Dunántúli Protestáns Lap, 1937 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1937-10-10 / 41. szám

1937. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 185. oldal. kül István király nagy műve bizonyosan nagyon meg­tépázva került volna ki századok suhanásából. Ez évben vasárnapra esik október 31-e. Legyen e vasárnap a reformáció emlékének egy napon, egy­öntetű módon való megünneplésének áldott kiindulása minden gyülekezetünkben. Pataky László. A belsősomogyi egyházmegye közgyűlése. Délután előbb a tanítóegyesület tartotta köz­gyűlését. Lőczy Lajos elnök tartalmas megnyitó be­széde, Kiss József somogyudvarhelyi igazgató-tanító előadása a fogalmazástanításről és Kulcsár Gyula somogyszobi igazgató-tanító, körzeti szakfelügyelő az erkölcsnevelésről tartott előadása tették gazdaggá és hatásossá az összejövetelt. Utána mindjárt a lelkészértekezlet tanácskozott. Az elnöki teendőket Keresztes Gyula elnök, az elő­adói tisztet dr. Benedek Sándor értekezleti előadó, egyházmegyei jegyző látta el. Az elnöki megnyitó mellett az értekezlet gazdag műsorából az indítványo­kat említhetjük, amelyeket aztán a másnapi közgyű­lés mind el is fogadott. Elhatároztatott, hogy ezután az egyházmegyei közgyűlések váltakozva Csurgón és Kaposváron lesznek. Árokháty Bélának közismert in­dítványa az egyetemes egyházzenei bizottság meg­szervezésére pártolóim terjesztetett a kerületre. Az értekezletekről megalkotott szabályrendelet B. Major János indítványára olyan módosítást nyert, hogy az elnökök és jegyzők 12 évnél tovább nem viselhetik tisztségüket. A lelkészi díjlap és korpótlék teljes ösz­­szegű folyósítására vonatkozó javaslat a felettes ha­tóságok elé terjesztetett. A lelkészi nyugdíjintézetre nézve javasolja a .gyűlés, hogy a hat kiméleti évre befolyó járulékoknak csak egy része tőkésíttessék, a másik része az özvegyek és árvák járandóságainak emelésére fordíttassék. Ez utóbbiak segélyezése cél­jából kötelezően felajánlották a lelkipásztorok nyug­díjjárulékuk 10o/o-ának befizetését az egyházmegyei pénztárba, mit az igényjogosultak között az értekez­leti elnökből és Kovács József és Kovács Károly ta­gokból álló hat évre kiküldött bizottság fog szétosz­tani, figyelemmel az illetők anyagi viszonyaira. Burián István indítványára az értekezlet felhívta a figyelmet a keresztmozgalom mind jobban elfajuló eseteire. Ha állami és önkormányzati közületek vezetői önkénye­sen elrendelik közintézmények, községházak, jegyzői irodák falaira a keresztnek kifüggesztését, az ilyen rendeletet meg kell fellebbezni. Az értekezlet indít­ványára az egyházkerület útján felkéri a közgyűlés az egyetemes konventet, hogy a kereszt, a festett templomok és István király ünnepe kérdésében a belső súrlódásokra, esetleg szakadásra vezető kérdé­sekre vonatkozólag az országos zsinat történelmi hit­vallásaink szilárd alapján megnyugtató rendelkezést hozzon. Maga a közgyűlés a gimnázium tágas tornacsar­nokában másnap, augusztus 5-én reggel 9 órakor kez­dődött a majdnem teljes számban megjelent közgyű­lési tagok és az egész termet betöltő nagy közönség jelenlétében. Közének és bibliaolvasás után Halka Sán­dor esperes imádkozott buzgón, bensőségesen. Majd Huszár Aladár egyházmegyei gondnok, felsőházi tag mondta el közéletünket és egyházi viszonyainkat híven jellemző, gondolatokban gazdag, az aktualitásokat érintő megnyitó beszédét, élénk tetszésnyilvánítások­tól kisérve. Áz esperesi jelentést Szabó Bálint főjegyző referálta. A jelentés rámutat a személyi változásokra. Megemlékezik Gömbös Gyula haláláról. Dr. Darányi Kálmán miniszterelnöki kinevezéséről. Medgyasszay Vince püspök úr felsőházi tagságáról, Maklárv Károly püspökké választásáról, dr. Ravasz László püspöknek az ORLE elnöki tisztébe és a Magyar Tudományos Akadémia másodelnökségébe választásáról. Majd az egyházmegye veszteségei következtek sorra: Tóth Sán­dor zselickisfaludi, Vikár Árpád magyarladi lelkipász­torok, Mezey Pál ny. kutasi lelkipásztor, Marsai La­jos gimn. tanár, Szabó József rinyakovácsi lelkipász­tor nejének elhunyta. A megüresedett lelkészi állá­sokra Merenyébe Győr Sándor, Hencsébe Komáromy Sándor, Zselickisfaludra Imre Ferenc választattak meg és erősítettek meg. Az egyházi élet építésének kérdé­sénél, az ifjak és felnőttek gondozásánál szükségesnek tartja a jelentés a hagyományos nyomokon, népünk erős konzervatív gondoskodását tiszteletben tartó irányban való haladást és az akkora elégedetlenséget előidéző kereszt alkalmazásának mellőzését. Az Erdő­­csokonyán, Bolháson, Szomajomban, Kadarkuton, Szi­getváron és Kaposváron tartott presbiteri, a Kapós­­mérőben, Rinyahosszúfaluban, Istvándiban, ínkén, Or­­ciban, M.agyaratádon, Csurgón, Kastélyosdombóh és Kálmáncsán tartott ifjúsági konferenciák és a Refor­mátus Élet Kaposváron tartott konferenciája remény­­teljes kezdeményezések. Az áldozatkészség beszélő bizonyságai az új templomok és nagyobb javítások s adományok. Tapolca felszentelhette új templomát. Keszthely másik fiókegyháza, Sümeg is letette temp­loma alapkövét. (Szept. 5-én már a felszentelés is megtörtént. Tudósító.) Kaposszentbenedek, Nagykor­pád, Somogyhatvan díszesen megújíthatta templomát. Ez utóbbi helyen az ünnepélybe beleléápcsolódott a gyülekezet 200 éves fennállásának jubileuma. Somogy­­jád nagy áldozattal újra építtette orgonáját. Nagydob­szán Bari a Szabó János ny. lelkész ajándékozott díszes orgonát a templomnak. Az egyházíátogatás elvégzé­sében az esperesnek Szabó Bálint főjegyző, dr. Bene­dek Sándor jegyző, Keresztes Gyula, Szábó Bála, Ko­vács József, Kovács Károly, Németh Károly lelkészi tanácsbírák, Somogyi György számvevő és Sárosi Ist­ván körlelkész voltak segítségére. Az egyke pusztítása mind megdöbbentőbb. Az egyik egyházlátogató jelen­tése találóan mondja: »Most már nemcsak a családok egykések, hanem a gyülekezetek is, t. i. az egész gyü­lekezetben születik egy, vagy egyse, — meghal pedig évente 8—10«. Ez a gyülekezetek életének legfeke­tébb foltja. Az egyháziátogfatások során egybeállított helyzetkép általában azonos állapotot mutat. Egyes gyülekezetek s vidékek lendületéit ellensúlyozza más gyülekezetek hanyatlása. Több helyen a lelkipásztorok és tanítók közt áldatlan s romboló hatású ellentét van. Elismeréssel szól a jelentés a csurgói gimnázium nagyfokú fellendüléséről, melyben az oroszlánrész dr. M.atolcsy Sándor, az igazgató-tanács fáradhatatlan s nagykonoepciójú elnöke hervadhatlan érdemeinek tud­ható be. De kiváló érdemük van ebben a gimnázium kiváló igazgatójának és a hivatása magaslatán álló érdemes tanári karnak is. Gergely Győző tanácsbíró betegsége miatt lemondott bírói tisztéről. A sürgősség folytán indokolt elnöki intézkedéseket a közgyűlés a maga részéről is jóváhagyta. A nyomtatásban megje­lent esperesi jelentést a közgyűlés elismeréssel vette tudomásul s változtatás nélkül tette magáévá a fő­jegyzőnek a jelentéssel kapcsolatos határozati javas­latait is. Ugyancsak tudomásul vette a közgyűlés az egyházmegyei tanács július 31-iki ülésének határoza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom