Dunántúli Protestáns Lap, 1937 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1937-06-13 / 24. szám

1937. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 111. oldal. I. Az 1636-ban alakult utrechti egyetem a 17. év­században is jelentős theológusokkal vonzotta magához az ifjúságot. Legelső helyen állítottuk ki Voetius mun­káit, melyek közül négy magyar vonatkozású és hozzá kettő a pápai Főiskolával kapcsolatos. Ezek a követke­zők: 1. Apácai Csere János. Disp. Theologica Ultra­­jecti 1650, melyet Voetius elnöklete alatt tartott Apácai. E könyvből Erdélyben maradt három példány. Csonka- Magyarországon csak a mi példányunk ismeretes. Ér­dekes, hogy a könyv példányai Hollandiában is elkal­lódtak, holland könyvtárakban egy példányt sem ismer­nek, sőt Miklós Ödön barátom tudósítása szerint a Voetius értekezéseit összeállító katalógus sem említi. 2. Cseh Csuzi Jakab Disp. Theologica. Utrecht, 1665. Ez a Csuzi Cseh Jakab pápai diák volt. Értekezését szintén Voetius elnöklete alatt tartotta. E mü egy pél­dánya Erdélyben van, Csonka-Magyarországon csak a mi példányunk ismeretes. 3. Lentid János. Disp. Theologica. Utrecht, 1665. Lenthi szintén pápai diák volt. Munkáját dunántúli, elsősorban pápai nemeseknek és lelkészeknek ajánlja. E könyvből egy példányt Erdélyből ismert Szabó Károly, Csonka-Magyarországon csak a mi példányunk van, amelyet Lenthi sajátkezű aláírásával küldött meg Veres­marti Mihály pápai lelkésznek. 4. Komáromi Csipkés György. Disputatio des bis­­mortuis c. müve, többször megjelent Voetius egyik mun­kája függelékeként. E munkának Szabó Károly előtt ismeretlen, Gorikumban megjelent 1679-iki kiadását állítottuk ki. Sorra jönnek azután a XVII — XVIII. századból Mastricht, Leusden (egyik műve Rákóczi Györgynek ajánlva), Burmann, Hoorn beck (egyik müve Apafi Mi­hálynak ajánlva) Schotanus, Leydecker, Witsius, Röell, Relandus, Lampe müvei. Természetes, itt van kiállítva Lampe alatt az Ember Pál féle magyar ref. egyháztör- \ ténet (a kiállított példány Thury Eteléé volt, több helyen láthatók az ő bejegyzései). A XVIII. század második nagy részéből nincs könyvünk, aminek egyik magyarázata, hogy Pápa ez idő alatt elvesztette főiskolai jellegét. Érdekes, hogy Torkos Jakab, nagy püspökünk, egyik könyvtárunkban őrzött bejegyzéséből tudjuk meg, hogy Torkos Zürichből elrándult Utrechtbe is, ahol 1734-ben könyveket vásárolt. A XIX. évszázadban megint élénk lesz az össze­köttetés. E századból a következő utrechti tanárok mü­veit állítottuk ki: Opzoomer, Oosterzee, Doedes, Bouman, Cramer, Lamers, Lasonder, Valeton, Van Veen, Vischer, Ter Haar. A XX. évszázadból Cramer, Obbink, Brouwer ta­nárok pompás köteteivel rendelkezünk. Legtöbb köny­vünk van Witsiustól, Lampetól és Oosterzzeetől. II. Az Utrechtben tanult pápai diákok művei közül a kiállításon négy darab szerepel a XVII. századból. A XVIII. századból kiállítjuk Losonczi Istvánnak, a Hármas kistükör szerzőjének Utrechtből, 1740-ben a pápai presbitériumhoz küldött levelét, valamint 1740- ben Utrechtben megjelent és eddig unicum értekezését. Róla nemrég mutattam ki, hogy középiskoláit nálunk végezte. A XIX. évszázadban 1829-ben mentek először pápai diákok Utrechtbe, Németh János és Varjú István voltak ezek, kiknek Márton Istvánhoz írt közös levelü­ket szintén kiállítjuk. Meg van még az eredeti boríték is. Nagyon érdekes Tóth Dániel későbbi theol. tanárnak az utrechti naplója 1856—1861. évekből, melyet nem­régiben másoltattam le a Budapesten levő eredetiből. Gazdag anyagot ad az Antal Géza féle gyűjte­mény. És a XX. évszázadba hoz át Kállay Kálmán, Baráth József, Miklós Ödön, Galambos Zoltán, Tóth Endre Űtrechtben tanult pápai diákok irodalmi mun­kásságának összeállítása. Ezenkívül kiállítottuk külön asztalon az utrechti egyetem Album Studiosorumát, a 300 éves jubileumra megjelent monumentális, három kötetes egyetem-törté­netét, valamint az 1931-ben itt járt két utrechti tanárra, Brouwerre és Obbinkra vonatkozó lapszámokat. Külön helyen állanak az Utrechtben nyomtatott magyar Bibliák, köztük az igen ritka, 1737-es kiadás. A könyvek fontos kapcsolódási pontok voltak mindig. Ezt bizonyítja ez a kiállítás. A nem épen dics­telen múlt után várjuk a még szebb jövendőt. Utrecht és Pápa, Németalföld és Magyarország összeköttetése azért tart ma is, mert a Könyvek Köny­vén, a Biblián alapszik. p. j. @®@©§S®®@®®®®®@®@®®®®®®®®®®®®®®®®@®®©®®@ w @ I VEGYESEK I (e) ® ®@@@®®@®®®S)®®®®®®®®®®®®@®®@®©®®®®®®®@®® — A pápai református főiskola az 1936—37. iskolai év záró ünnepélyét 1937 június 13-án d. e. 11 órakor tartja a tornateremben, a következő műsorral: 1. Himnusz. 2. Igazgatói jelentés: felolvassa dr. Tró­­csányi Dezső főisk. igazgató. 3. Vásárhelyi Zoltán: A csárdában c. darabját énekli a főisk. énekkar, Gáti Samu óraadó-tanár vezetésével. 4. A Főisk. Képzőtársulat je­lentését felolvassa Sülé Jenő II. é. theol., ifjúsági elnök. 5. Harsányi Kálmán: Varjak c. versét szavalja Tótpál Márton II. é. theol. hallgató. 6. Kéler Béla Magyar vígjáték-nyitányát játssza a főiskolai zenekar Kiss Árpád igazgató-tanító óraadó-tanár vezetésével. 7. Arany János A hegedű c. versét szavalja Varga József II. é. theol. hallgató. 8. Jutalmak kiosztása. 9. Évzáró beszédet mond Medgyasszay Vince püspök. 10. Szózat. Belépődíj nincs, a befolyó perselypénzt a főiskolai könyvtár „Papensia“ gyűjteménye javára fordítják. Az ünnepély előtt isten­­tisztelet a református templomban. Délután 3 órakor a rajzkiállítás megnyitása a rajzteremben. — Kitüntetéssel szerezte meg Szijj János csurgói gimnáziumunk tanára, a pécsi tudományegyetem böl­csészeti karán a földrajzból és a természetrajzból a doktorátust. Szívből köszöntjük a tudós kartársat. — Lelkészmeghívás. A nemesoroszi ref. egyház Boross Kornélt, a tulsókomáromi ref. egyház segédlel­készét hívta meg egyhangúlag a gyülekezet lelkipász­torának. Isten áldása legyen az egyhangú meghíváson. — Aranyérmet nyert a győri kerületi kereske­delmi és iparkamara részéről a Pápai ünnepi hét alkal­mából rendezett ipari és mezőgazdasági kiállításon be­mutatott háziipari készítményéért a tapolcafői református nőegylet, amelynek keretében az országszerte jól ismert finom kézimunkákat Szijj Etelka ref. tanítónő vezetése és irányítása mellett készítik a falu asszonyai és leányai. A kiállítás alkalmából vitéz Petneházy Antal iparügyi­­államtitkár asztali készletet rendelt a tapolcafőiektől. — Az őrségi egyházmegye kerka-zalai köre május 20-án belmissziói napot és presbiteri konferen­ciát tartott Senyeházán. Jelen volt 170 presbiter, a lel­kész! és tanítói kar teljes számban. A templomot zsú­folásig megtöltő nagy sereg hivőnek az Igét Szabó Imre budapesti esperes hirdette. Az istentiszteletet követő presbiteri konferencián előadást tartottak dr. Incze Gá­bor budapesti vallásoktatási igazgató, Szabó Imre es­peres, Pethő Antal barabásszegi, Fekete Károly zala­egerszegi lelkészek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom