Dunántúli Protestáns Lap, 1938 (49. évfolyam, 1-52. szám)
1938-06-05 / 23. szám
1938. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 109. oldal. tekintette és mindent elkövetett, hogy az minél sikerültebb legyen. Régi pápai diákok, ha Pápára jöttök, szerezzétek meg a kötetet, nem bánjátok meg, sok olyant megtudtok belőle, amit még eddig nem tudtatok és aminek birtokában egész más szemmel és érzésekkel fogtok a megszokott épületek mellett elhaladni. Dr. Pongrácz József. Felhívjuk a Nagy tiszteletű Lelkipásztor Urak figyelmét, hogy a szentháromságvasárnapi perselypénz a Gusztáv Adolf Egyesület javára az egyházmegyei közalapi pénzkezelő úrhoz küldendő be. ®@®@©®®@®®®®®®®@®®®®@®®®®®®®®®®®@®©®©®® 1 VEGYESEK 1 © ® ®®@@®®@®®®®®@®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®©®S® Lapunk olvasóinak és munkatársainak Istentől gazdagon megáldott pünkösdi ünnepeket kívánunk. — Dr. Lázár Andor nyug. igazságügyminisztert, m. kir. titkos tanácsost, egyházkerületünk világi tanácsbiróját az Országos Protestáns Patronage Egyesület közgyűlése egyhangúlag világi elnökévé választotta. A patronage-munka ifjúságától fogva mindig szívügye volt dr. Lázár Andornak, az egyesületnek 25 éven át már alelnöke volt. — A veszprémi ref. egyházközség dr. Szász Ferenc takarékpénztári igazgatót és ügyészt, egyházkerületünk volt buzgó számvevőjét, aki a veszprémi ref. gyülekezetnek három évig volt gondnoka és 10 évig főgondnoka, tiszteletbeli főgondnokává választotta. Az erről szóló művészi kivitelű díszoklevelet a vasárnapi istentisztelet után a templomban adta át dr. Cseresnyés József egészségügyi főtanácsos, főgondnok, aki beszédében rámutatott arra, hogy dr. Szász Ferenc ^ olyan vezetője volt a veszprémi ref. gyülekezetnek, aki a maga és családja életével is példát mutatott arra, hogyan kell a hithű reformátusnak élni. Hangoztatta, hogy egyháza iránt való kötelességét eszményien fogta fel és sokszor saját érdekei rovására, erején felül is teljesítette azokat. Dr. Szász Ferenc válaszában Istenbe vetett törhetetlen hitéről tett bizonyságot. Életét mindenkor Istentől rendelt szolgálatnak tekintette s ha élni engedi, továbbra is úgy fogja fel hivatását. — Üj doktor. Kiss Géza kákicsi ref. lelkipásztort, főiskolánk volt széniorát, aki legutóbb az Ormányságról írt értékes könyvével országos feltűnést keltett, a debreceni Tisza István Tudományegyetemen bölcsészeti doktorrá avatták. Az új doktort szeretettel köszöntjük. — A Bethlen Gábor Szövetség június 11-én a veszprémi Petőfi-Szinházban kultúrestélyt rendez, melyen előadást tartanak dr. Makkai Sándor debreceni egyetemi tanár, volt erdélyi ref. püspök és dr. Tasnády Nagy András országgyűlési képviselő, a Szövetség elnöke. — Ágoston Sándor ref. püspök, a zágrábi magyar egy etemi hallgatók kultúr egy esül etében előadást tartott A jugoszláv királysági reformátusok helyzetéről és létkérdéseiről, május közepén pedig a Boszniában levő reformátusokat látogatta meg. — Wilder Róbert, az Önkéntes Diákmissziói Mozgalom kezdeményezője Norvégiában meghalt. Indiában született, mint egy ott dolgozó misszionárius fia. Iskoláit Amerikában végezte. Különös felelősséget érzett diákkorától kezdve az evangéliumnak a pogányok között való terjesztése iránt. Nővérével együtt kitartóan imádkozott azért, hogy Isten mozgasson meg sok szívet a külmisszió érdekében. 1885-ben meghallotta, hogy Moody Mount Hermonban diákgyűlést fog tartani. Nővérével megállapodtak, hogy Róbert elmegy a gyűlésre, nővére pedig odahaza könyörög Istenhez, használja fel ezt a diákgyűlést. A konferencián naponként imádkoztak a külmisszió ügyéért és megfogalmazták az Önkéntes Diákmissziói Mozgalom tagsági nyilatkozatát. A konferencia utolsó ülésén jelentkezett a századik diák, aki aláírta a nyilatkozazatot. Ennek a mozgalomnak a hatására csak Amerikából és Nagybritanniából több mint 13.000 főiskolás diák ment ki a pogányok közé hirdetni az evangéliumot. Dr. Wilder a Keresztyén Diákok Világszövetségének megbízásából 1911-ben hazánkat is meglátogatta és Pápán két napot töltött. Nemzetünket nagyon megszerette és magyar barátaival az érintkezést állandóan fenntartotta. Az imádság és az Isten ügyének való feltétlen odaszentelődés embere volt egész életében. Ezért volt oly áldott a munkája. — Monod Viktor, a strasbourgi protestáns theologiai fakultás tanára, május 5-én szívszélhüdésben meghalt. Fő munkája, melynek címe: Isten a világ-I egyetemben, 1933-ban jelent meg. Ebben azt a következtetést vonja le, hogy a mai természettudományi és bölcsészeti elméletek sokkal kielégítőbb megoldást nyújtanak a hit és tudás nagy kérdéseire nézve, mint az Áristoteles, vagy Newton idejében lehetséges volt. A külföldi egyházakkal élénk kapcsolatot tartott fenn. 1917-ben és 1934-ben hosszabb körutat tett az Amerikai Egyesült Államokban, Strasbourgban tanuló magyar diákjainknak igaz jó barátja volt, ügyüket mindig szeretettel karolta fel. Áldás emlékére. — Schlatter Adolf híres evangélikus theológus, számos könyv szerzője, elhunyt. 1852-ben született Sz. Gallenben, 1880-ban magántanár Bernben, 1888- ban rendkívüli tanár ugyanott, ugyanabban az évben rendes tanár Greifswaldban, 1893-tól Berlinben, 1898- tól Tübingában, 1922-ben nyugalomba vonult. Legkiválóbb az újszövetségi tudományok terén, de jelentős munkát végzett a rendszeres theologiában és bölcseleti téren is. — 30 éves érettségi találkozóra gyűltek össze pápai kollégiumunk 1908-ban érettségit tett tanulói május ,29-én. Reggel az intézet dísztermében köszöntötte a megjelentek nevében az intézetet képviselő Fejes Zsigmond igazgató ,tanügyi főtanácsost Szilassy Sándor magyarbarnagi ref. lelkipásztor, utána a hősihalált halt diákok emlékművét koszorúzták meg és tartottak ünnepélyt, melyen Kovács József kaposszentbenedeki ref. lelkipásztor mondott beszédet, majd testületileg keresték fel az alsóvárosi temetőben nyugvó elhúnyt tanárjaik sirjait. Délben a Központi Szállóban közebéd volt, melyen megjelent Fejes Zsigmond gimn. igazgató is. Itt Kovács József, dr. Cséry Ernő és dr. Bognár János mondottak felköszöntőt. A találkozón a következők jelentek meg: Dr. Bognár János orvos Budapest, dr. Cséry Ernő főjegyző Ne-