Dunántúli Protestáns Lap, 1937 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1937-06-20 / 25. szám
Negyvennyolcadik évfolyam. 25. szám. Pápa, 1937 június 20. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.____________________________----------------------------------------- FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK ----------—----------------------FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THEOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK A prófétaság. Obbink H. Th. utrechti egyetemi tanár pápai székfoglaló beszéde. Keresztyén körökben az a vélemény uralkodik, hogy a prófétaság tisztára bibliai jelenség. De ez nem így van. Ha mint vallástörténészek beszelünk, akkor a Biblián kívül is ismerünk prófétaságot, bár a bibliai próféjtaságnak egészen más jellemvonásai vannak. Én vallástörténész vagyok, tehát nekem a kérdést vallástörténeti szempontból kell vizsgálnom. Kicsoda a próféta? Mondhatjuk: valaki, aki Istentől elhivottnak tartja magát, — s mondhatjuk azt is, hogy: valaki, akit isten hivott el! Vegyük együtt e meghatározásokat. Mert lélektanilag tekintve, a folyamat mind a kettőnél ugyanaz: mindketten úgy vélik, hogy ők Isten által hivattak el, tekintet nélkül arra, hogy ez igaz-e vagy nem. Minden próféta közös vonása az, hogy azt állítja, hogy általa Isten beszél. A hamis próféták is ezt teszik. Például Mohammed prófétát említem. Mikor ő az ő első kijelentését kapta, megijedt és nem akarta elhinni, hogy Allah beszél hozzá. Ö tehát meg volt győződve arról, hogy ezt nem ő maga találta ki. Ilyen próféták egész Előázsiában előfordulnak.Herodotus, Manetho, Alexandriai Kelemen, Plató beszélnek erről. Mi megy végbe egy prófétai lélekben? Leginkább úgy tartják, hogy a próféta autoszuggesztiv, hallucináló állapotú ember, víziói vannak. Valóban így van. Gondoljunk csak Jeremiás fügéskosaraira, virágzó mandulafáira és forrásban levő üstjére, — Ámós mérővesszőjére és gyümölcscsel telt kosarára, vagy Zakariásnál a mérőzsinórrfa s a 'négy szarvra stb. Ilyesmiket találunk Egyptomban, Föníciában, Kánaánban, Görögországban. Emellett általában fordulnak elő álomlátások (orákulumok): Jákob Béthelben, Salamon Gibeonban stb. A Biblián kívül ilyen orákulumok ezrével fordulnak elő. De itt kezdődik egyúttal a tipikus különbség Izrael és a pogány világ között. Izraelben az álom önmagában érthető, nincs szükség álommagyarázóra. Gondoljunk csak Salamon álmára, Ábrahám álmára és sok másokra. Izraelen kívül viszont mindig fellép egy álommagyarázó, amint már a Bibliából is tudjuk. Gondolunk a midianita férfi álmára az árpakenyérről (Bir. 7:13—14.), a faraó álmaira stb. Az a különbség, ami a magában véve is világos álom között és az olyan álom között vjan, amit egy álomfejtőnek kell megmagyarázni — igen jelentős. Mert így az istenség és az álomlátó közé egy nemprófétai elem lép és az álom jelentése felett az álomfejtő uralkodik. Azután az is figyelemreméltó, hogy a száműzetés előtti próféták sohasem hivatkoznak álombéli kijelentésre. Jeremiás már nyomatékosan az ellenkezőre figyelmeztet. Ezek a viziószerű és álom-kijelentéseket nevezhetném részben lelki jellegű kijelentéisformáknak, mivel a lélek tényleg közreműködik, de tudattalanul. Egy harmadik kijelentésformának tartanám a technikait (vagy eszközi) és itt kezd elmélyülni a különbség Izrael és a pogány világ között. Az eszközül tartott jóslatoknál a fa-, serleg-, nyil-, sors-, máj- stb. orákulumokra gondolok. Ezekből a jóslatokból a Bibliában ma csak maradványokat találunk. Gondoljunk József serlegére (ott egyptomi földön vagyunk!), a nyil-jóslat a Dávid-Jonathán-féle történetben mint maradvány olvasható; a fa-jóslat Dávid harcaiban; s Ezékiel beszél még a máj- és terafim-jóslatról. Izraelben az Urimot, Tummimot és Efodot is az eszközhöz tartott jóslatok közé sorozhatjuk. De a prófétáknál ezek teljesen visszaszorulnak. A Biblián-kívülí jóslatok formái a felsorolt formákkal ki is merülnek: víziók, álom és eszköz. A bibliai kijelentésformák egy teljesen külön formát mutatnak: azt, amit én teljesen lelki jellegűnek neveznék. Ezek a pogányoknál teljesen ismeretlenek. Teljesen lelki jellegűnek nevezem őket, mivel a próféciát teljes öntudattal fogadják el. Mint példát említem a 2 Kir. 5:20-ban levő elbeszélést, ahol Elizeus látja, mit tesz Géházi a távolban. S még sok ilyen példa van a Bibliában. És az izraelita próféták harcolnak azokkal, akik exstatikus orákulumokkal ámítják az embereket. (Fo!yt. köv.) Ford.: Dr. Tóth Endre. Obbink professzor beiktatása. Június 16-án ment végbe, mint lapunk múlt számában már 4 éleztük, Obbink utrechti professzornak, a holland királynő udvari papjának, főiskolánk tb. tanári székébe való ünnepélyes beiktatása. A profeszszor feleségével, fiával s ennek feleségével autón jött Hollandiából s délelőtt 11 órakor érkezett meg a főiskolához, melynek ormán a magyar és a hollandi zászlók lobogtak. A vendégeket a főiskolánál dr. Balogh Jenő egyházker. főgondnok és dr. Trócsányi Dezső főisk. igazgató fogadták s kisérték át szállásukra a püspöki székházba. Közben megérkeztek a beiktató ünnepélyre a vendégek is. Vidékről dr. Sebestyén Jenő budapesti theol. igazgató, az amsterdami szabad egyetem tb. doktora, Galambos Zoltán komáromi lelkipásztor, Fejes Sándor veszprémi, Pais Sándor kőszegi hitoktatók, Csizmadia Károly magyaróvári, Császár Károly padragi, Gáty Ferenc felsőörsi lelkipásztorok, s Kis Sándor segédlelkész, valamint a helybeli tanintézetek, egyesületek képviselői. A beiktató ünnepély fél 12-kor kezdődött a főiskola dísztermében, hol ekkorra elhelyez-
