Dunántúli Protestáns Lap, 1936 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1936-02-16 / 7. szám

1936. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 29. oldal. mindig hiányzott és ami gyakran magában az evangé­liumi egyházban is kialvófélben van. Valahányszor az evangéliumi egyház hűtlenné vált a reformációhoz, mindannyiszor nem a végérvényes, egyedül lehetséges elhatározó döntés szolgált számára kiindulási pont gyanánt. Márpedig csak addig vagyunk reformátusok, ameddig valljuk, hogy csak egyetlen lehetőség áll előttünk. Szó se lehet Isten és az ember szabadsá­gáról, nincsen kijelentés és ész, hit és tudás, evangé­lium és nép, hanem csak a Krisztusban adott egyszeri tökéletes kijelentés van.lá 14 Barth: Reformation, als Entscheidung 5—17. (Folyt, köv.) Kiss Sándor. ®ä®@®©®@®®®@®®®@®®®®®®®@®®®®®®®®@®©®©@® 1 VEGYESEK 1 ® ® ®@@®®®@®®®®®®®®®@®®®®®®®®®®®®®@®®®S©©®® — Kitüntetés. A főméltóságú Kormányzó úr dr. Darányi Kálmán m. kir. földművelésügyi miniszternek, főiskolánk fáradhatatlan és áldozatkész világi gondno­kának, az I. osztályú magyar érdemkeresztet adomá­nyozta. Isten gazdag áldása kisérje ezután is Őexcellen­ciája közhasznú munkálkodását. — Balogh Elemér dunáninneni ref. püspök a múlt héten töltötte be életének hetvenedik esztendejét. Az ősz püspököt ez alkalomból sokan felkeresték jó­­kivánataikkal. Lehetetlen, hogy mi is meg ne álljunk ez évfordulónál, hiszen Balogh Elemér a mienk is. Édesatyjaa Balogh Sándor székesfehérvári, majd pál­­fai s végül kálozi lelkész volt. Az ünnepelt 1866 febr. 6-án Székesfehérvárott született. A theologiát Buda­pesten és Edinburghban végezte. Rövid ideig Kálozon is volt káplán. Történeti jelentőségű tevékenysége 18Q5-ben kezdődik, amikor pozsonyi lelkésszé lett. Ettől kezdve minden idejét és erejét a pozsonyi gyü­lekezet megszervezésére fordítja. Fáradhatatlan mun­kássága eredményeként 1913-ban felavatják egyház­­kerületünk közgyűlése keretében a város egyik főterén épített templomot. Közben hűségesen gondozta a bécsi magyar reformátusokat és angol híveinek saját nyel­vükön rendszeresen tartott istentiszteleteket. Közbe­jött a világháború. 1921 június 22. óta a dunáninneni ref. egyházkerület püspöke, 1929 ősz óta pedig kon­­venti lelkészt elnök is. Balogh a ref. egyháztörténetnek szerencséskezű, nagytudású és minden részletnek pon­tosan utánajáró értékes búvára is, akinek könyvtárában együtt találhatni a magyar protestáns gályarablelké­­szekre és tanárokra vonatkozó gazdag irodalmat csak­nem teljes egészében. Egyházának a nehéz időkben sok szolgálatot tett. Szeretettel köszöntjük mi is őt és kívánjuk: ad multos annosl — Gályarab lelkészeinket és tanárainkat 1676 február 11-én szabadította meg súlyos rabságukból de Ruyter Mihály tengernagy. Az esemény 260-ik évfordu­lója alkalmából az összes debreceni ref. templomokban febr. 16-án a délelőtti istentisztelet keretében megemlé­kezés hangzik el a gályarabokról, ugyanaz nap délután pedig a kistemplomban templomi ünnepély lesz. Egye­temes konventünk a május 6-iki ülésén fogja leleplezni a kiszabadítás tényét megörökítő művészi emléktáblát. — A genfi református egyház junius 12—14. napjain ünnepli reformációjának négyszázados évfordu­lóját. A nagyszabású ünnepségekre most mennek szét a meghívók. — Szavazatfelbontás. Az üresedésben levő fő­iskolai lelkészi gondnokságra az egyházkerületi elnök­ség által elrendelt pótválasztás megtörténvén, a beér­kezett szavazatokat Pápán bontotta fel a Medgyasszay Vince püspök úr elnöklete alatt működő és dr. Molnár Imre meg dr. Pongrácz József biz. tagokból álló egy­házkerületi szavazatbontó bizottság. A választás ered­­ményeképen a főiskolai lelkészi gondnokságra kapott Ólé Sándor pápai ref . lelkész, egyházkerületi tanács­­biró 346 szavazatot, Löké' Károly szomódi lelkész, tatai egyházmegyei esperes 74 szavazatot és így a pápai főiskola lelkészi gondnoka Ólé Sándor lett. A megválasztott új gondnok a középiskolát és a theolo­giát Pápán végezte, mint ilyen teljesen ismeri és érté­keli a főiskola hagyományos szellemét. Pápai lelki­pásztorkodása alatt mindig élénk és szeretetteljes ér­deklődéssel kisérte a főiskola életének minden meg­nyilvánulását. Tanárikar és diákság egyaránt tapasz­talta a százados kollégium iránt érzett tüzes szeretetét. Működése elé nagy reménységgel és bizalommal tekin­tünk és kérjük Istent, áldja meg gazdagon gondnoki működését, hogy mindnyájunk szemefénye, a főiskola új lendületet nyerjen irányítása alatt. Az új gond­­|nok február hó 15-én a hivatalos esküt is letette és így hivatalát átvette. — Ugyanaz a bizottság bon­totta fel a negyedik egyházkerületi tanítóképvi­selőségre beérkezett szavazatokat is, melynek ered­ményeként egyházkerületi tanítóképviselő leüt Szabó Sándor polgárdi tanító 236 szavazattal Szűcs Jenő szentgáli tanító 183 szavazatával szemben. Az új ta­nítóképviselőt szeretettel köszöntjük. — Antal Gyula lelkészi jubileuma. Meleg ünnep­lésben részesítette a lévai református gyülekezet lel­készét: Antal Gyulát tízéves lelkipásztori szolgálata emlékére. A gyülekezeti ünnepély a templomban kez­dődött, ahol Soós G. Endre nagyodi lelkész imádko­zott és tartott bibliamagyarázatot Máté 5:17—20. v. alapján. Az ünnepi előadást Balogh Elemér püspök, konventi lelkészelnök tartotta meg »A hugenották és magyar kapcsolataik« címmel. Az előadásban szólott a tudós püspök saját, önálló forráskutatásai alapján azokról a személyekről és történelmi tényekről, ame­lyek a francia és magyar nemzet közt voltak és elő­adása végeztével üdvözölte az ünnepelt lelkészt. Czeg­­lédy Pál a barsi református egyházmegye esperese az egyházmegye s dr. Nagy Béla presbiter, egyház­­megyei gondnok az egyházközség részéről köszöntötte Antal Gyulát. Az üdvözlő szavakra meghatottan vála­szolt a jubiláns lelkész, amikor utalt arra, hogy min­den eredmény egyedül Istentől származik, akinek di­csőségét kívánja szolgálni magános és egyházi munká­jában. Az ünnepélyt Szabó S. Zsigmond bajkai refor­mátus lelkész, a barsi lelkészegyesület elnöke zárta be imádsággal. Az Úr áldja meg a jubilánst továbbra is gazdagon. — Genfben, ez esztendő nyarán újból megren­dezik az Ökumenikus Szemináriumot. Az idei előadók között találjuk Thurneysen, Dibelius, Haitjema, Althaus Schönfeld és mások jólismert neveit. A szeminárium az 1937 évi oxfordi világgyülés tárgyait fogja elsősorban tanulmányozni. A tavalyin hazánkból is többen vettek részt, — egyházkerületünkből Márkus Jenő tatai hitok­tató lelkész. Közelebbi felvilágosítással dr. Keller Adolf, 'Genf, 1, rue des Photographes szolgál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom