Dunántúli Protestáns Lap, 1936 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1936-04-05 / 14. szám

Negyvenhetedik évfolyam. 14. szám. Páca, 1936 április 5.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE

. ___ MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

~ FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK ——““----""-----FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA> j FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THEOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ I TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK

Az oxfordi mozgalom előnyei és hátrányai.

Részlet Császár Károly padragi lelkésznek a pápai egyházmegyei lelkészértekezletén tartott előadásából.

Összevetve az oxfordi mozgalmat és magyar ref. egyházi életünket, tisztán áll a konklúzió: az oxfordi mozgalomban élet van keret nélkül, nálunk pedig keret van duzzadó élet nélkül. Könnyűnek látszik a megoldás is. Hiányainkat pótolhatja az oxfordi mozgalom, de nem mindenestől fogva való felhasználásr sál. Pótolhatja az, ami egyházunk keretébe belefér, de vannak a mozgalomnak olyan kiugrói, amik semmikép nem szoríthatók be az egyházi mederbe.

Nézzük az előbbieket. Pasztoráció szempontjából előnyösnek és ránk nézve tanulságosnak nevezhető az a közvetlenség, amivel az oxfordi mozgalom munkáját végzi. Minket még máig is nagy távolság válaszát el híveinktől. Lefoglaltuk fő működési területül a szószéket, holott számunkra munkatér a mező, azl utca, a nemes szórakozásra összejöttek társasága, a családi örömünnep, vagy beteglátogatás egyformáig. Sokat prédikálunk és keveset beszélgetünk. így beleesünk abba a hibába, hogy »a szemnek való orvosságot a második emeletről adjuk bek. Mindenkinek minden kell lennünk. Teremtsen a lelkipásztor személyes forgolódásával, közvetlenségével, templomon és iskolán, tehát hivatalos helyiségein kívül, közte és hivei között olyan baráti légkört, ami semmi esetre sem a tegeződésnél kulminál, hanem egyházhoz, Istenhez való hűségnél és bizalomnál. Nem lehet a lelkik pásztor hat napon át láthatatlan és a hetediken érthetetlen. Hozzátehetjük: azért érthetetlen, mert láthatatlan. Falusi ember (talán a városi is) bárhol, bármikor szívesen vált pár szót a papjával. Témaköre is olyan (időjárás, vetés, aratás), amiről könnyen át lehet kapcsolni vallásos vonatkozásokra. Tegyük ezt meg. Ne nevezzük a csapást, ha szóbakerül, a véletlen játékának, sorsnak, hanem Isten munkájának, aki megdorgálja azt, akit szeret. Ne álljunk meg ál'talánossá,goknál, vegyünk személyi érintkezőket. Ezzel nemcsak lelkigondozói munkát végeztünk, hanem egyúttal anyagot gyűjtöttünk igehirdetésünkhöz, kérdéseket kaptunk, amire szószéken felelhetünk.

Helyes nyomon jár azután az oxfordi mozgalom, mikor a vallási terminológiában más szavak használatát tartja szükségesnek. A bűn, istenországa, kegyelem, idvesség, kárhozat — előfordulnak úgy sok prédikációban, hogy a beszéd altatódallá válik tőlük. Dogmatikai fejtegetések ezek, s ebben a formában nem találnak kapcsolatot az egyszerű ember lelkében, tehájtj nem is építenek. Hatásos volt ez a 16. és 17. szászadban, amikor új világnézet harcolt a régivel, mikor a polémiák hevében az istenországa, bűn, üdvösség fogalmai kitüzesedtek, öntudatra tüzelve az önmagára talált lelkeket is. Ügy vagyunk ezekkel,. mint azzal a karddal, amivel ellenséget vágtak le. Akkor hevenyében megbámulják, pedig olyan, mint a többi, de már nem kiváncsi rá senki, amikor később a levegőben hadonásznak vele, gyakorlat közben. A Lélek kardja, az Isten beszéde is addig élő és ható, amig elevenbe vág, de kétélű fegyvernél erősebb élességét is elveszti, ha stilus-gyakorlatokat végzünk vele. Ma a mai idők lelrettentő, vagy elragadó példáival azt az állapotot kell inkább festeni, amit ezek a magukban elvont fo<galmak megjelölnek. Tehát nem a fogalmak nullifikálá,sáról van itt szó, hanem' a sablontól eltérő formával jelentésük élővé és hatóvá tételéről.

Figyelemreméltó és előnyösen használható a mozgalom módszerében a munkacsoportok alkalmazása!. Jézust követik ezzel, aki képviselőit kettesben, vagy hármasban küldötte ki. Tulajdonképen az egyházi munka decentrizálása ez, aminek különösen városban, de falun is eredmény a kísérője. Vannak az ekklézsiának anyagi és lelki ügyei, amiket helyzeténél, vagy tisztségénél fogva megbízottnak kell elvégezni. Tapasztalat, hogy még az egyházi adóhátralékot is eredményesebben kéri a kettő, mint az egy. Vegyes házasságról, reverzálisról való lebeszélésben meggyőzőbben képviseli az egyház érdekét a közösség, mint egyetlen egy ember. A templomtól elszokott ember hamarább elindul a templom felé, ha három hangoztatja előtte annak illő voltát, mint ha egy próbálkozik velejl A többnek fegyelme kiegyenlíti az emberi különbözőségeket.

Az oxfordista előnyére irható, hogy nem enged sok passzivitást, a lehetőségig foglalkoztatja pászr toroltját. Amit közölni akar, arról is előbb kikéri annak véleményét. így nyitogatja a lelkeit, s mikor az eléggé felmelegedett, szinte ötletszerűen dobja bele az Ige rnagvát. itt domborodik ki a közvetlen beszélgetés jelentősége. Templomban véleménynyilvánítás szempontjából passzív a hallgató, de négyszemközt sok mindenről meg lehet kérdezni, hogy mikép vélekedik. Templomban csak mi olvassuk neki a Bibliát, de családi hajlékában már ő is olvashatja nekünk, s ha szeretne valamit megmondani, megmondhatja.

És még egyet! Az oxfordi különbséget tesz bűn és bűnös között úgy, hogy a bűnt gyűlölni, a bűnöst pedig szeretni kell,. Igaz, demokratikus egyháznak szeretjük magunkat nevezni, de köztünk is kisért a »nem vagyok olyan, mint a többiek« farizeusi bűner Nincs n e'kiink character indelibilisünk, s mikor csak az dobhat a bűnösre, aki nem bűnös, akkor le kell potytyantanunk a dobásra szánt követ. Mikor bűnöket emlegetünk és fenyítünk, ne a kemény »te« és »ti« pattogjon, hanem a »mi« és az »én« is, magunkat sems véve ki és magunkat is fenyítve.

Az itt felsorolt jó oldalain kívül vannak az oxfordi