Dunántúli Protestáns Lap, 1936 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1936-05-17 / 20. szám
Negyvenhetedik évfolyam. 20. szám. Pápa, 1936 május 17. A DUNÁNTÚL! REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE .........................._ MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.----——----—--------------------- FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK -------—---——------FELELŐS SZERKESZTŐ : DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA B FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THEOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ I TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK A minta gyülekezet élete és abban a presbiter. Irta és a pápai ref. egyházmegye presbiteri gyűlésén felolvasta dr. Jókai Ihász Miklós egyházmegyei gondnok, m. kir kormányfőtanácsos. A keresztyén egyháznak és így magyar református egyházunknak is a Szentírás és az abban foglalt) igazságok képezik alapjait. Egyházunk láthatatlan feje az Ür Jézus Krisztus és a Szentírás tanításainak; főalapelvét a szeretet képezi és ezzel kapcsolatban mindazok az erények, amelyek a szeretet fogalmából folynak: a békesség, egyetértés, testvéri érzés, könyörületesség, irgalmasság, megbocsátás, jótékonyság, Isten és egymás iránti kötelességtudás. Legszebben fejezi ki ezt az Ür Jézus Krisztus két főparancsolata: »Szeressed a Te Uradat Istenedet, teljés szivedből, teljes lelkedből és teljes elmédből« és »szeressed felebarátodat, mint tenmagadat«. Minél tökéletesebben valósulnak meg e parancsolatok az egyházban és minél jobban áthatják az egyház tagjainak-lelkét a keresztyéni erények, annál jobban tudja megvalósítani célját: az Isten országának a lelkekben való építését. Minél jobban megvalósulnak ezek az egyes gyülekezetekben, annál közelebb jutnak azok a Krisztus valódi gyülekezetének eszményéhez. Isten és embertársaink iránt való szeretetnek kell uralkodni a gyülekezetben. Isten dicsőségét kell szolgálni az egyház összességének és az egyeseknek egyaránt. A krisztusi hitnek olthatatlanul és tisztán kell lobognia a szivek és lelkek mélyén, de meg kell ennek nyilvánulnia a gyülekezet külső életében is. A gyülekezetben mindennek ékesen és jő renddel kell történnie. A gyülekezet központja, az istentisztelet helye a templom, mely legelső sorban és legszorosabban van isten dicsőségére és szolgálatára rendelve, bár a keresztyén híveknek azonkívül is ezt kell munkálniok. A templomban tehát mindennek az Isten dicsőségéhez és szolgálatához méltó módon kell lefolynia. Az igpzi szép keresztyén gyülekezetben a hívek állandóan teljes számmal látogatják az istentiszteletet nemcsak nagyünnepeken, hanem közönséges vasárnapokon is és bensőséges áhítattal vesznek részt abban elejétől végig. Teljes szívvel, teljes lélekkel és teljes elmével kell részt venni a híveknek! az istentiszteleten, amely egyházunkban mindenki által érthető módon és nyelven szól hozzánk. Nemcsak az igét kell a lélek, az elme és a szív teljes figyel-/ mével és melegségével végig hallgatni és magunkba szívni, hanem részt kell venni a gyülekezet összességének az éneklésben is, amely a mi református istentiszteletünknek egyik legjellegzetesebb, elengedhetetlen, kiegészítő része. A gyülekezeti ének nálunk teljes értelemmel való éneklés, nem egyszerű recitálás, mint más egyházaknál; nálunk az összességnek az éneklésben való részvétele nemcsak jelképezi, hanem ténylegesen is kifejezi azt a fontos keresztyéni elvet, hogy a gyülekezetnek közvetlenül tevőlegesen is részt kell vennie az istentiszteletben. Egyházi énekeink magasztos hangja fokozza a hívők buzgó áhítatát, amely ezeken keresztül szárnyalva emelkedik az ég felé. Az' éneklés azonban csak úgy igazán szép, ha összhang- Z.atos is. Ezért fontos, hogy az annak vezetésére hivatott kántor azt helyesen és jól vezesse, a hívek pedig alkalmazkodjanak hozzá és az orgona vagy harmonium hangjához. Természetesen az istentiszteletnek valóban Isten dicsőségéhez méltó színvonalát elsősorban a lelkipásztor van hivatva biztosítani a maga, nemcsak szavakkal, de igaz lélekkel, hitvallásos hűséggel és mindenkor teljes felkészültséggel teljesített igehirdetésével. Az istentisztelet külső rendje és méltósága az által s kell, hogy kifejezésre jusson, hogy a hívek szép csendesen, idejében foglalják el helyeiket és utána szintén hasonló módon távozzanak. Istentisztelet közben teljes csendben viselkedjenek, ne beszélgessenek, kései jövetelükkel és korábbi távozásukkal az istentisztelet rendjét ne zavarják. Az istentisztelet nálunk úgy is sokkal rövidebb, mint más országokban levő testvér egyházainknál, ahol a rendes vasárnapi istentisztelet másfél óránál rövidebben el sem képzelhető. Főleg az ifjúság a karzatokon kellő komolysággal, csendben és rendben viselkedjék. A konfirmáción, mely egyébként is mindenütt istentisztelet keretében ta Tátik, nemcsak a szülők, de a gyülekezet összessége is jelen legyen. De ne csupán az istentiszteletek látogatását gyakorolják a hívek seregei teljes számmal, hanem az úrvacsorával való élést is, amidőn az Ür szent asztala meg van terítve. A templomba járás és az ottani rend megtartása tekintetében természetesen elől kell járni jó példával1 a presbitereknek, az egyház elhívott elöljáróinak, akik kell, hogy fokozottabb mértékben tűnjenek ki a minden egyháztag kötelességét képező keresztyéni (erényekben. Nekik kell ügyelni arra, hogy a szép templomi rendet mindenki megtartsa. Természetes, hogy a presbiterek családjainak is ki kell tűnni te. templomlátogatás tekintetében. A legelső presbiter a lelkipásztor családja kell, hogy az Isten házának! gyakorlásában is a legelső legyen a tanító vagy tanítók csáládjával együtt. (Folyt, köv.) — Kálvin Institutiója egy előkelő francia könyvsorozatban (Textes Frangais) most jelenik meg Pannier gondozásában. A genfi Semaine Religieuse szerint ez nagy esemény a francia protestántizmusra, mert eddig a nagy francia közönség elől szinte légmentesen elzártak mindent, ami a protestántizmussal volt összefüggésben.
