Dunántúli Protestáns Lap, 1936 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1936-10-04 / 40. szám

180. oldal

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

1936.

lutisztikusan uralkodott és megfosztotta a nemzetet alkotmányától, nyelvétől, sőt még viseletétől is, mégis megértő szívvel iparkodott a lelkiismereti szabadságot biztosítani és 1781-ben kiadta a türelmi rendeletet, mely a protestánsok helyzetét lényegesen enyhítette. Később II. Lipót császár és király határozott kívánságára létre jött az 1790—1791. évi XXVI. törvénycikk, mely ismét a törvény oltalma alá helyezte a protestánsokat,

Erre az időre esik gróf Festetics György munkássága. Mint abban az időben a magyar főuraknál szokás volt, fiatal korában ő is a császár és király hadseregében kezdte szolgálatát, katona volt, de magyar szív dobogott a feszes dolmány alatt és amikor II. József császár vesztett háborúi következtében vetett ki a nemzetre nagyobb újjonclétszámot és nagyobb hadiadót, elégedetlenségének a kelleténél hangosabban adott kifejezést és hangoztatta, hogy ez egyedül a magyar országgyűlés joga, ezért hadbíróság elé állították, később befolyásos ismerősei közbenjárására szabadon bocsátották, de József császár maga elé idézte és kemény dorgálásban részesítette. Majd mikor az 1790—1791. évi, úgynevezett koronázó országgyűlést 11. Lipót egybehívta, ő mint a Greven huszárezred alezredese, ennek az ezrednek tisztikara nevében egy mérsékelt hangú beadványt terjesztett az országgyűlés elé, melyben kérte, hogy a magyar ezredek béke idejében magyar földön tartassanak, a magyar legénységhez magyar tisztek osztassanak be, továbbá, hogy a szolgálati és vezényleti nyelv a magyar legyen. Emiatt ismét hadbíróság elé állíttatott és csak mint főrend, a főrendek közbenjárására bocsáttatott szabadon. Ekkor elkedvetlenedve elhagyta kegyvesztetten a császári udvart s itt dunántúli britokain telepedett meg. Ekkor kezdte tanulmányozni, átérteni és átérezni mindazt, ami a nemzetnek fájó sebe volt, s minden igyekezete az volt, hogy segítsen a bajokon és hűségesen szolgálja nemzetét.

Megállapította, hogy megfelelő nemzeti közszellem kifejlesztésére okvetlenül szükséges, hogy a nemzetnek iskolái legyenek, melyek hivatva vannak a magyarságot nevelni, nemzeti szellemmel és valláserkölccsel megtölteni. Ekkor alapította a keszthelyi három osztályú elemi és négy osztályú diákoskolát, tanítóképzőt és egyéb kultúrintézményeket létesített. Majd rájött arra, hogy birtokainak északi részén az ott lakó nemesség és jobbágyok gyermekei részesülhetnek az iskoláztatás áldásaiban, mig itt a birtokai déli részén erre egyáltalán nem volt lehetőség. Ekkor, miután ennek a vidéknek a lakossága nagyobb részében protestáns volt, a felekezeti korlátokon is felülemelkedni tudó nagylelkűséggel elhatározta, hogy itt Csurgón a protestánsok részére gimnáziumot létesít. 1793 Mindsze^it havának 13. napján a Csurgón tartott egyházmegyei közgyűlésnek jelentette be gróf Festetics György nagylelkű adományát Nagyváthy János, a gróf bizalmasa és jószágainak direktora, akinek hamvai hálánk jeléül most is itt jnyugosznak a gimnázium parkjának árnyas fái között. A jóltevő nemes gróf a gimnázium elhelyezésére telket, felépítésére hatezer forintot, a tanárok fizetésére négyezer forintot adományozott. Az egyházmegye közgyűlése nagy örömmel fogadta ezt a nagy alapítványt, elhatározta köszönő irat felterjesztését és egyben a késő utódoknak is kötelességévé tette, hogy hálájuk jeléül G a Festetics grófi család fényének további ragyogásáért esedezni meg ne szűnjenek. Miután megtörtént az alapítvány elfogadása, hosszú viták előzték meg és nagy nehézségek nehezítették meg a nagyszerű terv megvalósítását. A felmerült ellentétek és nehézségek eloszlatása körül a már említett Nagyváthy János és nekem anyai ágon dédatyám, néhai Sárközy István, ki hivatali elődöm is volt, szereztek odaadó és sohasem csüggedő munkájukkal hervadhatlan érdemeket; segítségükre voltak más lelkes férfiak is, mint Gombay András másodkúrátor, Füredi József alsoki, Csépán Antal nagybajomi, Szentgyörgyi István gigei lelkész, Biró Sámuel, az alapító gróf ügyésze és sokan mások.

1796-ban a Révkomáromban tartott egyházkerületi gyűlésen a már elkészített és aláírt adománylevél jóváhagyás végett bemutattatott és ezen a gyűlésen Sárközy István ajánlotta lelkes szavakkal gróf Ráday Gedeon főgondnok és az egyházkerület atyai jóindulatába ezt a zsenge oskolát, s ékesszólásával megszerezte az engedélyt arra is, hogy a somogymegyei 'fegációkat a csurgói diákok számára tartsák fenn.

Ez alkalommal Sárközy István gondnok egy kijelentést tett, melyet ma itt ezien a helyen idézni kívánok és szivemből kívánom, hogy az most is beteljesedjék: »Az itt Csurgón emelt és kigyújtott világító torony messze lövelő sugarai árasszanak fényt és meleget, a tiszta tudomány fényét és a szelíd erkölcs melegét vivén áldásként a szegények hajlékaiba és a gazdagok palotáiba«.

Amikor a legnagyobb kegyelettel adózom a nagy alapító emlékének, nem mulaszthatom el reá mutatni arra a nagy hasonlatosságra, mely közötte és a legnagyobb magyar, .Széchenyi István gróf között felismerhető. Éppen úgy, mint ő, mindent elkövetett, hogy nemzete nagyságát emelje. Ugyanolyan körülmények között vált meg a katonaságtól, ugyanolyan körülmények között telepedett meg otthonában és ismerte meg népét. Engedjék rpeg nekem, hogy amikor e két nagy férfiú között összehasonlítást teszek, másodszor mondhassak el egy olyan definíciót, melyet pár évvel ezelőtt Széchenyiről már elmondottam:. Minden nagy lélek önmagában egyegy autarkia, amely önmagából termel ki mindent. S egyszerre foglalja magában a legnagyobb átfogó gondolatokat, a legigénytelenebb emberi érzésekkel. Csak egy ilyen zártnagyság az, amely dacolni tud a múlandósággal, csak egy ilyen lélek az, amelyik önmagában merülve ki tudja termelni azt a valóban nagy embert, aki példaadásával, jellemnagyságával, szellemi és erkölcsi értékeinek csodálatos harmóniájával méltóvá válik arra, hogy egy nemzet piedesztáljára állíttassák a kortársak dicsőségére és az eljövendő nemzedékek okulására«. Én a nemzet piedesztálján látom a legnagyobb magyar mellett gróf Festetics Györgyöt is. Ott áll útmutatóként, jelezve, mit kell tennünk, hogy ezen az úton haladva szolgáljuk egyházunkat és hazánkat.

Az ő nemeslelkű alapítványa fette lehetővé, hogy a gimnázium felépülhetett. 1796 november elsejére az épület annyira elkészült, hogy ott a tanuló ifjúság elhelyezhető volt, s Jakab József alsoki rektor vezetése alatt az iskola itt ebben az épületben megkezdhette működését,. ekkor gyújtották meg itt, hazánk ezen végvárában első ízben a tudomány szővétnekét, ez volt az első stáció!

Egy évszázadon át maradt az intéztet ebben az , épületben s bár kezdetiben nagy akadályokkal küzködött,, lassan-lassan megerősödve, lankadatlanul fply-