Dunántúli Protestáns Lap, 1937 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1937-08-29 / 35. szám
154. oidai DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1937. mi ad fegyvert neked is? A 46. zsoltárt nyújtja feléd is az Úr! Hallod lelkedben támadó visszhangját: „Isten a mi oltalmunk és erősségünk, igen bizonyos segítség a nyomorúságban!“ Ez az egyedüli fegyver, ami bizonyos segítség a sötétség és gonoszság ellen! Ezt a fegyvert öltözzük fel! Hogyan? Mikor valakit katonának hívnak be, — mielőtt felvenné magára a katonaruhát és felszedné fegyvereit, — előbb le kell vetnie a magával hozott ruhát s a béke eszközeit el kell hagynia magától! Még eszét és gondolatait is el kell felednie, hogy egyedül a kapott parancsra tudjon figyelni. Ha a lélek fegyverzetét fel akarod ölteni, ha ahhoz a „bizonyos segítséghez“ akarsz folyamodni, el kell hagynod minden emberi eszközt. Ha az Istent választottad oltalmadul és erősségedül, el kell hagynod a magad építette fellegvárakat! Ha az Isten szavára akarsz figyelni, — el kell feledkezned emberi bölcsességek hitető beszédeiről! És nem lehet más parancsod, mint az Isten beszéde, az Ige! Az Ige, amelyik azonban élesebb minden kétélű fegyvernél! Elváltozik körülötted a föld ? a hegyek a tenger közepébe omlanak, tajtékoznak hullámai, — nemzetek zúgnak, országok mozognak ? — A sötétség és gonoszság rohannak ellened ? — Ne félj! Ott a fegyver, ott az oltalom: Isten és az Ő beszéde! Tied lehet! Csak ismerd el, hogy Ö az Isten! Őt prédikálod, Őhozzá akarsz vezetni lelkeket, megtérésre hívod az embereket! Ismerd meg hát Őt te magad még jobban. Menj hozzá te magad, térj meg napról-napra! Testvér! A háború emberi, szörnyű magvetése helyett indíts egy másik magvetést. Még itt a konferencián. Áldott magvetést, az Ige magvetését! Te magadban! Az Isten hatalma, az Isten bölcsessége így lesz fegyverünk! Az Isten hatalma, az Isten bölcsessége — az apostol szerint: Krisztus keresztje! A fegyvert, ami erőssé és biztossá tesz — a kereszt alatt veheted át! íme kínálja a fegyvert! Vess hát el magadtól mindent, ami akadályozna a kereszthez jutásban. S menj oda, bűneidet megvallva, kegyelemért! Ott megkapod a fegyvert. Krisztust, az Atyát s a Lelket! Ezzel a fegyverrel indulhatsz a sötétség és a gonoszság ellen. Ha Ő ereszti ki hangját, — „megszeppen a föld, hadakat némít el, ivet tör, kopját ront, hadi szekereket éget el“. A sötétség világbirói, a gonoszság lelkei meghátrálnak, elnémulnak és megsemmisülnek akkor s te győztes katonája lész Annak, akié legyen minden dicsőség örökkön örökké! Amen. Dr. Tóth Endre. A pápai reí. egyházmegye lelkészértekezlete július hó 29-én tartotta ez évi ülését a kollégium dísztermében. A CXXV. zsoltár első versének eléneklése után Bállá Dezső kúpi lelkipásztor imájában kérték tanácskozásukhoz Isten segítségét az őrállók. Az elnöki előterjesztések során Kiss Zoltán ért. elnök a kegyelet hangján parentálta el az elköltözötteket és a testvéri szeretet érzésével köszöntötte az újonnan szolgálatba lépőket. Figyelmébe ajánlotta a szolgatársaknak az ORLE ez évi Székesfehérváron tartandó konferenciáját. Említést tett az elmúlt év folyamán felmerült, s a honi reformátusság általános érdeklődését felkeltő kérdésekről, mint a kereszt feltétele ref. templomokra, ref. templomok kifestése, István király ünnepe; a népiskolai szervezet és szolgálati pragmatika azon tétele, hogy mindennapi iskolást konfirmálni nem szabad. Ezen kérdések tárgyalásánál eleven vita fejlődött ki, melynek eredményeképen az értekezlet a kereszt feltétele és a templomdiszítés ellen foglalt állást azzal, hogy a református gondolkozásnak tartózkodnia kell minden olyan újítástól, mely a hitvallásos és történelemszemlélettel bíró református hívő szivének Istenhez emelését akadályozza. István király ünnepét illetően, a vonatkozó konventi jegyzőkönyv határozatjellegű pontjával ellentétben, javaslatot várna előbb az értekezlet, melynek kellő megvitatása és kiforrása után lehetne határozat jellege. A konfirmáció kérdésében megállapítást nyert, hogy elhanyagolják az egyházmegyék megkérdezését, melyek közül úgyis vélekednek, hogy előnyösebb konfirmálni a mindennapi iskolást, aki még legjobban kézben van, s aki még sír fogadalom tétel közben, mint a kamaszkor feldúlt lelkű gyermekét. — Parázs vitát provokált az új nyugdíjintézeti törvény életbeléptetésének kérdése, mikor az elnök rávilágított arra, hogy lesznek hosszabb szolgálati idővel rendelkező lelkészek, akiknek, felszámítva a másfél százalékos emelkedést, a visszamenőleges kamatokat, a javadalom újra megállapított különbözete után számított 33°/0-os belépési járulékot, — az újítás 2000 pengőt is meghaladó kifizetésébe kerül. Ugyancsak súlyos teher lesz az egyházak fenntartói járuléka is. Végül is az az általános vélemény alakult ki, hogy az új nyugdíjtörvény életbeléptetése az egyházak és lelkészek mostani anyagi helyzetét tekintve, lehetetlen. A tárgysorozat keretében elsőnek Ólé Sándor pápai lelkipásztor tartott mélyen szántó előadást Kuyper Á. gondolatvilágáról. Kiemelte a nagy holland reformátornak, hithősnek és prótátának szellemi charizmáit, alázatosságát, Szentlélek tekintélyére vágyódását. Szólt a forma és lényeg kapcsolatának kuyperi gondolatáról, s azon észleletéről, hogy a forma lebecsülése után jön a spiritizmus és elvész a sákramentum. Ő volt az, aki hitvallója volt Isten szuverénitásának, s annak, hogy az egész életnek Istenből kiinduló szemléletet kell adni. Jézus annak király, aki a maga énjét trónfosztott királynak tudja. Az előadó a Kuyperről való megemlékezést úgy tartaná méltónak, ha egy róla szóló ref. napot rendeznénk. — Tóth Endre dr. teol. professzor hozzászólásában kiemelte, hogy Kuyper nemzeti alapon csinálta dolgát, s ő a holland reformációt is megreformálta. A magyar ref. egyház is közkinccsé tehetné reformátorainak munkáit. A gyülekezetek szociális és gazdasági programmjáról Bállá Dezső- értekezett. A több évtizedes tapasztalattal rendelkező pásztor szólalt meg belőle. Mint aki Programm nélkül is lelkiismerettel végezte e munkát eddig is, állapította meg, hogy a faluemelés nekünk életkérdés és ezt a szeretet leikével kell végezni. — Teendő: lelkipásztor és tanító gazdasági kiképzése, hogy népének vezére lehessen e téren is és legyen a szegények barátja, mint Jézus. „Mi többet nyújt a nagy Institúció a kis Institúciónál a keresztyén ember élete és önmegtagadása tárgyában“ címen Varga Kálmán ajkai lelkipásztor szólt az értekezlethez. Á témához méltó alapossággal és Kálvin-szeretettel szólt az előadó. Kiemelkedő tétele: Teljes szabadság a világtól és teljes szolgálat Istennek. Isten, mint Atya az ő szolgálatát, ha gyarló is az, elfogadja, a törvény azonban, ha csak kevés hiány van is a betöltésében, már kárhoztat. Az önmegtagadás szabályozója a szeretet és a Kereszt segítség az önmegtagadásban. Milyen lelkipásztorra van szüksége a magyar ref. egyháznak és hogyan lehetek én ilyen? címen Szíjj
