Dunántúli Protestáns Lap, 1937 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1937-02-14 / 7. szám

30. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1937. Ezzel a nagy fordulattal kezdődik Moody éle­tében az evangéliom erőteljes hatása. Csakhamar összeköttetésbe került az ottani KIE- vel és a gyűléseken többször fel is szólalt. Elkép­zelhetjük, hogy miket mondhatott, amikor egy évvel ezelőtt még nem tudta kikeresni Bibliájából a János evangéliomát. Többen panaszt is tettek az egyesület vezetőségénél, hogy tiltsák meg felszólalásait, mert azok csak botránkozást okoznak. A vezető azonban azt mondotta, »engedjük az élesztőt hatni«. Még azután is sokszor mondott olyant, amiért kinevették. Belátta ezt Moody is és elhatározta, hogy alaposan nekilát a Biblia tanulmányozásához. Ezt meg is tette és az angol Biblia szókincse lett az ő szókincse is, ezért történt, bár eleminél többet nem végzett’, hozzáértő emberek azt mondották, hogy ő volt ko­rának legnagyobb hatású szónoka. A Bibliát mint isten Igéjét vette a kezébe. Nem ismert semmit a tudós theologusok elméleteiből és feltevéseiből, ő egyszerűen elhitte, hogy a Biblia Isten szava és ezt hirdette bármerre járt. Egyszer valaki hozzá ment és kérte őt, hogy egy nehéz helyet magyarázzon meg a Bibliából; Moody azt felelte, ő sem érti azt a helyet. De az nem is fontos. A fontosi az, hogy igen világosak a Bibliában azok a helyek, amelyek az emberek üdvösségére valók. Ezeket pe­dig jól érti. Munkáját kicsinyben kezdte. 1856-ban Chicagóba költözött, ahol nagybátyja ajánlatára egy nagy cipő­kereskedésbe vették fel alkalmazottnak. A sok vevő­vel való érintkezés nagyszerű hatással volt Moody későbbi evangéliomi munkájára. Megtanulta, hogy kell a különböző emberekhez különböző módokon közeledni. Az egyházi munkába itt is azonnal bekap­csolódott. Mivel tanítani még nem tudott a vasár­napi iskolában, a templomban öt padsort bérelt ki és az volt a becsvágya, hogy fiatalemberekkel töltse meg e sorokat. Azonkívül gyermekeket toborzott a külvárosokban a vasárnapi iskolák számára. Ez a gyakorlati irányzat volt később is munkájának jel­lemzője. Nem írt mély tudású könyveket, melyeket évszázadokon át idéznének a theologusok és vitáz­nának az azokban foglaltak felett, ellenben minden gyakorlati módot megragadott, hogy az embereket szemtől-szembe állítsa Jézussal. Egyszer egy külvárosi vasárnapi iskolába ju­tott el és kérte a vezetőt, adjon neki csoportot, a vezető azt mondta: »hiszen már majdnem annyi ta­nítónk van, mint növendékünk. De ha akar csopor­tot, toborozzon magának új gyerekeket«. Moody a legközelebbi alkalommal 18 gyerekkel jelent meg. Piszkosak, rongyos ruhájuak voltak,, de mint Moody mondá: »lelkűk volt, amely megváltásra várt«. Chicago már akkor is világváros volt és Moody a legrosszabb hírű városnegyedekben szedte össze a gyerekeket. Rájön lassanként arra, hogy ezek a saját környezetükben érzik magukat legjobban s ezért ő maga alapított számukra külön vasárnapi iskolát, A városrészt, ahol dolgozott, így hívták: A kis pokol! Az volt Moody elve, hogy minél rosszabb egy gye­rek, ■ annál nagyobb szüksége van rá, hogy ebbe az iskolába eljöjjön. A munka oly sikerrel folyt, hogy nemsokára nagyteremről kellett gondoskodni. Talált is egyet, de ebben minden szombat este táncmulatságot tar­tottak és Moody minden vasárnap reggel azzal töl­tötte idejét, hogy a termet rendbetette. Baj volt az is, hogy nem voltak székek. Felkeresett gazdag jembereket és azok bőkezűen támogatták, mert lát­ták, minő önzetlenséggel dolgozik embertársaiért. (Folyt, köv.) ®®@®@®@@©®®®®®®@®®®®®®®®®®®®®®®®@®®®®@® ® ® 1 VEGYESEK 1 ® ® <®®@@®®@®®®®®®@®®®®®®®@®®®®®®®@®®®®g®©®@ — Gyászhír. Őszinte részvéttel értesültünk, hogy Puskás Lajos martosi ref. lelkész, munkás életének 77-ik évében febr. 6-án elhunyt. A megboldogult 49 esztendőn át dolgozott hűséggel az Ür szőlőjében. Martos község is sokat köszönhet neki, mert mint a szövetkezeti munka felkarolója, sikeres munkát fej­tett ki a gazdaközönség érdekében. Temetése febr. 8-án volt Martoson, nagy részvét mellett. Gyászolják (gyermekei, köztük Puskás István zólyomi ref. lel­kész, valamint kiterjedt rokonság. Az igazak emlé­kezete áldott! — Tanulmányi felügyelők. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 7678/1936. ein. szám alatt kelt rendeletével a következő tanerőinket bízta meg tanulmányi szakfelügyelettel: 1. A székesfehérvári tan­kerület középiskoláinál a mennyiségtan tanulmányi felügyeletével Fejes Zsigmond pápai ref. gimn. igaz­gató, c. tanügyi főtanácsost, a természetrajz tanul­mányi felügyeletével Varga László pápai ref. gimná­ziumi tanárt; a tanító- és tanítónőképző intézeteknél a zene tanulmányi felügyeletével Ritoók István pápai ref. tanítónőképző-intézeti tanárt. 2. A pécsi tankerület középiskoláinál a magyar nyelv és irodalom tanul­mányi szakfelügyeletével Écsy Ödön István csurgói ref. gimn. tanárt és a rajz tanulmányi felügyeletével Raksányi Lajos csurgói ref. gimn. tanárt. — Finn ev. lelkészek jönnek nagyszámmal május­ban M.agyarországra. Köztük lesz Lehtonen püspök is. Budapesten ez alkalomból finn-ugor lelkészkonferen­ciát rendeznek. — Az egyetemes konventi tanügyi bizottság már­cius 17-én reggel 9 órakor kezdi meg idei gyűlését. — Üj egyházmegyei tanácsbíró. A pápai egyház­megye gyülekezetei a Ciyőry János nyugalomba vonu­lásával megüresedett egyházmegyei lelkészi tanács­bírói tisztségre egyhangúlag Mohácsy László tápi lelkipásztort, az egyházmegye nagyérdemű számve­vőjét választották. — Országos Protestáns Egyházzenei Konferencia, A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság 1937 március 1. és 2-án Budapesten Országos Protestáns Egyház­zenei Konferenciát rendez, melyre hivatalosak egy­házi zenénk hivatott munkásai, — a lelkészek, taná­rok, kántorok, tanítók — és mindazok, akik egyházunk kulturális kérdései iránt érdeklődnek. A konferencia célja, hogy egyházi zenénk megoldatlan kérdéseire irányítsa a figyelmet és ezzel a magyar protestáns, egyházi zenekultúra korszerű fejlődésének útját egyen­gesse. A) 1937 február 28., vasárnap este fél 6 óra­kor a Zeneművészeti Főiskolán a budapesti protes­táns középiskolák egyházzenei hangversenye. Műsor: XVI—XVII. századbeli protestáns szerzők (Goudimel, Praetorius, Gumpelzheimer,, Vierdanck) karművei, Schütz, Telemann kántátái, Bach, Händel, orgona­művei, régi magyar egyházi énekek, Kodály CL. zsol­tár. Részletes műsor a helyszínen kapható. A konfe­rencia tagjainak a Rendezőség tiszteletjegyet ajánl fel. B) A konferencia tárgyrendje: I. nap, március l.r

Next

/
Oldalképek
Tartalom