés dolgának tekinti. De elévült az az állí­tás is, mely szerint a valláslélektan mindig csak: a Vallásos alany állapotát veszi figyelembe. A vallás a személy teljességének dolga. Az állapotra vonatkozó megfigyelések csak másodsorban jönnek, az érzelmek pedig részletkérdések. A szellemtudományi lélektan megértő lélektan. Épen ezért mindinkább közeledik az u. n. fenomeno­lógiához, bár ez tudatosan el is akarja magát hatá­rolni a lélektantól, tisztán apriori lényegnézésre tö­rekszik. Otto sokat olvasott könyve a »Das Heilige« és még inkább a >;numinozum«-ra vonatkozó dolgozatai szolgálhatnak például a fenomenológiához közeledő megértő lélektanra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom