Dunántúli Protestáns Lap, 1936 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1936-05-24 / 21. szám
1936. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 93. oldal. a vezetőnek, a lelkipásztornak, tanítóknak, presbitereknek kell előljárniok jó példával és amennyiben annak szüksége felmerül, az egyház tagjai 'közötti esetleges ellentétek békés elintézését a maguk részéről is igyekezni kell elősegíteni. (Folyt, köv.) A Széchenyi-Szövetség faluszemináriumának ankétja. Az Országos Széchenyi Szövetség gróf Teleki Pál elnöklete alatt falukutató ankétet rendezett f. hó 16-án. A nyolc óra hosszán át tartott megbeszélés sok hasznos és tanulságos ötletet szolgáltatott mindazoknak, akik komolyan foglalkoztak már eddig is a falukutatás problémájával. Az ankétnek nem volt határozott célkitűzése, éppen ezért a tárgyalás irányítása igen nehéz feladatnak bizonyult. Az így adódott nehézséget ügy hidalta át az elnök, hogy minden csoportvezető kijelölt kérdéseket kapott és azok alapján mindegyik referált az edd’jg végzett munkájáról. Mintegy 15—20-an ismertettük ilyenformán eddigi munkálkodásunkat és az eredményeket. Az elhangzott referádák alapján már a délelőtt folyamán kitűnt, hogy az eddig végzett falumunkák mindenütt csekély értékűek voltak, az egyes kutató csoportok szakképzetlenségük, vagy éppen egyöntetű összetételük miatt a legtöbb helyen eredménytelen munkát produkáltak. Általában megállapíthattuk, hogy sok lelkes kutatógárda alakult az országban két-három év óta, de csaknem mind ad hoc alakulat csupán. Nagy hiánya a szemináriumoknak, hogy majdnem mind egyoldalú képesítésű (vagy theologusok, vagy jogászok, vagy gazdászok stb.) fiatalemberekből alakult, még nagyobb bajként állapította meg az ankét, hogy a 'legtöbb "helyen monográfiák Íratásával kísérleteznek, holott tökéletes monográfiát egy ember, vagy egyforma képesítésű egyedekből álló szemináristák nem tudnak készíteni. Az ankétnek ezen megállapítíásai helytállók, mert a szakszerűtlen falufeldolgozások inkább ártanak az ügynek, mint elősegítenék azt. Ebből az elgondolásból vonta le az elnök azután azt a következtetést, hogy az egyszerű, sablonos kérdőpontok alapján gyűjtött adathalmazból nem lehet tökéletes munkát készíteni. A kérdőpontos rendszert nem ítélték el teljesen, de elvként kimondották, hogy azok könnyen megtéveszthetik a falukutatót és tudálékossá“ tehetik. A kérdőpontok felületességre nevelnek, mert a nem szakemberek azt hiszik, hogy minden tárgykörben alapos munkát végezhetnek. így válik kontárrá a jogász a geológiában, a theologus a földrajzban, vagy a historikus a klimatológiában. Természetesen ez nem azt jelenti, mintha kérdőpontokkal nem lehetne dolgozni, de minden kutató csak a maga szakjának a kérdőpontjaira keressen feleletet, mert oda bele is (Jáf, megtalálja azokat az okokat, amelyek előidézői lettek bizonyos adottságoknak. Hasonlóképpen használható a kérdőpontos rendszer az általános felvételezéseknél, amikor egy falu határának a közvetlen felszínére vonatkozó adatokat állítják össze, vagy ha a községben található Írott feliegvzéseket gyűjtjük. Igen jó hasznát vehetjük, ha egy család külső életkörülményeinek az adatait kutatjuk, de már az egyházi szellem1 meglátása, vagy a társadalmi rétegek egymásra való 'hatásának kikutatása, a tájkép alakulásának ható tényezői és ennek következményei stb., mindmegannyi egy-egy szakember bonckése alá tartozik. A fentiekből tehát megállapíthatjuk, hogy az ankét nem volt eredménytelen, mert mindenki megérthette, hogy aki le tudja szállítani igényeit a maga szűk érdeklődési körének szakbi'rodalmába, az hasznos tagja lehet az országszerte folyó munkának, de aki nagy önbizalommal az univerzális zseni képében (tetszeleg önmagának, az álljon félre, mert annak munkáját semmire sem lehet használni. Ha most már a fentiek alapján a pápai főiskola falukutató szemináriumát vizsgáljuk, akkor két nagy hibát kétségtelenül megállapíthatunk. Az egyik az, hogy mi is a teljességre törekedtünk, egyoldalú képesítésű hallgatókkal, a másik pedig, "hogy Itt is kísérleteztünk monografikus feldolgozásokkal, hogy milyen eredménnyel, azt abból a két pályamunkából állapíthatjuk meg, amely most fekszik a bíráló bizottság ítélete előtt. De ugyanakkor le kell szögeznünk, hogy a mi szemináriumunk közelítette meg legjobban azt az ideált, amit az ankét a szemináriumok elé tűzött, mert itt elsősorban gyűjtő és felvételező munka folyt eddig is, sőt bizonyos fokú egyoldalúságot is megállapíthatunk, mert túltengett a helytörténeti adatok szerzése. Ennek & munkának a kibővítése lesz a jövőben is a legfőbb feladatunk, hogy minél több helytörténeti adatot gyüjthessünk. Erre a feladatra sikerrel használhatók fel már a gimn. felsőbb osztályos tanulói is, de ezeken kívül sók munkatársra lenne még szükségünk a községek lakosai közül is, akik segítségünkre lennének pontos, lelkes és lelkiismeretes közreműködésükkel. Dr. Soís Adorján. Felhívjuk a Nagytiszteleíü Lelkipásztor Urak figyelmét, hogy a pünkösd másnapi perselypénz a papnövendékek palástalapja javára küldendő be a kerületi és főiskolai pénztárhoz (Pápa). © @ | VEGYESEK I © ® — Belmissziói nap Nagyrákoson. Az őrségi egyházmegye kerka-zalai köre Nagyrákoson május 7-én tartotta várakozáson felül sikerült ^szolíásos tavaszi belmissziói napját. A lelkipásztorok értekezlete már egy héttel azelőtt megtörtént Szentgyörgyvölgyön, úgy hogy ez a nap teljesen a kör közeli és. távoli egyházaiból igen nagy számban összegyűlt híveké és presbitereké volt. Az esős idő ellenére több száz jjiivő gyülekezett össze a nagy befogadó képességű nagyrákosi templomban, ahol Gombos István szalafői lelkész bibliaolvasásával és a sziveket Istenhez emelő imájával kezdődött meg az ünnepi nap. Az Igét Fekete Károly zalaegerszegi lelkész hirdette. Mélyen szántó, meggyőző erővel vezette el a gyülekezetét oda, hol a hitvalló, bibliás református ember élete kezdődik. Az istentiszteleti rész végeztével Fejes Gábor nagyrákosi lelkész üdvözölte meleg szeretettel az egybegyűlteket, rámutatván a nap jelentőségére. Utána Szűcs László senyeházai lelkész tartott előadást az élet szépségéről. Megindító erővel mutatott rá arra, hogyan tehetjük széppé az életet Jézussal. Szabó István veleméri ig.-tanító Az iskola, mint az élet kapuja címen tartott mély figyelmet keltő előadást. Aki csak egy pillanatig is a templom üs iskola szétválasz-
