Dunántúli Protestáns Lap, 1937 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1937-06-27 / 26. szám
118. oldal DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1937. tanulmány feleletet ad legalább is arra, hogy milyen alapelv szerint induljon el a falunevelés, ha eredményt akar elérni. A falunevelés munkáját mindig befolyásolta az, hogy minek nézték a falut, azaz, hogyan értékelték!. A falunevelés eredménytelenségét legtöbb esetben a falu félreismerése okozta a múltban és okozza a jelenben is. A múltban a falunevelés megragadott egyegy olyan vonást, ami valóban jellemzi a falut és ezt a jellemvonást véve alapelvül, próbálta végezni munkáját. Így mikor politikai közösségnek gondolta a falut, akkor politikai célok és ideálok szolgálatára akarta nevelni. Mikor gazdálkodó közösségnek látta, gazdasági tanfolyamot csinált a falunevelésből. Hasonlóképen félreismerte a saját feladatát és a falut is, mikor a kultúra terjesztését tűzte ki célul. A falú nem politikai-, gazdasági- vagy kultúrközösség csupán! Sőt ezek a részlátások és részigazságok együtt sem adják azt, ami a falu! De hát mi akkor a falú? Fel kell tennünk ezt a kérdést, mert nem beszélhetünk falúnevelésről a falú megismerése nélkül, amint gyermeknevelésről sem beszélhetünk a gyermek igazi, lényegében való megismerése nélkül. Tanulnunk kell a falunevelés múltjából. A falura azoknak a munkája volt döntő hatással, akik a falu helyes értékelésével láttak a munkához. (PL Grundtvig Dániában.) Tehát mielőtt irányelveket adnánk a faluneveléshez, vizsgáljuk meg, ho^y mi a falu. Ismerjük meg önmagában és önmagáért. És ne gondoljuk, hogy a falu az, aminek mi elképzeljük. A falu megismeréséhez sem a néplélektan, sem a szociográfia által szolgáltatott adatok nem elégségesek, noha nélkülözhetetlenek. Ezek az adatok csak külső megjelenésben írják le a falut. De nékünk meg kell keresnünk azt a vezérgondolatot, amely ezeket az adatokat hordozza és amelynek ezek csak kifejezései. Mert a faluról táplált felfogást nem az adatok sora, hanem a mögöttük levő alapgondolat határozza meg. Ez az alapgondolat, ez a magyarázó elv a falu lényege. Ennek a lényegnek a megtalálására az az általánosan elfogadott gondolat vezet el, hogy a falu legjellemzőbb tulajdonsága az életközösség. Mi jellemzi ezt? Ez az életközösség olyan egységbe fonja tagjait, amelyben részt vesznek egész életükkel, sorsukkal, gondolkozásukkal, lelkületűkkel, úgy, hogy attól, mig a falu életét élik, el nem szakadhatnak. Ez az életközösség egyéniség feletti vonása a falunak, mert az egyént cselekedeteiben, döntéseiben nagy mértékben befolyásolja. A falu életét csak az éli, aki részese ennek az életközösségnek. Megmarad ez az életközösség akkor is, ha a falu egyénei elszakadnak a falutól, viszont a falun való lakás még nem tesz a közösség tagjává. Már ebből is látható, hogy kell lenni egy alapelvnek, amely ezt az életközösséget is magyarázza. Hol találjuk meg ezt az alapot? A falunak egészen más az életfelfogása, mint a városnak. Mig a városi ember az életen a maga mindennapi életét érti, amelynek kulcsa egy meghatározható végső elvben van, addig a falusi ember számára az élet titokzatos hatalom, amelynek gyökere és egész menete emberes világfeletti egységet mutat. Ennek forrása és eredete a végtelenség, amelyhez az ember részként, porszemként kapcsolódik. »Ez a végtelenhez való kapcsolódás a falu életének, a falusi élet- és világszemléletnek, gondolkodásnak alapja és magyarázója.« A végtelenhez nem az egyes jelenségekből ér el az indukció útján, hanem a végtelen valóságból kiindulva keresi, magyarázza és érti meg a világot. A falunak a végtelenhez való ilyen viszonyából következik a falusi embernek néha a gyermekre, máskor a primitív emberre emlékeztető magatartása. Ez a végtelenhez való kapcsolódás nem él tudatosan a falu lelkében. Néha mint miszticizmus, mint mágia, mint a babonának és néptheologiának szövedéke nyilvánul. Máskor viszont vallásos karakterében, hagyomány- és szokásközösségében. Ha tudatalatti is ez a végtelenhez való kapcsolat, mégis ez magyarázza meg a falu életének egy-egy különben érthetetlen jelenségét. Ez a kapcsolat teszi a falut faluvá, ez a falu lényege. Ha ez a kapcsolat megszűnik bármily okból is, a falu megszűnt falunak lenni! Mikor így a falut önmagában önmagáért megvizsgálva megtaláltuk annak lényegét a végtelenhez való kapcsolatában, az a kérdésünk, hogy milyen célt tűzhetünk a falunevelés elé? A falunevelés pedagógia. Ennek célja pedig mindig egyetemes, de formájában alkalmazkodnia kell ahhoz, akinek vagy aminek neveléséről szó van. Milyen szerep jut tehát a falu lényegének akkor, mikor a falunevelés célját akarjuk meghatározni? A falu az ember rendeltetését abban látja, hogy az ember létének és valóságának végtelen alapjaihoz kapcsolódjék. A falunevelésnek ezt a célt kell kifejezésre juttatnia. Hogy sikeres legyen a falunevelés, módszerének is alkalmazkodnia kell a falu leikéhez, az egész nevelés céljához. »Meg kell tehát keresni a módot — írja Imre Lajos—, ahogy a falu számára ezt az élet céljával való kapcsolatot meg lehet alkotni, ez pedig annak a belső viszonynak a felmutatása, amely azt a dolgot, munkát, gondolatot az ő való életével köti össze és jelentőséget kölcsönöz annak« (27. 1.). Tovább nem vezetjük Imre Lajos dr. gondolatmenetét, de mint különösen megfontolandót idézzük: »Csak a felelősség és szolgálat szempontja lehet a falunevelés igazi munkájának alapja«. (30. 1.) Imre Lajos dr. tanulmányának kiváló érdeme, Fogy rámutat arra, hogy a falunevelés célja: a falu igazi rendeltetésének szolgálatába állítsa. A falu igazi rendeltetése pedig az, hogy legyen az, ami, tehát legyen a szó legjobb értelmében falu. Az eddigi falunevelés sok mindenre törekedett, csak erre nem. Ma itt az ideje, hogy a falunevelés felismerje igazi hivatását. A falu lelke mélyén néma forradalom hullámzik. A régi életközösség bomlik, alakul. A régi falu letünőben van és vajúdik a jövő faluja. Legyen a falunevelés bábája a jövő falujának. De vigyázzon, hogy munkájának a felelősség és a szolgálat szempontja legyen az alapja. Ezután azt hiszem, hogy nem lehet kérdezni, hogy érdemes-e, szabad-e, lehet-e nevelni a falut, mert a falunevelés egyszerűen kötelességünk. Temesváry Kálmán. ®§Cé)S5@®®Ce}®®®®®®®@®®®®®®®®®®®®®®@©@®®©®®3 (?) (?) S VEGYESEK I (§) ® s®®®®®®®®®®®®®©®®®®®®©®®®®®®®®©®®©??:®®^ — Gyászhír. Részvéttel értesültünk, hogy Barthalos Mór nyug. ref. lelkipásztor, Veszprémben, f. hó 21-én 66 éves korában rövid szenvedés után elhunyt. Temetése Balatonszőllősön volt nagy részvét mellett. A hű munkás emlékezete áldott. — Miniszteri kitüntetés. A m. kir. vallás- és közokt. miniszter Tóth Lajos ének- és zenetanárt nyugalombavonulása alkalmából elismerő-okirattal tüntette ki.
