Dunántúli Protestáns Lap, 1937 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1937-03-14 / 11. szám
Negyvennyolcadik évfolyam. 11. szám. Pápa, 1937 március 14. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ___________ MEGJELENIK MINDEN VASARNAP. ... --------------FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK “ — FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, I FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THEOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ I TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDŐK A IX. törvénycikk végrehajtásáról. Az országos református nyugdíjintézetről rendelkező régi (VII.) és új (IX.) törvénycikk határozmányai sok tekintetben lényeges eltérést mutatnak. Legnagyobb eltérés van a legkisebb és elérhető legnagyobb nyugdíjjogosultság összegei, a nyugdíjintézeti járulékok o/o-a, az özvegyi ellátási díj, a szülőtlen és apátián árvák évi ellátási díjai tekintetében. A legkisebb s járulékkal megróható lelkészi javadalom 2500, a legnagyobb 5000 pengő. A fenntartó járulék, a régi 2o/o helyett, a nyugdíjintézeti tag javadalmának 5o/o-a, az évi tagsági díj is ugyanannyi. Az özvegyi ellátási díj az elhalt férjet elhalálozása időpontjában megillető nyugdíj összegének 50o/o-a, de az évi 960 pengőnél kevesebb nem lehet, az apátián árva ellátási díját az özvegyi nyugdíj 2/io> a szülőtlen árváé néhai édesanyja nyugdíjigényének 7io részében kell megállapítani. Az árvák ellátásában az egy családhoz tartozó árvák száma nem korlátozott. Az egyetemes konvent az ország, az egyházközségek és többi állásfenntartók, valamint a tagok anyagi (helyzetének gondos mérlegelése mellett a IX. te. életbeléptethetésének idejét 1935-ig nem látta elérkezettnek. 1935-ben, a dunamelléki egyházkerület felterjesztésére, 96/1935. számú jegyzőkönyvi pontban felhívta az egyházkerületeket nyilatkozatra az iránt, hogy az új egyházi IX. tc.-nek a maga egészében életbeléptetésére az időt elérkezettnek látják-e. E felhívásra nyilatkozva a dunántúli egyházkerület a régi egyházi törvények változtatásnélküli fenntartását kívánta; a tiszáninneni a IX. te. teljes egészében való életbeléptetését, különösen a lelkészözvegyek és árvák jobb ellátása érdekében nagyon óhajtaná ugyan, de a nehéz gazdasági viszonyok között egyelőre csak a 96/1935. sz. konventi jegyzőkönyvi pontban jelzett §-ok kivételével tartja azt haladéktalanul életbeléptetendőnek. A tiszántúli egyházkerület a te. mielőbbi, — a dunamelléki pedig annak 1937. évi január hó ,1-ével teljes életbeléptetését látja szükségesnek. Az egyetemes konvent, 116/1936. számú jkvi pont alatt, a dunamelléki és tiszántúli határozatok egyidejű megküldésével felhívta a dunántúli és tiszáninneni egyházkerületeket, saját egyházmegyéik véleményének meghallgatása után újabb nyilatkozatra. A dunántúli egyházkerületnek csak két egyházmegyéje nyilatkozott, (négpedig az életbeléptetés mellett s a "kerületi közgyűlés e nyilatkozatok alapján, régebbi álláspontjától eltérőleg, 111/1936. számú jkvi pont szerint felettébb kívánatosnak tartja a IX. te. teljes egészében váló életbeléptetését, — bár 1935-ben hozott határozatának azon indokát, hogy a törvény teljes végrehajtása, a gazdasági helyzetre való tekintettel, lehetetlennek látszik, — ma sem tudja elhallgatni s a nyugdíjintézeti alapok megfelelő módon növelését látja szükségesnek. A tiszáninneni egyházkerület újabb nyilatkozatát nem ismerem, első megnyilatkozása azonban inkább az azonnal való életbeléptetés kívánalmát valószínűsíti. Ez egységes állásfoglalás fő indoka pedig a lelkészözvegyek és árvák bizonyos és nem kicsiny hányadának nyomorúsága, siralmas sorsa, melyen az egységes közvélemény szerint javítani kell, bár azt egészen, tán az özvegyek egy részének életfelfogása miatt is, megszüntetni soha sem lehet. Ez a dolgozat is inkább csak lelkészözvegyek és árvák ellátásának kérdésével óhajt foglalkozni a IX. te. végrehajtásával kapcsolatban. A nyugdíjintézet pénzügyi helyzetét a 112/1936. számú konventi jkvi pont részletesen ismerteti. E jkvi pontból itt nyomatékosabban tartom kiemelendőnek, hogy az 1935. év végén tagsági díj hátralék: 203.564, — fenntartói díj hátralék pedig 64.307 P volt- 161 tag tartozása 139.257 P, a tagsági díj hátralék 68o/o-a, a fenntartói díj hátralékból 30o/0 negyvenhat egyházközség tartozása. A kiadások a bevételekkel 1935-ben egyensúlyban voltak, tudnunk kell (azonban, hogy a bevétel végösszegéből 513.148 P rendes és rendkívüli államsegély. A nyugdíjintézet karitatív célokat szolgáló s hadikölcsönbe fektetett nagy tőkéjének jórészben részleges hozama csak, — de mégis államsegély. Az államsegély igénybe vétele együttjárt az A) 1—9. és B) 1—9. csoportba sorozással. Az A) csoportbeliek száma volt 1935-ben 455, a B) csoportbelieké 62, — 517 lelkészözvegy. Gondozás alatt állott 38 szülőtlen és 136 apátián, összesen 174 lelkészárva. A gondozottak összes száma 691. Ha a 21. § rendelkezései szerint az özvegyi legkisebb nyugdíjat 960 P-ben állapítjuk meg az A) csoport 1—6. osztályába és a B) csoport 1—2. osztályába sorozottak nyugdíjának ez összegre felemelésével, a többi osztály nyugdíjösszegének érintetlenül hagyásával; ha az ellátásra szoruló árvák valamenynyien a 960 P-ős özvegyi nyugdíjnak megfelelő támogatásban részesülnek; ha az özvegyek és árvák létszámát a mostani állapot szerint vesszük fel: eléggé pontos számítás szerint az 1936. évi költségvetés szükséglet rovatában az özvegyek és árvák ellátása címén felvett összegen felül még kb. 91.000 P fedezetre volna szükség. Mivel az államsegély megfelelő felemelésére ez idő szerint gondolni sem lehet, elkerülhetetlennek látszik az új nyíugdíjtörvény 29. és 31. §-ainak életbeléptetése. (Folyt, köv.) Medgyasszay Vince. — Pápai ref. gimnáziumunk március hó 12-én, délután 5 órakor az intézet dísztermében szülői értekezletet tartott. Az értekezlet célja volt az iskola és a család fokozottabb együttműködése. Részletes tudósíhozunk.
