Dunántúli Protestáns Lap, 1937 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1937-11-28 / 48. szám

230. oldal DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1937. vagy a Tcönyörgéses ísfentisztefet rendjét követik. Ez a Rendtartásban most is így van. Különösen ilyen al­kalmak október 31. Ez is megvan a Rendtartásban. Október 6. Ez új rendelkezés. Az országos törvény­ben megszabott nemzeti "ünnepek, ezidőszerint márc. 15-ike 'és az a nap, melyet a törvényhozás I. István királynak és a magyar keresztyén államiság megala­pításának emlékezetére kijelöl. Március 15-ike szintén benn van az eddigi Rendtartásban is. Láthatjuk ezek­ből, hogy az egész rendtartásmódosítási javaslat az István király napjának megünneplése érdekében ké­szült. Az egé:j|z megokolás csakis ezzel foglalkozik. Az István király : személyével kapcsolatos ünnepi eszmekörbe bekapcsolódásunknak eddig az volt az akadálya — mondja a megokolás —, hogy István ki­rályt, mint a katholikus egyház szentjét ünnepelte a magyarok 'többsége; ilyen ünnepet pedig egyházunk tanítása szigorúan éltávoztat. Mihelyt azonban a ma­gyar törvényhozás István király emlékezetére nemzeti ünnepet rendel, hazafias kötelességünk azon a napon alkalmi istentiszteletet tartani. A dolog nagyon egy­szerűnek, világosnak és meggyőzőnek látszik, de még­sem az. Igaz, hogy előzőleg a konvent is azzal a kéréssel fordult a magyar törvényhozáshoz, rendeljen I. királyunk emlékezetére olyan nemzeti ünnepet, amely minden hazáját szerető magyar embernek egy­aránt ünnepe legyen, amelynek tehát felekezeti jel­lege ne legyen. De mi lesz, ha a törvényhozás ilyen nemzeti ünnep gyanánt az augusztus 20-ikát fogja ren­delni? Akkor nem lesz felekezeti jellege a dolognak? Az a zsinati szabály, mely akkor esetleg már köte­lező lesz, elveszi a felekezeti jellegét, ami most a javaslat indokolása szerint is megvan? De meg a tör­vényhozás már 42 évvel ezelőtt nemzeti ünnepnek deklarálta augusztus 20-ikát, elrendelvén, hogy ezen a napon az ipari munkának szünetelnie kell. Amiből kifolyólag aztán híveinket nem egy űeíyen megbün­tették a mezei gazdasági munka végzése miatt, s kúriai döntvényeknek kellett kimondani, hogy a tör­vény csak az ipari munkát tiltja, a 'mezőgazdasági munka pedig nem ipari munka. Nekünk kötelességünk volt híveinket erről felvilágosítani. Most kát eset le­hetséges. Tegyük fel, hogy csakugyan rendel a tör­vényhozás a konvent kérelme és a zsinati javaslat in­tenciója szerint egy olyan ünnepet, amelynek fele­kezeti jellege nem lesz.Ez az egyik eset. A másik en­nek ellenkezője. A törvényhozás határozatát még nem tudjuk. De a szabályzatról már gondoskodunk jó előre, amely kötelező lesz akkor is, ha a kért föl­tétel nem lesz meg. Mert magában a szabály szöve­gében csak az van, hogy az a nap, melyet a törvény­­hozás I. István emlékezetére kijelöl, és az nincs a szövegben: ha olyan napot jelöl ki, amelynek fele­kezeti jellege nem lesz. Eddig egy emberöltőn ke­resztül azt kellett magyaráznunk, hogy mezőgazda­­sági munkát végezni nem tiltja a törvény ezen a napon, ezután meg majd azt kelljen magyaráznunk, hogy templomba kell jönni? Mindent összevéve, most már kérdezhetjük: Mi szükség erre a javaslatra? Mi szükség elébe harangozni egy esetleges törvényho­zási rendelkezésnek, amely még meg sincs, amelyről azt sem tudhatjuk, hogy meglesz-e egyáltalán és ha meglesz, milyen lesz? Március 15 is nemzeti ünnep, de csak ml szentelünk ünnepet azon a napon és senki sem kérdi: miért nem szentelnek mások is? Ami az I. István királyunk személyéhez fűződő eszme­kört, közelebbről a magyar államiság megalapítását és a keresztyén hit fölvételét iíleti: ne férjen senki, abba az eszmekörbe mi- hittel és hazafias lélekkel mindig be voltunk és be is leszünk kapcsolódva. V. Határozati javaslat a szanáló-bizottság megszün­tetése iránt. A bizottság zsinati határozat alapján alakult. Most zsinati határozati javaslat tervezi meg­szüntetését. VI. Határozati javaslat az egységes iskolai felügye­let ügyében. Felhatalmazást tartalmaz a konvent ré­szére, hogy a különböző fokú iskolák egységes fel­ügyelete ügyében amikor és amilyen mértékben jó­nak látja, a szükséges szabályokat állapítsa meg és a szervezetet létesítse. A törvény V. te. 129. § 3. pontja ezt a konvent hatáskörébe utalja. A javaslat nem mondja meg, miért kell ehhez a zsinati törvé­nyen kivül külön zsinati felhatalmazás is? Szűcs József. ®@@®@®®@®®®®®®®@®®®®®®®®®®®®®®®®@®®®®®® ® ® 1 VEGYESEK I ® @5 ®®@@®®@®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®@s®®®®®@® — Jókai Mórnak, a halhatatlan pápai diáknak, szobrot emelt túlsó Komáromban az ott működő Jókai Közművelődési és Múzem Egyesület. A szobor leleple­zése nov. 28-án lesz’. — A körmendi ref. egyház ünnepe. Nagy ör­vendezéssel, még a szórványbeliek bekapcsolódását is biztosító érdeklődés közepette folyt le nov. 21-én a templomépítés 150. évéről megemlékező ünnepély. A gyülekezet örömérzéseinek koronája volt Medgyasszay Vince püspök úr megjelenése és a délelőtti ünnepi istentiszteleten való igehirdetése, az Istennek való szol­­gálásról. Püspök úrnak, ki titkára, Fazekas Mihály kísé­retében érkezett szombaton este Körmendre, szívélyes és kedves fogadtatásban volt része már az állomáson, ahol dr. Kevey István főbíró, majd Fülöp József espe­res üdvözölték. A teljes számú presbitérium is kinn volt a fogadtatáson és sok érdeklődő. A lelkészlak folyosó­ján az ifjúság vegyeskara és férfikara üdvözölte énekkel a főpásztort, Zviefel Erzsébet leányegyleti tag pedig lelkes szép beszédet intézett a kedves vendéghez, melyre nagyon meleg szeretetet szóló szavakban kaptak felele­tet. A vasárnapi zsúfolt ünnepi gyülekezetben evangélikus vezető presbiter testvéreink és a nőegylet képviselői is ott voltak. Püspök úr igehirdetésén kívül ez alkalommal Fülöp József esperes imával, Fazekas Mihály úrvacsorái igehirdetéssel szolgált, a vegyeskar pedig énekkel. Isten­­tisztelet után az ev. egyház, az izr. hitközség, a város, az egyházmegye, az egyházmegyei Tanítóegyesület, s a gyülekezet hét egyesületét képviselő küldöttségek keres­ték fel üdvözletükkel Püspök urat. Az este 6 órai vallá­sos est műsorán Fülöp József esperes a templomépítés történetét adta elő, Fejes Gábor nagyrákosi lelkész A templom, a templomért háborúságot szenvedők cím­mel tartott előadásában a templomszeretés érzését fo­kozta hitvalló erejűvé a hallgatóság lelkében, Barsi Miklós szombathelyi hitoktató lelkész bibliamagyarázattal szántott mélyen a lelkekben, de a műsor többi száma is lelket emelő volt és pedig: Jezerniczky Jenő magyar­­szecsődi lelkész és Somogyi Gyula egyházasrádóci lel­kész imája, Józsa Emmi és Boda Zsófi leányegyleti tagok szavalata (Reményik: Kövek zsoltára; Luther:

Next

/
Oldalképek
Tartalom