Dunántúli Protestáns Lap, 1937 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1937-09-05 / 36. szám
160. oldal DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1937. volt kirándulás. A Pannonhalmára menőket dr. Balogh Jenő főgondnok vezette és Kelemen Krizosztom főapát meleg, testvéri fogadtatásban részesítette. A Zircre dr. Ravasz László püspök vezetésével kirándulókat Werner Adolf zirci apát látta vendégül. — Az Országos Ref. Presbiteri Szövetség Székesfehérvári VII. kongresszusára több mint 3000 résztvevő jelent meg az ország minden részéből. A kongresszusi istentiszteleten egyházkerületünk püspöke, M.edgyasszay Vince prédikált, kinek prédikációját lapunk vezető helyén közöljük. A kongresszust dr. Balogh Jenő, az ORPSz világi elnöke nyitotta meg a lapun kmai számában közölt beszéddel. Az üdvözlések során Farkas István tiszáninneni püspök az egyetemes konvent és a négy ref. egyházkerület, Kapi Béla ág. hitv. ev. püspök a testvér evangélikus egyház, dr. Hirschler Károly az izr. hitközség, gr. Széchenyi Viktor főispán Fejér vármegye és Székesfehérvár szab. kir. város, Lipcsey Lajos gondnok a mezőföldi ref. egyházmegye, Szüts Gedeon a székesfehérvári ref. egyházközség nevében köszöntötték a kongresszust. Az ünnepi beszédet dr. Ravasz László püspök mondotta. A főtitkári jelentést Szabó Imre esperes terjesztette elő. Dr. Szőnyi Sándor ceglédi gimn. igazgató és Szijj Bálint kisgazda, felsőházi tag, presbiterek megkapó bizonyságtevései után dr. Joó Gyula kecskeméti jogakad. tanár, egyházkerületi főjegyző deklarációkat olvasott fel István király napjának megünnepléséről és a reverzális kérdésről. Dr. Incze Gábor vallásoktatási igazgató eelőadásában megemlékezett a kongresszus a Dunántúl 1617-ben alakult első magyar presbitériumról, valamint üdvözölte a külföldi református egyházakat. Dr. Erdős József egyházker. ügyész (Debrecen), az ORPSz alapszabályait ismertette. Az egyesület ezután önállóan fog működni, lelkész-elnöke azonos lesz az ORLE elnökével. — A Kálvineumok javára augusztus 29-én magas színvonalú műsoros délután volt Székesfehérvárt a városi színházban. A biblikus megnyitó-beszédet dr. Lázár Andor m. kir. igazságügyminiszter, egyházmegyei gondnok tartotta. Verseiből felolvasott Bódás János szombathelyi lelkipásztor, a fejérmegyei Tác község szülötte, előadást tartott dr. Ravasz László püspök a Biblia szociális tanításairól, Böszörményi Jenő szentesi lelkipásztor elbeszélést olvasott fel, Szabó Ernő sárospataki zenatanár hegedült, dr. Tasnádi Nagy András vallás- és közokt. államtitkár záróbeszédet mondott. Az ünnepélyen megjelent dr. Hóman Bálint m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter is. — A dunáninneni ág. h. ev. egyházkerület tatai gyülésezései alkalmából megkoszorúzta néhai dr. Antal Géza szülőházát. Az ünnepi beszédet dr. Kovács Sándor püspök mondotta, aki Antal Gézában az igazi magyar emberről emlékezett meg. Szólt arról a nagy szolgálatról, mellyel boldogult püspökünk, németalföldi összeköttetéseit felhasználva, a magyar gyermekek ezreit mentette meg a nyomortól. Az ünnepségen résztvett dr. Sztranyavszky Sándor képviselőházi elnök, egyházkerületi felügyelő, dr. Antal Géza jó barátja is. — A barsi ref. egyházmegye évi rendes közgyűlését Léván tartotta Czeglédy Pál esperes és dr. Nagy Béla egyházmegyei gondnok elnöklete alatt. A közgyűlésen résztvett Balogh Elemér püspök is. A közgyűlés Czeglédy Pál esperes bibliaolvasásával és imádságával kezdődött. Dr. Agyagási Sándor egyházmegyei főjegyző a részletes esperesi jelentést terjesztette elő, amely kiterjed nemcsak az egyházmegye egy évi életmegnyilvánulásaira, történetére, hanem foglalkozik az egyetemes roformátus egyház korszerű kérdéseivel. így érinti a keresztyén egyházak mai helyzetét. A történelmi egyházak a világháború után meglehetős passzivitással várták az események kialakulását. A legutóbbi időkben azonban, a Ielkekért való komoly felelősségérzet feltámasztotta a keresztyén egyházakban bel- és külföldön a missziói szellemet. Ennek célja az, hogy élő és ható erővé kell tenni Krisztus evangéliumát. Ez a felismerés hozta létre a Református Összefogást is, mely az egyetemes konvent 1936. évi határozatával alkotott szabályrendeletben konkrét szervvé alakult. Ennek programmja felöleli egyháztársadalmi életünk minden problémáját s a kálvinizmusban rejlő erkölcsi és anyagi erők megszervezésével kívánja orvosolni meglevő hiányainkat és lerakni egy nagyvonalú fejlődés alapjait. Ez a múlt évben 70 református, szegény, hitvallásos iskoláinkhoz hű családnak nyújtott 100—100 Ke segélyt. Megindította a Református Összefogás címen a régóta nélkülözött és sürgetett református néplapot és előkészíti egy református családi naptár kiadását, amely magában foglalná egy-egy esztendő iratterjesztését. Foglalkozik esperesi jelentés az egyetemes egyház államjogi helyzetével. Az egyházi törvények jóváhagyásának — az 1919—20. évi visszatartott segélyek folyósításának — a kongrua törvényben el nem ismert lelkészi szolgálati évek beszámításának és az adócsökkentési segélyek valorizált értékben leendő folyósításának kérdésével. Sürgeti egyházi hatóságaink útján ezen kérdések rendezését az államkormánynál. Javasolja a losonci szeminárium fokozatosan theológiai főiskolává való kiépítését, rendes tanszékkel-ellátást. Megállapítja teljes tárgyilagossággal, hogy felelős vezetőink a theológia alapvető, elvi kérdéseiben teljesen egyetértenek, nevezetesen: 1. A theológia fenntartása s ezzel kapcsolatban a lelkésznevelés egyházunk elidegeníthetetlen joga és kötelessége. 2. A losonci szemináriumot fokozatosan ki kell építeni theol. főiskolává és be kell állítani rendes tanárokat, akik minden erejüket a lelkésznevelésnek és tudományok művelésének szentelhetik. Megnyugvással említi, hogy az iskolaügyi kormány 26.861—37. sz. a. kelt közlésével a komáromi tanítóképző-intézet létesítésére vonatkozó konventi bejelentést tudomásul vette. Sürgeti a tanítóképző-intézet számára megfelelő iskolai épület felépítését. Javasolja, hogy az egyházmegye összes lelkipásztorai, tanítói, világi funkcionáriusai és egyházai járuljanak hozzá a tanítóképző-intézet felállításához 1000—1000 Ke önkéntes megajánlással, s amely egyház anyagi helyzete nem engedné meg az 1000 Ke önkéntes hozzájárulást, ott a presbitérium gyűjtés útján igyekezzék összehozni a fenti összeget. Kegyelettel emlékezik meg dr. Tóth Sándor egyházmegyei főjegyző, egyházmegyei és kerületi tanácsbiró, Csiba Imre dunamocsi lelkész, Schmidt Imre kér. tanácsbiró, Szőke István rozsnyói lelkész, kér. főjegyző, id. Viktor János haláláról. — A sümegi protestáns fiókgyülekezetek templomának felszentelése szeptember hó 5-én történik. Az ünnepély délelőtt 10 órakor az állami elemi iskolában tartandó hálaadó és bucsu-áhítattal kezdődik, utána felvonulás a gyülekezetek bibliájával és kegyszereivel a templomhoz, ahol a kulcsok átadása és átvétele után istentisztelet keretében történik a szentelés. A szentszolgálatot d. Kapi Béla evangélikus püspök és Medgyasszay Vince református püspök, Jakab Áron pápai
