Dunántúli Protestáns Lap, 1937 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1937-03-28 / 13. szám
1937. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 57. oldal. És meg kell érnünk azt, hogy ezen népies alapokból kiindulva, építészeink meg fogják alkotni az eredeti., tősgyökeres, magyar, kálvinista templom típusát, amire egyházunk nemcsak tradíciójánál fogva, hanem azért is hivatott, mert maga is demokratikus szervezetű és tősgyökeresen magyar. Nehéz ez az út, de megéri, hogy megharcoljuk! A nemzetközi stílust pedig lehetőleg tartsuk távol egyházunktól! Keszthely. Németh Károly. Külföldjárás ügye a Dunántúlon* A református theologiai tanárok múlt évi országos konferenciája, szellemi erőviszonyaink eltolódását látva, felhívta mindenik theologiát, hogy külföldet járt növendékeiket, 10 évre visszamenően vegyék számba. Kérjenek tőlük jelentést külföldi tanulmányaikról, valamint szaktanulmányaik itthoni folytatásáról és gyiimölcsöztetéséről, illetve erre vonatkozó készségükről és lehetőségeikről. A beérkezett válaszokat mindenik kar egy összefoglaló jelentésben terjessze a következő évi theologiai tanári konferencia elé. E határozat értelmében a pápai tehologiai tanárikar megbízásából múlt év decemberében beszámolókat kértem intézetünk külföldet járt nvöendékeitől, melyek eredményét a következőkben foglalhatom össze: Pápáról az utóbbi évtizedben külföldi theologiákra 45 növendék jutott ki.**Amig kisebb volt theologiánk népessége, a külföldet jártak száma az összlíallgatóság Köv-át is elérte. Újabban, a külföldi stliScridiirtnók shpi'áfatÖk 'csökkenésé, S főként ü“téktvérintézetek erős versenye miatt nagyon alászállt ez az arányszám. A szóban levő 45 külföldetjárt növendék közül 13 volt Hollandiában, 7 Svájcban, 7 Franciaországban, 5 Skóciában, 5 Ausztriában, 4 az Amerikai Egyesült Államokban, 2 Németországban, 1 Angliában és 1 Olaszországban. Nincsenek itt számításba véve a hosszabb külföldi tartózkodás esetén tett esetleges helycserék és stipendiumváltoztatások. A külföldi tartózkodás ideje 1/2 évtől 4 évig váltakozott. Külföldet járt diákjaink közül 1 meghalt, 3 pedig ismeretlen helyen tartózkodik. Eszerint felhívást kapott 41. A felhívásra választ adott 31, ismételt sürgetésre sem válaszolt 10. Azt hiszem a felhívás negligálása, illetve a válasz elmaradása már magában véve felelet, azt jelenti, hogy itt már elkéstünk az »erők összefogásával«; de az is lehet, hogy a felhívás fogalmazásában volt valami hiba, t. i. szűkszavúsága miatt nem tűnt ki belőle elég világosan, hogy milyen természetű meggondolás és szándék késztet bennünket a számbavételre. A válaszok javarésze ennek ellenére is megértést mutat. »Az ügyet, amelynek érdekében fáradsz, igen fontosnak tartom — írja egyik lelkésztársunk — Úgylátszik a theologiai tanári konferencia egyik beteg sebünket tapintja. Szívből kívánok tanácskozástokhoz sok bölcseséget és sikert s különösen azt, hogy a Jó diagnózishoz jó orvosságot is találjatok.« Egy másik levélből ezt olvassuk: »Örömmel tölt el, hogy végre ^törődik valaki a külföldjárókkal«.. Hadd idézzek még egy harmadik levélből is: »Kül* A ref. theol. tanárok sárospataki országos konferenciáján tartott beszámoló. ** U. ezen idő alatt Sárospatakról 65, Debrecenből 96 növendék ment külföldre. Budapest nem terjesztett be jelentést. földön jártakhoz intézett felhívásodból örömmel látom, hogy össze akarjátok szedni a református erőket s ha lehet, anyaszentegyházunk erősítésére felhsználni őket. Valami biztatásra és céltudatos beosztásra mindnyájunknak szüksége van, mert különben a helyi és napi munkában őrlődik fel minden erőnk... Akár cikk, akár tanulmány alakjában szívesen dolgozok, ha úgy látjátok, hogy van értelme és vannak, kiket érdekel, vagy egyházunknak esetleg nyeresége lenne belőle«. Milyen munkáról és eredményekről számolnak be a levelek? Általánosságban véve azt kell mondanunk, viszonylag elég kevesen végeztek a külföldjárás nagy kiváltságához méltó munkát. E kevesek főként azok közül kerültek ki, akik a választott szakból már itthon pályadíjat nyertek, kápláni vizsgái dolgozatot készítettek, s pontosian körvonalazott témával mentek külföldre, szóval meg volt náluk a megfelelő előkészület és előkészítés. Szép számmal vannak olyanok, akiknél, ha nem is volt pontosan körülhatárolt téma és munkaprogramm, legalább többé-kevésbbé határozott irányú tudományos érdeklődés állapítható meg. Több-kevesebb tudományos érdeklődést a 45 közül összesen 33-náJ sikerült megállapítanunk. Eszerint újszövetségi tudományokkal, főkép exegézissel és biblicatheologiai kérdésekkel foglalkoztak kilencen, dogmatikával, illetve dogmatörténettel nyolcán, etikával öten, gyakorlati theologiával, himnologiát és külmissziót is beleértve hárman, filozófiai kérdésekkel hárman, egyháztörténettel ketten. Ószövetségi tudományt és lélektant tanulmányozott egy-egy. A túlnyomó rendszeres theologiai érdeklődésből azonban elhamarkodott dolog volna arra következtetnünk, hogy legalább e tekintetben világszínvonalat értünk el a Dunántúlon. Céltudatos kutatómunkájuknak látható jelét is adták, illetve adják: dr. Tóth Endre kartársunk, ki- Inek külföldi tanulmányútja ugyan kívül esik a 10 éven, de legalább e helyen őt is meg kell említenem; Márkus Jenő, aki theologiai akadémiai magántanári vizsgát tett és előadásokat is tartott már; magántanári vizsgára készül, illetve vizsgája folyamatban is van már: Gáty Ferencnek és Fáber Kovács Gyulának. Theologiai doktorátust szerzett Benedek Sándor. Theologiai doktorátusra készül három lelkésztársunk, baccalaureatusi és magisteri fokot szerzett Amerikában' Kovács Károly (Csehszl.), Boda József és Lőrincze Géza. Önállóan is megjelent theologiai munkákkal gazdagították szakirodalmunkat dr. Tóth Endrén kívül: Benedek Sándor (Tóth Ferenc gyakorlati theologiája), Szabó Dezső (Az értékelmélet főbb problémái, Hitvallásaink általános értékelése), Márkus Jenő (A két Blumhardt, Schleiermacher váltságtana, Történelem és hit), Kiss Sándor (Barth küzdelme az evangéliumi szabadságért); Pataky Lászlónak pedig francia nyelvű 'egyháztörténeti tanulmánya jelent meg. Prédikációs kötetet adtak ki: Bakos Lajos, Fejes Sándor és Makár János. Fordítással és a fordított munkák megjelentetésével gyarapították irodalmunkat Gáty Ferenc (Hastings), Benedek Sándor (Brunner) és Kiss Zoltán (Bergyajev). Nagyobbarányú, feldolgozásra, illetve kiadásra váró tudományos anyaggyűjtése van tudtommal nyolc lelkésztársunknak. A felsoroltakon kívül, körülbelül a külföldet járt diákok fele több-kevesebb cikket vagy tanulmányt írt,
