Dunántúli Protestáns Lap, 1936 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1936-11-15 / 46. szám

1936. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 215. oldal. nem volt megfelelő értékben biztosítva, az emiatt szár­mazható károsodásért anyagi felelősséggel tartoznak. Az Utasítás 10. pontja szerint a biztosítás két­féleképen történhetik. Vagy az építmény teljes érté­kére, vagy az építménynek csak egyes részeire, mint a tetőzet, az eléghető részek. A rovatok közül a há­rom első az építmény rész-szerinti bevallására vonat­kozik, s ilyen esetben| ez a három rovat töltendő ki, s ezeknek együttes összege az »összesen« című rovatba Írandó be. A teljes építmények értékrovata pedig ki­töltetlen hagyandó. Már most, ha ezekben a rovatokban felvett épü­letrészek közül valamelyik, vagy mindenik teljesen leég, a kár hiába fog kitenni akár együtt, akár külön 2000 P-t is, mert ha csak pl. 500 pengő volt az érték­összeg, csak eddig való kártérítés fog kifizettetni. Ha pedig az illető épületrész nem égett le teljesen, hanem csak részben, a kártérítési összeg aránya a biztosított összeghez és a szenvedett kárhoz fog viszonyulni. Emiatt azután igen nagy károsodás érheti az egyházat csak azért, mert helytelenül okoskodva, nem teljes értékben adták fel a biztosítást. — Ki lesz azután ezért a felelős? Ha valamely építménynek részeit nem külön-kü­­lön akarják biztosítani, hanem az egész épületet egy összegű »építményi értékben«, akkor csak az erre,vo­natkozó rovat töltendő ki. Megjegyezzük, hogy egész »építményi érték« alatt az alapfalak kivételével, a teljes újjáépítési költség értendő. Már most, ha az értékösszeg bevallása, s jelenkori teljes értéknek a megállapításával történt, úgy tűz esetén minden további nélkül a szenvedett kár teljes értékben fog megtéríttetni. Vagyis, ha a becsérték 20.000 P, s a kár is 20.000 P, a teljes kár­összeg nyer kifizetést. Abban az esetben azonban, ha ez az értékbevallás nem a mai teljes értéknek megfelelően történt, hanem amint a már beérkezett bevallásokból — sajnos — látható, annál sokkal ala­csonyabb összegben, mert hiszen akárhány egyház, pl. legalább 20.000' P-t érő templomát, vagy tornyát csak 2—3—6 ezer P-re értékelte, és ha azután tűz fog pusztítani, hiába volt a kár akár 20.000 pengő is, mert ez csak a 2—3—6 ezer pengő biztosítási értéke­kig nyerhet megtérítést, viszonyítva a bevallott érték­­jösszeghez és a szenvedett kárarányhoz. Ebben az esetben ismét nagyarányú károsodás fog előállani az egyház részére, ami miatt ki meri vállalni a fele­lősséget?! 1 ’ I ; Nézzüjjj meg már most azt, hogy ilyen helytelen értékelés mellett takarít-e meg valamit alapdíjban az egyház, az új szerződésből indulva ki. Mondjuk, hogy egy vidéki templomnak a mai becsértéke 20.Q00 P. A szerződés 5. pontja értelmében cserép, réz, bádog, !stb. fedelű templom, vagy toronynak a biztosítási díja 1000 pengőnként 40 fillér. A 20.000 pengő épület­érték után fizetni kellene tehát évi 8 pengő alapdíjat. Ebből azonban, mert teljes építményértékre szól a biztosítás, a 6. pont szerint Ieszámíttatik 40o/o en­gedmény. Lesz tehát az összes alapdíj évi 4.80 P. Nem veendő figyelembe az 5. pontban jelzett 25 o/o-os illeték felszámítás, mert ez kivétel nélkül min­den más esetben is kötelező. Ha már most ez a templom csak 6000 pengőre lett biztosítva, az évi alapdíj 2.40 P lesz. Ebből a szerződés 6. pontja ér­telmében, mert nem teljes építményi értékű biztosí­tásról van szó, engedmény nem adatik. A helyzet te­hát az lesz, hogy ä teljes építményi érték 20.000 pengőre való biztosítása esetében fizetnie kellene 4.80 pengő évi alapdíjat, kár esetén pedig a teljes kár nyerne megtérítést. A 6000 P-s biztosítás mellett fi­zetnie kell 2.40 P alapdíjat, de a biztosítás 14.000 P-val alacsonyabb értékű lesz, a kártérítés pedig leg­feljebb csak a 6sQ00 P-ig terjedhet. Úgy hiszem, ehhez nem kell kommentár. M.ég más fontos körülmény is figyelembe veendő. A Gazdák Biztosító Szövetkezetével kötött új szerző­dés értelmében a régi tüzbiztosítási díjak átlag 30— 35o/o-kal csökkentek. Megelőzőleg, ha egy templom, amelyik pl. az Adriainál 20.000 P-re volt biztosítva, fizetni kellett érte 12 P évi díjat. Ugyanezért a Gaz­dákkal kötött új szerződés értelmében — miként ezt fentebb kimutattuk — csak 4.80 P díj fizetendő. A régi díjhoz képest tehát 7.20 P a csökkenés. Abban az leseiben tehát, ha most a minden érdeket kielégítő teljes építmény értékében történik is a biztosítás, álta­lánosságban nem fog több díjat fizetni, mint ameny­­tnyit eddig fizetett az Egyház és mégis nagyobb ér­tékű lesz a biztonsága. Ezenkívül még az az előny is meg lesz, hogy kár esetén ki Igsz zárva minden vita, félreértés, vagy kellemetlenség. Nagyon kérjük a lelkész urakat, hogy mindezeket tegyék legmesszebbmenőbb mérlegelés tárgyává. Ha Smár beküldötték az értékbevallási iveket, pótlólag gondoskodjanak annak revíziójáról, s azt jelentsék be inekünk. Ahonnan pedig még nem küldettek be az értékbevallási ivek, ott igyekezzenek' ezeknek a szem­pontoknak a figyelembevételével elkészíteni annál is inkább, mert a Püspök uraknak is az a leghatározot­tabb kívánsága, hogy a biztosítások teljes építményi értékben adassanak fel. Mindenesetre kérjük a beval­lási ivek legsürgősebb beterjesztését, tekintettel arra, hogy a püspöki körlevelekben jelzett beküldési határ­idő november 15-én lejár. Egerházy Lajos ORJÓ igazgató. ®@®(§®®®@®®®®®®®@®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®S® I VEGYESEK 1 © ® Cc,®@S®®@S@®®®®®®®@®S®®®®®®®®®®®®®@®®@®®@ — Makláry Károly debreceni ref. lelkipásztort, egyházkerületi 1 elkészi főjegyzőt a tiszántúli ref. egy­házkerület gyülekezeteinek túlnyomó többsége (786- ból 647 szavazattal), püspökké választotta. Az új püspök 1876 május 24-én született a borsodmegyei Hejőpapiban. A theologiát Sárospatakon és Budapes­ten végezte. Nyékládházán és Kunhegyesen volt lelki­­pásztor, 1934-ben a debreceni egyház hívta meg, ahol eddig az Árpád-téri parókhiát vezette. A gyülekezeti munkán kívül élénk résztvett az egyházi közéletben is. Különösen fontos szolgálatot teljesített a legutóbbi zsinaton, mint előadó. Számos cikket és tanulmányt írt s egyházközéleti szolgálataiért a kormányzó 1931-ben kormányfőtanácsosi címmel tüntette ki. Hét évvel ez­előtt lett a legnagyobb egyházkerület lelkészi fő­jegyzője s hogy milyen hűséggel és buzgósággal vé­gezte feladatát, mutatja a mostani választás. Már rög­tön Baltazár Dezső halála után nyilvánvalóvá lett, hogy a gyülekezetek nagy többségének bizalma őt óhajtja látni a püspöki székben. A választás alkalmá­ból tisztelettel és szeretettel köszöntjük őt felelős­ségteljes állásában és kérjük a Mindenhatót, adjon neki erőt és kegyelmet feladatainak minél sikeresebb elvégzéséhez. Ad multos annos!

Next

/
Oldalképek
Tartalom