Dunántúli Protestáns Lap, 1937 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1937-07-11 / 28. szám
1937. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 127. oldal. emiatt készülnek felelősségre vonni, csak annak a jele, hogy a német események lelki alapjait, mint saját politikájuk szükségszerű következményét, még mindig nem értették meg. S ehhez ma még egy másik szerencsétlen körülmény is járul. A nemzeti szocializmus prizmáján át ugyanis a keresztyénség lényégé széles körök előtti új színezetet nyert, amit egyesek dogmatikai okokból kifogás tárgyává tették. Különösen Barth Károly és hívei tartották ezt elfogadhatatlannak, s a Manchester Guardian s más angol lap hasábjain a külföldi közvéleményt olyan formában tájékoztatták, mintha Németországban a vallásüldözés valóságos orgiáit ülné. A Times »Nazis and the Church« címen állandó rovatot nyitott, ahol a német egyházpolitikai események legkirívóbb fejezetei nyertek általánosítást. Nem feladatom, hogy ebben az összefüggésben e belső meghasonlást vizsgálat tárgyává tegyem, csupán arra kell rámutatni, hogy ez a propaganda nemcsak a kölcsönös megértést s megbékélést nehezítette meg, hanem az egész ökumenikus konferenciára rányomta bélyegét. Ilyen előzmények után természetes, hogy Németország nem hajlandó Oxfordban vagy Edinburghban ismét a vádlottak padjára ülni. Az ökumenikus mozgalom — úgy látszik — mindjobban politikai színezetet nyer s ezzel eltávolodik eredeti célkitűzésétől. Belátták ezt a francia protestáns egyház képviselői is, akik a konferenciákon való részvételüket fenti okokból szintén lemondották.** Az ökumenikus »világkonferencia« így fontos protestáns egyházak delegációit nélkülözni fogja. Dr. Trócsányi László. ** Erről nem olvastunk a külföldi sajtóban. Szerkesztő. A veszprémi ref. egyházmegye lelkészegyesületi közgyűlése és lelkészértekezlete f. év június 29-én volt Veszprémben, Szűcs József esperes elnöklete alatt. A tagok nagy számban jelentek meg. Talán érezték, hogy esperesünk elnöki megnyitója milyen nagyjelentőségű vitát fog kiváltani. A XC. zsoltár eléneklése után Antal Gyula iszkaszentgyörgyi lelkipásztor bibliát olvasott és imádkozott. Esperes elnöki megnyitójában kegyelettel emlékezett meg dr. Baltazár Dezsőről, a nagy püspökről, az Orle volt elnökéről. Az emlékezés virágait tette le Szűcs Károly balatonkövesdi és Barthalos Móric balatonszőllősi nyugalmazott lelkipásztorok frissen hantolt sírjára is. — Szeretettel és bizalommal köszöntötte a gyűlés helyeslésétől kísérve dr. Ravasz Lászlót, az Orle új elnökét és az Orle újonnan választott tisztikarát. Azután szemlét tartott egyházi életünk bajai felett. Sorra került a szekta-kérdés, az egyházi törvénynek és a jó rendnek kívánalmai, az egyházi adóbehajtás és iskoláink fenntartása körüli bajok. Híveink ellenséges irányzatok sajtóját hizlalják, az országházban képviseletünk nincsen,'* így a ref. világnézet ez országban hangot adni nem tud. Égető baj a segédlelkészek elhelyezésének kérdése is. Addig nem beszélhetünk javulásról, míg meg nem tanuljuk, mi az a teljes tökéletes Isten igéje, meg nem tanuljuk ezt és csakis ezt hirdetni és be nem látjuk ennek a feladatnak mindeneknél nagyobb fontosságát! így végezte előadását esperesünk. Azután megkezdődtek a hozzászólások. Sokan szó* Nem tudom, mire célzott az előadó esperes úr, — talán a tudósító félreértette szavait — mert hisz a felsőházban három püspökünk és három gondnokunk foglal helyet. Szerkesztő. laltak fel, de csak a szekta-kérdésben. Nem látom célszerűnek e felszólalások részletes ismertetését. Az volna egyházunk érdekében való, ha lelkipásztortestvéreim, kiknek jó szándéka mindenek felett áll, megszívlelnék esperesünk intelmét: »Vigyázzatok, hogy a külföldi eszközök és módok alkalmazásával meg ne botránkoztassuk templombajáró füveinket«. Az, hogy híveink, mikor minden a vallás semmibe vevésére csábít, templomot és iskolát tartanak fenn: Isten igéje ereje és hatalmának jele. Ezt az erőt és hatalmat kell megragadnunk, a szivekbe plántálnunk és ezzel építenünk Isten országának erődjeit. Határozatba ment, hogy a missziói bizottság dolgozzad ki részletes munkatervet, hogy annak végrehajtása során fokozott mértékben tudjuk magunk táplálni az igével híveinket és kielégíteni lelki éhségüket. Ennek a kérdésnek megtárgyalása annyi időt vett igénybe, hogy sem az esperesünk által felvetett többi kérdéshez, sem az azután következő előadásokhoz hozzászólni időnk nem volt, csak meghallgattuk őket. Elhangzottak ezek az előadások: 1. Kovács Vince: Gyülekezeteink szociális és gazdasági munkaprogrammja. 2. Bakos Lajos: Mi többet nyújt a Nagy Institutio a Kis Institutiónál a megigazulás kérdésében? 3. Fejes Sándor: Kuyper Ábrahám gondolatvilága és ennek hatása a magyar református gondolkozásra. 4. Bakos Dezső: Milyen lelkipásztorra van szüksége a magyar református egyháznak és hogyan lehetek én ilyen? 5. Hajda Gyula: A református gyülekezeti tag a falu életében. 6. Gáty Ferenc: Árokháty Béla előterjesztése egyetemes egyházzenei bizottság alakítása tárgyában. A szekta-kérdésnél keletkezett vita által felzaklatott szivünk elcsendesült és megnyugodott a szép előadások hallgatása alatt. Különösen jól esett hallanunk, hogy a hitvallásos szellem hódítása megindult s feltartóztathatatlan s hogy azért református az egyházunk és azért vagyunk református lelkipásztorok, mert nekünk vallanunk kell, hogy a mi vallásunk a keresztyénség legtökéletesebb formája és Krisztushoz való viszonyunkat nem is tudjuk másképpen elképzelni, csak ügy, ahogy hitvallásos irataink élőnkbe tárják. Boda József veszprémi lelkipásztor imájával és a 245. dics. 10. v. eléneklésével ért véget a közgyűlés és lelkészértekezlet Kovács Lajos. ©®@§S@®®@®@®®®®®@®®®®®®®®®®®®®®@®@®&@®®® S VEGYESEK 3 fé) @ ®@@@®®@®®®®®@®®®@®®®®®®®®®®®®@®®®®®®®®(ei — Gyászhír. Mély részvéttel értesülünk, hogy dr. Kiss Albert szegedi egyetemi tanár, egyházkerületünk világi tanácsbirája, 63 éves korában elhunyt. A megboldogultat még mint pozsonyi jogakadémiai tanárt választották meg gyülekezeteink egyházkerületi tanácsbirónak. Mint szegedi egyetemi tanár már ritkábban jöhetett el gyűléseinkre, de amikor csak tehette, megjelent közöttünk és több, fontos kérdésben hallatta mindenkor nagy figyelemmel hallgatott szavát. Temetése Kecskeméten történt, a családi sírboltba, igen nagy részvét mellett. Az igazak emlékezete áldott. — Az őrségi egyházmegyében a presbiteri értekezletek és belmissziói nap május hó 20-án és 21-én Senyeházán és Körmenden tartattak meg. Senyeházán az egyházmegye kerka-zalai köréből gyűlt össze 250 presbiter lelkészeivel és tanítóival. A templomi igehirdetést Kovács Elek kerkanémetfalui lelkész biblia
