Dunántúli Protestáns Lap, 1936 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1936-04-19 / 16. szám
72. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1936. A mondottakat hadd egészítsem ki azzal, hogy ha e lelki térkép megvalósítására valaminő munka megindulna, úgy — a szolgálat reményében — hozom gyülekezetem lelki arcának gyarlóságomtól kitelő leírását. Úgy, ahogy küzdelmeimben kialakult előttem ez az arc. Ha vádolva tekint is felém, ha mások előtt is felfedné gyarlóságomat, akkor is! Mert ezzel a leplezetlen őszinteséggel a sáfárságot ránk bizó Istennek tartozunk! Maller Kálmán. $ KÖNYVISMERTETÉS Bartók György: A középkori és újkori filozóíia története. Budapest, 1935. 466 1. Ref. Egyházi Könyvtár XVIII. kötete. A Parochiális Könyvtárban a bölcselet történetének első nagy szakaszát a görög filozófia történeté^ kolljégiumunk néhai tanára, dr. Horváth József írta! meg nagy alapossággal. Művét nem folytatta, s a P. Könyvtár szerkesztői dr. Bartók Györgyre bízták a mű befejezését, aki erre a feladatra minden tekintetben a legalkalmasabb volt. Hiszen elvégezte a theologiát, az újszövetségi tudomány theologiai tanára volt, amellett mint Böhm Károly diákja állandó kapcsolatban maradt a filozófiával, majd annak egyetemi tanára lett, a‘4d számos részlettanulmánnyal és összefoglaló nagy művekkel {»Az erkölcsi értékeszme története« I—II., »Kant etikája«, ami a német ideálizmus gyakorlati bölcseletének is átfogó történelmévé szélesül); tett bizonyságot készültségéről és hivatottságáról. A filozófia története — tanítja Bartók — a szellem története. A szellem életformái a tudomány, művészet, vallás, erkölcsi élet, jog stb.; egyik legfonto-: sabb életformája a szellemnek a filozófia. Mi a szellem? »A szellemet ott kell keresnünk az emberi lélek; legmélyén, s egyben az emberi lélek fölött is, ahol a maga értékadó tevékenységében örök méltósággal trónol ... ő az egyetlen létező, aki nemcsak alany, hanem tárgy is egyszersmind. . . nemcsak alanya, hanem tárgya is önmagának«. A Szellem az »ősvalóság«, »ősérték«, »amely létrehozza a valóságnak minden más fajtáját«. A Szellem örök és cselekvő, tiszta öntudat. Ezek a tételek részben Hegel-féle gondolatok, melyek meglepően hatnak Bartóknál, a Böhm-tanítványnál, hiszen Hegel az objekjiv ideálizmus képviselője, Böhm a szubjektív ideálizmusé. Bartók szerint azonban Böhm is objektiv ideálista, minthogy kantiánus módon értelmezi az objektiv szót, azaz úgy, hogy »az Én funkciói szükségszerű és objektiv ismeretet adnak, mert nemcsak az ismeretnek, hanem egyszersmind az ismeret tárgyainak is feltételei«. Mik az ismeret tárgyai Böhm-Bartók szerint? Az ő nyelvükön szólva: öntudatlanul alkotott képeink. Az ismeret pedig nem egyéb, mint az ismerő mechanizmus' (érzékelés) öntudatlan munkájának tudatosulása, tudatosítása az átlagtudat (Bewusstsein überhaupt, Normalbewusstsein) szerint. Ez az átlagtudat viseli Böhmnél az ész és a szellem nevet, erről mint Világ-atman-ról halljuk azt, hogy az egyéni Atman-nal egy. De ez a göndolat Böhmnél csak bokréta, melynek a rendszer épületében jelentősége nincs. Ebből a szubjektív szellemből most Bartóknál »ősvalóság«, plátoni ővrws dr, objektiv szellem lesz, amelyben mégis megmarad bizonyos szubjektivitás, mert a Szellem csak annak létezik, aki azt felismerte. Ha ezekhez hozzávesszük azt, hogy Bartók az Előszóban hálás lélekkel borul le a »Gondviselő Isten« előtt, akkor előttünk állnak Bartók világnézetének legvégső alapfogalmai. A filozófia, mint fennebb láttuk, Bartók szerint a Szellem egyik életformája (e ponton Dilthey és Sprenger hatását érezzük), a filozófia történelme pedig emez életforma kialakulásának leírása. A filozófia története egyrészt szükségszerű folyamat, mert a Szellem lényegéből fakad belső összefüggés szerint, másrészt szabad kiáramlás, mert a Szellemen kívüli tényezők,, a filozófus egyénisége, továbbá a koreszmék és a történeti hatalmak csak befolyásolják, de nem irányítják. (Szükségszerűség és szabadság egysége a lényeg alapján spi'nozai gondolat.) A filozófia a fentebbiek szériáit a szellem íygyik életformája. És mi a többi szellemi életformától megkülönböztető jegye? Ezt a mottóul vett Hegel-idézetből olvashatjuk ki: »az ész belehatolása a dolgok, a természet, a szellem, Isten lényegébe«. Talán ilyenformán fogalmazhatnók Bartók ki nem mondott gondolatát: a filozófia a világnak mint Egésznek lényeg- és értéktana. A filozófiatörténet már most az a folyamat, amely alatt az emberben működő gondolkozó szellem ráeszmél az így adódó problémákra^ s keresi a megoldásokat. Hogy sokféle megoldás adódik, az nyilvánvaló: de ez a sokféleség nem emberi szeszély szüleménye, nem céltalan találgatás és tapogatózás, mert igaz tételekhez jutunk, s így a világnak mint Egész-» nek lényeg- és értéklátásában előrehaladunk. A bölcselettörténész beszámol a filozófiai problémák megoldási kísérleteiről, a filozófiai rendszerekről a fejlődés egymásutánja szerint. Felmutatja a rendszerek lényegét, s értékeli őket a fejlődés során kitűnt jelentőségük, termékenységük, hatásuk szerint. Természetes, hogy ez a program m olyan nagy, hogy keresztülvitele valójában csak monográfiákban volna lehetséges ; ilyen kézikönyvben, mint az előttünk levő, nem egyszer kell pársoros jellemzéssel megelégednünk. A rendszerek bemutatása dicséri az avatott mester kezét. Előadásmódja szabatos; magyarsága is jó, bár akadnak ilyen mondatok is: „Az egyes potenciák totalitása relativ ugyan, de az összes potenciák abszolút realitása teljesen egyezik az abszolút identitás totalitásával“ (345—346). Megjegyezzük, hogy Schelling „Potenz“ fogalmát a „hatásfok“ szerintünk jobban kifejezi, mint a Bartók által használt kifejezés. Dr. Trócsányi Dezső. 'S®®®®®®©®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®® 1 VEGYESEK I ® @ @®@®®®@®®®S®®©®®@®®®®®®®®®®©®®©®®®®®®®® — „Egyedül Istené a dicsőség.“ Ez volt a jelmondata a Soli Deo Gloria szövetség április 5—7. napjain Budapesten tartott virágvasárnapi konferenciájának. Kettős jubileumot jelentett ez a szövetség életében, mert egyrészt 15 éves fennállását ünnepelte az egyesület, másrészt pedig 10-ik ilyen találkozója volt a szövetség tagjainak. Másfélezer diák gyűlt össze a találkozón kezében a bibliával, lelkében kimondott, vagy ki nem mondott kérdésekre várva feleletet. Vasárnap délelőtt istentisztelet után Balogh Jenő nyug. miniszter, egyházkerületünk főgondnoka, a szövetség védnöke nyitotta meg a konferenciát. Á délelőtti bibliakörök és beszélgetések középpontja volt Jézus: az idegen, a vendég és a gazda. Bibliakör után előadások foglalkoztak az ifjúság két legégetőbb kérdésével: a kenyér és
