Dunántúli Protestáns Lap, 1937 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1937-05-16 / 20. szám

94. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1937. ezt az intézkedést nem tartotta meg, mert valószínű, hogy az Adóslevelek mégsem jártak volna úgy, mint az értékpapírok. Támogatja ezt a föltevésünket az is, hogy az alapítvány veszteséggel ugyan, de mégis túlélte az 1811, 1816. évi devalvációkat s nem semmi­sült meg az 1848—49-iki szabadságharc után sem. A világháború az alapítványra is végzetes volt. Már a fentebbiekből is látható, hogy egyház­­kerületünket az alapítvánnyal szemben nem terheli felelősség, mert nem ő kezelte. Reméljük azonban,;’ hogy a refundálást célzó törekvéseinkben nem fogja tőlünk megvonni erkölcsi támogatását. A debreceni ref. egyház már megkezdte a kezelése alatt álló ala­pítványi ág refundálását. Előbb 8o/o-ot fordított erre a célra, 1937-től fogva pedig 5o/0-al folytatja a refun­dálást. Jelenleg 6511 pengő és 31 fillér az alapítványi ág vagyona, ami kezdetnek igen szép. Ügy érzem, hogy nekünk is meg kell kezdenünk a refundálást. Ennél a munkánál első sorban azoknak a segítségére gondolok, akik annak idején élvezték az alapítvány jótéteményét. A Kovács Elek és Tapsonyi Sándor volt kedves tanítványaim példáját, ha kérni fogjuk, bizonyára mások is fogják követni. Faragó János a Szondy-Kenessey kegyes a’apítvány gondnoki karának elnöke. Az egyetemes konvent Valamennyien meg vagyunk győződve, mondotta befejezésül dr. Balogh Jenő világi elnök, a behatóbb népi politika szükségességéről s meg kell mondanom, bár pártpolitikával nem foglalkozom, hogy kedvező hangulat nyilvánul meg azok iránt, akik ma a hatalom birtokában vannak, s a javulás vezetésük alatt hitem szerint, csakugyan be fog következni. Hiszek a jobb jövőben, mert bizom Istenben nagy hiedelemmel és Ő a benne bizókat kiemeli a nyomorúságból. Ravasz László dr., az új lelkészi elnök mondotta el ez után székfoglalóját, kérve az összes konventi ta­gok támogatását. Lelkes elismeréssel szólt a konvent előadóiról is, majd azt hangoztatta, hogy az új méltó­ságában kötelességének tartja vigyázni a magyar kálvi­­nizmus keresztyén lényegére. Balogh Jenő parentálta el a következőkben Bene­dek Sándort, Geduly Henriket és Baltazár Dezsőt, akik­nek emlékét határozatban megörökítette a konvent. Kö­szöntötték az ülésről az új tiszántúli püspököt, Makláry Károlyt, s az erdélyi reformátusok főpásztorát, Vásár­helyi Jánost. Különböző tisztségek betöltésére került most sor, így lelkészi alelnökké választották Farkas István püspököt, világi alelnökké Teleki József grófot, majd a különböző bíróságok és bizottságok tagjait je­lölték ki. Kedden Enyedy Andor dr. tiszáninneni lelkésrz­­főjegyző terjesztette elő a missziói munkáról szóló jelentéseket,. Előterjesztésében rámutatott arra, hogy a belmisszió fejlődésében bőven akad megnyugtató példa. Csongrád, Szegvár-Mindszenten három új ima­ház, a püspök körútja, az ORLE és kisebb lelkészi körök előadásai, a Református Élet konefrenciái, az egyházi lelkimunkások gyarapodása és más jelenségek mutatják az előrehaladást. Megállapítja ugyanekkor a dunamelléki egyházkerület felsőbaranyai egyház­megyéje, hogy az egyke kérdésében még mindig nincs javulás. Sok a panasz a romboló pornografikus iro­dalom ellen is. Hiányzik a vasárnapi munkaszünetet biztosító törvény. Kitüntető módon méltatja a kon­venti határozat az országos református szeretetszövet­sé’g munkásságát és Kiss Ferenc dr. ny. egyetemi tanár, ügyvezető nagyarányú tevékenységét, azután a különböző szervezetek múlt évi működését vizsgálta felül az egyetemes konvent. Az egyetemes konvent felkérte elnökségét, hogy üdvözölje a kormányt örömének kifejezésével a leg­utóbbi családvédelmi intézkedések kibocsátása alkab mával. Egy másik feliratban olyan irányú intézkedést kér a konvent, hogy az ipari üzemek munkásainak ezentúl ne szombaton, hanem a hét közepén fizessék ki a béreket. Ezt kívánatosnak tartják erkölcsi és szo­ciális szempontból egyaránt. Egyik további határozatában a konvent javaslatot kér a tanügyi bizottságtól arra vonatkozólag, hogyan lehetne a teológusok és tanítók kiképzésébe beiktatni a szociális és egészségvédelmi munka ismertetésiét. Kéri a konvent a belügyminisztertől a diakonisszák, valamint a szociális missziói testvéreknek a zöldke­resztes tanfolyamra való ingyenes felvételét. A református országos egyházi közalapról Bene­dek Zsolt dr. kormányfőtanácsos terjesztette be a jelentését. Az egyetemes tanügyi bizottság jelen­tését Janka Károly sárospataki főiskolai lelkész­gondnok ismertette. A jelentés megörökíti Baltazár Dezső dr. püspök elévülhetetlen jelentőségű munkás­ságát. A jelentés részletesen beszámol azután a refor­mátus tanügyi intézmények múlt évi működéséről. Az iskolák fenntartására az elmúlt évben 7,564.170 pengőt fordítottak, a 6—12 éves tanköteles református gyer­mekek száma 217.713 volt. A konventi szakbizottságok választották meg ez­után elnökeiket és előadóikat. Tárgyalták a lelkészi nyugdíj és özvegy-árva gyámintézet jelentését, amely meleg szavakkal búcsúztatja az intézet elhunyt el­nökét, Benedek Sándort. A jelentés szerint nyugdíjakra kifizettek összesen 766.000 pengőt. Benedek Zsolt dr. konventi tanácsos előterjesztése után elhatározta a konvent, hogy a nyugdíjtörvényt 1938 január 1-vel teljes egészében életbeléptetik. A liturgiaügyi bizottság javaslatát Győry Ele­mér dunántúli egyházkerületi lelkész-főjegyző terjesz­tette be. A konvent hosszabb vita után a következő határozatot hozta: »Egyetemes konventünk azzal a kéréssel fordul a magyar törvényhozáshoz, rendeljen a nemzetünket a keresztyénség nagy közösségébe bevezető I. István királyunk áldott emlékezetét évről-évre felelevenítő olyan ünnepet, amely a hazáját szerető minden ma­gyar embernek egyaránt ünnepe legyen, amelynek tehát felekezeti jellege ne legyen.« A konvent felhívja az egyházközségeket, hogy ez év augusztus 22-én a délelőtti istentisztelet kereté­ben emlékezzenek meg I. István király személyéről és történeti alakjáról. Ravasz László dr. püspök a lelkész-elnöki székből kijelentette, hogy a magyart református egyház ezzel az állásfoglalásával újabb lépést tett az igazi nemzeti egység irányában. Balogh Jenő dr. világi elnök a maga részéről is hangsúlyozta, hogy ez a határozat előmozdít]’,a a felekezetek közötti megértést és a nagy nemzeti célok erőteljes munkálását. A délutáni ülésen elhatározták, hogy ez év októ­berére újból összehívják a református országos zsi­natot. Felhívta a konvent az összes lelkipásztorokat, hogy június 6-án a vasárnap délelőtti istentiszteleten emlékezzenek meg a trianoni határokon kívül élő ösz­­szes magyarokról. Végleges formájában elfogadta a konvent a »népiskolai szervezet és szolgálati pragma­tika« szövegét. Kimondották, hogy aki a református

Next

/
Oldalképek
Tartalom