Dunántúli Protestáns Lap, 1936 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1936-12-13 / 50. szám
232. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1936. szolgálunk, mert amit az emberekkel cselekszünk, azt Vele cselekedjük. A keresztyén ember személyes Istent imád és szolgál s embertestvéreiért mint vele egylényegü személyekért érez felelősséget és szeretetet. Az Egyház ilyenformán azok közössége, akik a halált jelentő önzést kivetették magukból, s olyan életet élnek, amely személyes felelet embertestvéreik mint személyek igényeire; bizalomban, hűségben, hitben és szeretetben folyó élet. Ez a gondolatsor az, amitől az érvényesülésért harcoló mai eszmeírányzatok (ideológiák) egészen idegenek. Elvetik a vér és faj apostolai, a nemzeti szocialisták; elvetik az állam fanatikusai, a fasiszták. Minden izében ellene vannak a gazdasági materiálizmus hivei a kommunisták. Tagadják az individuálizmus hivei, akik szerint minden embernek másokra való tekintet nélkül kell keresnie igényei kielégítését. A modern kollektivista rendszerek jogos reakció eredményei az önző individuálizmussal szemben; viszont valamennyien ugyanabból a szekuláris szellemből erednek, mint az individuálizmus, s valamennyien az ember magauraságát hirdetik, és a transzcendens kapcsolatoktól függetlenítik, amiért abban a veszélyben forognak, hogy kollektivizmusuk különböző formái, amelyek az individuálizmus! akarják pótolni, a közösség igazi lényegét, a személyek közti szeretetet és szolgálatot megtagadják. A keresztyénség is hirdeti a személyiség jogait, de nem olyan értelemben, mint a humanista individuálizmus, mert tudja, hogy az első személy mindig j viszonyban áll a második és harmadik személlyel, : akiknek ugyanolyan jogai vannak mint neki. Személy és közösség kapcsolatos fogalmák: a személyi élet a közösség iránti felelősségben való élet, amelyben | tudom, hogy a második és harmadik személy igényekkel lép elém, amelyekkel foglalkoznom kell. Embertársaimra nem kényszeríthetem rá a véleményemet, ! s őket nem vethetem alá az én akaratomnak. A közös- j ség nem élhet gondolatdiktatúra alatt, a gondolko- ! zásnak szabadnak kell lennie, s az eszmeirányzatoknak el kell ismerniük egymás létjogosultságát. Ez a tűre- j lem és megértés helyénvaló volna a társadalmi szabá- j lyok és a népek között is. Ezek előrebocsátása után már könnyű felelni arra a kérdésre, van-e az egyháznak mondanivalója. Van, mert az Evangélium igéje szolgáltatja a mai kollektivista világnézetek, valamint az önző individuálizmus kritikáját. Ma szeretik azt mondani, hogy az Egyház már eljátszotta szerepét, s nincs kapcsolata a mai élet problémáival. A valóság az, hogy az Egyház törekszik megérteni a jelenkori helyzetet, s éppen azt a kiegyenlítő és megmentő szót mnodhatja el, amit egyetlen eszme irányzat sem. Az Egyház feladata hirdetni Isten kegyelmét, bűnbánatra hívni az embert, elvezetni a bűnbocsánat megtapasztalásához és az istenfiúság éléséhez. De igehirdetése pusztába kiáltott szó lesz mindaddig, amig eleven vonatkozása nincs az emberi élet ama tényeire, körülményeire és tapasztalataira, amelyek tagadják tanítása igazságát. (Folyt, köv.) Dr. Trócsányi Dezső. — Ajándék. Főiskolánk igazgatója dr. Trócsányi Dezső theol. tanár 34 drb. a íőiskolai könyvtárból hiányzó könyvet ajándékozott a főiskolai könyvtárnak. Fogadja e helyen is az intézet hálás köszönetét. A dunáninneni református egyházkerület közgyűlése. December 3-án tartotta a dunáninneni református egyházkerület Losoncon évi rendes közgyűlését Balogh Elemér kerületi püspök, egyetemes konventi elnök és Szilassy Béla dr. főgondnok, világi elnök együttes elnöklésével. A délelőtt 9 órakor a református theologia nagytermében tartott közgyűlésen megjelentek Soós Károly, Czeglédy Pál esperesek, Nagy Nándor és Nagy Béla dr. egyházmegyei gondnokok, Gaál Gyula dr. kér. világi főjegyző, Bihary Kálmán, Csiba Imre, Söröss Béla, Rácz Elemér egyházi-, Kenessey Kálmán dr., Tóthkárolyi Lajos világi tanácsbirák, Ágyagássy Sándor dr., Csekes Béla, Galambos Zoltán, Pap József, Szabó S. Zsigmond, Vágó Ede, Zsemlye Lajos egyházi-, Csekey János, Fülöp Zsigmond világi egyházmegyei képviselők, Szinay Sándor lelkész-számvevő, Nemes Kálmán kér. pénztáros, Fekets Sándor, Beke Kálmán, Czibor József lelkészek, Nagy Sándor kér. tanügyi előadó és mások. A közgyűlést Balogh Elemér püspök magasszárnyalású imája nyitotta meg, mely után Czeglédy Pál esperes, kerületi aljegyző tett jelentést a határozatképességről és a törvényes formaságok elintézése után Szilassy Béla dr. főgondnok tartotta meg elnök imegnyitóját, melyben mindenekelőtt kegyeletes szavakkal emlékezett meg Szőke István rozsnyói lelkésznek, a tiszántúli kerület főjegyzőjének, theologiai előadónak s a hivatalos lap szerkesztőjének elhunytáról. Szolgálatát igazi odaadással végző lelkének eltávozása nagy vesztesége egyházunknak és nemzetünknek. Javaslatára a közgyűlés emlékét jegyzőkönyvében megörökítette és özvegyéhez, valamint a tiszáninneni egyházkerülethez részvétirat intézését rendelte el. Szilassy dr. főgondnok beszéde további folyamán rámutatott az egymással ellentétben álló két világnézetre, amely Spanyolországban véres testvérháborút idézett föl s ama nézetének adott kifejezést, hogy ennek a két világnézetnek harcaiból új világégés robbanhat ki. Újabb reformálásnak kell magunkat alávetnünk. Egyházi életünket szociális tartalommal kell megtöltenünk, vagyis népünkért és népünkkel kell élnünk, nem pedig népünkből és népünk felett. Ne a lelkek adminisztrálását és fegyelmezését tartsuk első megoldandó feladatunknak, hanem a lelkek megnyerését azoknak szolgálatával. Tegyük egyházi életünk középpontjává a szolgálatot, a cselekedetet, amire hiveinket megnyerni egyházunk azzal tudja, ha a lelkész erre a maga példájával vonzza. A szolgálat csak önkéntes lehet, mert egyébként — bibliai szóval élve — csak béresmunka. Végül lelkes szavakkal hivta fel a kerületet az önként vállalandó munka elvégzésére s a magy református összefogásra, mert »sok az aratnivaló s az arató kevés«. Szilassy Béla dr. főgondnok beszéde a közgyűlés tagjaira nagy hatással volt s közgyűlés a beszédet egész terjedelmében jegyzőkönyvébe iktatta. Balogh Elemér püspök jelentése következett ezután, aki meleg szavakkal mondott köszönetét a hetvenedik életévének ez évben történt betöltésekor iránta megnyilvánult figyelmességért, jóindulatért és szeretetért. Majd foglalkozott a tagadás és Istentől való eltávolodás nagymérvű elterjedésével s azokkal
