Dunántúli Protestáns Lap, 1937 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1937-03-07 / 10. szám
” 44. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1937. Presbiteri konferencia. A győr-komáromi missziói kör február 23-án jól sikerült köri presbiteri konferenciát tartott Komáromban. Megjelentek a körhöz tartozó összes gyülekezetek: Ács, Bana, Bőny, Oyőr, Komárom, Magyaróvár-Moson, Mocsa és Szőny lelkipásztorai, tanítói és presbiterei, sőt más missziói körökből is voltak jelen lelkipásztorok és megjelentek, kiket legelőször kellett volna említeni, Löké Károly esperes, felsőházi tag és Thaly Dezső egyházmegyei gondnok urak. Sáhó István bőnyi lelkipásztor igehirdetése után a konferenciát Győry Elemér győri lelkipásztor, köri elnök nyitotta meg az egész konferencia hangulatát megszabó beszéddel. Rámutatott arra, hogy a református közvéleményt világszerte két hatalmas gondolat foglalkoztatja: a keresztyénség egységének megvalósítása és a szociális munka szerves beiktatása az egyházi életbe. A keresztyén uniót siettetheti a keresztyénséget minden felekezetében egyformán fenyegető veszély, de ő ennél a külső kényszerű összekovácsolásnál sokkal többet vár a belső, tehát a lelki egymásratalálástól. Vagyis a keresztyénség egységének megvalósítása nem a dogmákon kezdendő el, hanem bizalmi bázis teremtésén. Ismerjék meg kölcsönösen egymást a különböző felekezetű keresztyének, mert csak így tudnak nagy, közös eszmék szolgálatában Krisztus zászlaja alatt tömörülni. A szociális feladatokkal kapcsolatban pedig rámutatott arra, hogy a modern szociális tevékenységet az elsekélyesedés veszélye fenyegeti. Az egyoldalú anyagi megsegítésnek is van kétségtelen jelentősége, de ez az életnek csak külső héját jelenti s az igények is csak az alsóbb kultúra: a testi egészség, a több szabadidő, a jobb ruha és kényelmesebb lakás felé irányulnak. így az egész ember védelme veszedelemben forog. A test gondozása mellett a lélek gondozása nem hanyagolható el, éppen ezért az egyház feladata és a presbiterek kötelessége a misszió csorbítatlan fenntartása és betöltése. Balázs József győri törvényszéki bíró, egyházmegyei tanácsbíró A presbiter felelősségéről tartott tanulságos előadást. Felelősek vagyunk — mondotta — egyházunk jólétéért, mert hiszen ez az eszköze annak, hogy az egyház a vallásos élet fejlesztését minél jobban és minél szélesebb területre kiterjeszthesse. Erre főként most van a legnagyobb szükség, mikor a hithűség és az istentelenség harcol egymással. Melyik kedvesebb előttünk: a háború és a bolsevizmus-e, az emberirtás és gyűlölet-e, vagy az emberszeretet. De felelős a presbiter az egyház minden intézményéért, a református gyermekek vallásos és erkölcsi neveléséért és általában az egyház minden egyes tagja lelkigondozásáért, szociális és gazdasági életéért. A presbiternek tehát lelkiismeretes, hívő embernek kell lennie, úgy kell élnie, hogy példaképül szolgáljon hittestvéreinek. Szilágyi Pál dr. győri m. kir. tiszti főorvos, a társadalom és az egyház szerepe az egészségvédelem és a szociális munkában címen tartott élénk tetszéssel fogadott előadásában kifejtette, hogy a szociális, a testi és lelki betegségek terén könnyebb a bajt megelőzni, mint a kifejlődött betegséget meggyógyítani. A prevenció nagy fontosságát már mindenki elismeri. Ezért alakultak nálunk is a különböző egészségvédelmi intézmények, melyeknek egész sorát ismertette. Az egészségvédelmi és szociális munkába az államnak, az egyháznak, a városnak, községnek és magának a nagyközönségnek be kell kapcsolódnia és harmonikusan együtt működnie. Mindezekből az következik, hogy ebben a szép és nemes munkában szép és nemes szerep vár az egyházra, a presbitériumra és a presbiterekre egyaránt. Sulacsik Lajos komáromi számvevőségi főtanácsos, egyházmegyei tanácsbíró Keresztyéniégünk mérlege címen adott elő. Felmutatta a keresztyénségnek, mint világnézeti rendszernek és közösséget alkotó erőnek a jelentőségét. Felmutatta a keresztyén e|mber küzdelmét a különböző politikai, gazdasági és világnézeti áramlatokkal szemben. Fájdalommal állapította meg, hogy a keresztyénség világformáló erejét nem tudja a mai világban kifejteni és hogy a művelt világ elejtette a keresztyénséget. Ma majdnem mindenütt szabadkőműves és demokrata irányok formálját a világot és mindezt a keresztyénség ellenére teszik. De még sem beszélhetünk a keresztyénség csődjéről, csak a keresztyén emberek hitetlenségéről. Minden fájó jelenség dacára arra a megállapításra jutott, hogy a keresztyénség élet és pedig diadalmas élet, amely meggyőzi a világot. Előadását személyes bizonyságtétellel fejezte be, visszapillantva a szülői házból hozott áldásokra és rámutatva a keresztyénség diadala szempontjából a presbiter családi életének vallásos jelentőségére. A konferencia utolsó tárgya gyakorlati kérdés megbeszélése volt: Mi a legndgyobb baj nálunk. A megbeszélést Győry Elemér győri lelkipásztor vevette be. Kétségkívül sok bajunk van: itt rosszak az egyházi épületek, ott nagy a szegénység, amott nagy az egyházi adóhátralék és így tovább. De nem ezekről a bajokról van szó, hanem személyes bajról. Az a baj, hogy igen sok presbiter nem látja az igazi bajt, hogy téves felfogás van a presbiteri tisztségről, hogy az egyéni érdeket a közösség érdeke elé helyezi, hogy nem vagyunk őszinték, hogy nincs összhang lelkipásztor és presbitérium között. Mindezen bajoknak gyökere abban van, hogy nem vagyunk jézusiak és hogy a Biblia a vitrinbe, a mestergerendára, vagy a szekrény aljára került. Áz a legnagyobb baj, hogy nem tápláljuk lelkünket Isten igéjéből az élet kenyerével és elerőtlenedtünk. Az elerőtlenült presbiter és lelkipásztor nem tud ja örömmel hordozni a mun kának terhét. A megbeszélésben résztvettek Lőke Károly esperes, aki több Ízben is felszólalt, Sáhó István, Sári Imre, Várady Lajos, Csizmadia Dániel lelkipásztorok, Szenczi Mihály, Péntek Pál presbiterek. A konferencia Maller Kálmán banai lelkipásztor imájával végződött, melynek befejeztével a komáromi református egyház szeretetvendégségben vendégül látta a nagy számban megjelent vidéki presbitereket. A szeretetvendégség elején Bibliát olvasott és imádkozott Szenczi Mihály presbiter, a végén imádkozott Kelemen Béla lelkipásztor. Felszólalt Győry Elemér köri elnök, aki a női munka jelentőségéről a gyülekezeti életben szólva, meleg szeretettel köszöntötte a szeretetvendégséget előkészítő komáromi református nő- és leányegyesületet. Tudósító. — Ajándék. Kecskeméthy József székesfehérvári kisbirtokos, ottani ref. gyülekezetünk buzgó tagja, Balogh Imre székesfehérvári s.-lelkész közvetítésével Főiskolánk könyvtárának ajándékozta a Káldi-féle bibliafordítás 1626. évi kiadását, valamint egy darab nálunk hiányzó énekeskönyvet Fogadja úgy az ajándékozó, mint a közbenjáró Főiskolánk hálás köszönetét az értékes ajándékért.
