Dunántúli Protestáns Lap, 1936 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1936-09-27 / 39. szám
1936. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 177 oldal alapján. Jákob álmának szines elbeszélésével kezdte fejtegetését, aki azt a követ, melyen csodálatos álmát látta, Isten házának alapkövévé avatja. E gyülekezet szép tervei valóra váltak, mikor felépítette Isten házát. Kell lenni olyan helynek, ahol beszélhetünk Istenünkkel. A tornyok az emberiség kővévált sóhajtásai, melyek az ég felé mutatnak. A templomok jelentik, hogy él az Isten, a hit, a szeretet. E templom akkor lesz valóban istenháza, ha Isten lakozik a benne járók lelkében. Jöjjenek ide a megpróbáltak, a bűnösök, a bánatosak, segítséget kérni, de jöjjenek az örömben, jólétben élők is hálát adni. Nemcsak mi keressük itt az Istent, hanem az Isten is keres minket. Legvilágosabban itt szól hozzánk. Nincs itt fényes pompa, egyedüli kincs az Isten igéje. Azért ne csak hallgatói, de megtartói is legyünk az igének. Isten szent lelkét ne oltsuk meg a mi szivünkben. A beszéd végén átadta a templomot a gyülekezetnek és Isten áldását kérte reá és a gyülekezet minden rendű és rangú tagjára. Esperes beszéde és imája után Vargha Károly, a gyülekezet lelkésze ismertette röviden a templomépítés történetét. Az Ür akrta és meglett. A krisztusi szeretet áldott melege —- úgymond — megolvasztotta a tőke aranyát s egyesülve az áldozatos szeretet filléreivel, elaprózódott a hívek kérges kezében mindennél drágább értékké, tápláló kenyérré puhult, a szorgos kezek nyomán emelkedtek a falak egyre magasabbra, hogy annak ormára felhelyezett csillag hirdesse az emberiségnek a betlehemi csillag fényében alá ragyogó isteni örök szeretetet. Végül Besse Lajos keresztelési szertartása és a Himnusz eléneklése után véget ért a lélekemelő templomszentelési ünnepély. Délben a tiszti kaszinóban diszebéd volt, áhol a Bányátársulat és az egyházak képviselői szép felksöznötőkben hangoztatták a vallásos élet kifejlesztésének és a felekezetek közötti megértésnek szükségességét. P. F. — Tanévmegnyitás. Pápai theol. akadémiánk tanévmegnyitó ünnepsége f. hó 22-én volt a főiskolai díszteremben. Tanévnyitó értekezésképen dr. Trócsányi Dezső igazgató az ökumenizmus problémáiról olvasott fel mélyenjáró értekezést, melyből bepillantást vehettünk, minő kérdéseket fog az 1937-ben Oxíordban ülésező világkonferencia tárgyalni. A népnek és az államnak az evangéliumhoz való viszonya ma különösen napirenden van és sokat vitatott kérdés. A tanévet Medgyasszay Vince püspök úr nyitotta meg, aki ünnepi beszédében rámutatott arra, hogy a mai idők széles látókörű lelkipásztorokat kívánnak. Hangsúlyozta azon* ban, hogy a tudás magában még nem elég. Lel ki pásztori jellemre van szükség. Az ünnepélyen megjelent Ólé Sándor főiskolai gondnok is, valamint Kutassy Mária nőnevelő-intézeti igazgató. Faber Kovács Gyula szénior az iskolai törvények fontosabb szakaszait olvasta fel. Az intézet egyes évfolyamaira beiratkozottak száma a következő: I. év: 10; II. év: 10; III. év: 13; IV. év: 15, összesen 48. Minden I. éves hallgató a Skót Bibliatársulat adományából 1 — 1 görög újszövetséget kapott ajándékba. — Az egyetemes református jogakadémia szeptember 27-én, vasárnap tartja a főiskola dékánját beiktató s az 1936—37. tanévet megnyitó diszgyülését. A diszgyűlést a kecskeméti református templomban istentisztelet előzi meg, amelyen igét hirdet és imádkozik dr. Vass Vince református lelkész. A jogakadémiai diszgyűlésen dr. Rácz Béla, az egyet. ref. jogakadémia ny. r. tanára, lelépő Dékán beszámoló jelentést olvas az elmúlt 1935—36. tanévről. Dr. Dezső Gyula, az egyet. ref. jogakadémiai ny. r. tanára, e. i. Dékán tanévnyitó beszédet mond. Dr. ifj. Boér Elek egyet. ref. jogakadémiai ny. r. tanár előadást tart „A Francia Bank reformja“ címen. Dr. Hetessy Kálmán, az egyet. ref. jogakadémiai kormányzó-bizottság elnöke képviselője pedig záróbeszédet mond. — Am. kir. Erzsébet Tudományegyetem evang. hittudományi kara szeptember hó 27-én tartja tanévmegnyitó ünnepét, amely alkalommal a szent szolgálatot dr. Jánossy Lajos egyet, nyilv. rk. tanár végzi. Dr. Dambrovszky Imre Rector Magnificus megnyitó beszédet mond. Dr. Báró Podmaniczky Pál hittudománykari prodékán beszámol az 1935—36. tanévről. A dunáninneni ev. egyházkerület püspökétől D. Kovács Sándor nyugalomba vonuló professzortól búcsúzik Dr. Báró Podmaniczky Pál prodékán. Lie. dr. Karner Károly hittudománykari dékán székfoglaló beszédet olvas „Egy újonnan felfedezett evangéliumtöredék“ címen. Dr. Wiczián Dezső egyet, nyilv. rk. tanár székfoglaló előadást tart „Szellemtörténet és egyháztörténet“ címen. — A berni egyetem Luthy Károlyt, a berni Nemzeti Könyvtár bibliagyüjteményének tudós és áldozatkész alapítóját tiszteletbeli theol. doktorsággal tüntette ki. — A sümegi református és evangélikus egyházak közös protestáns templomának alapkövét szept. 20-án d. u. 4 órakor áldották meg a két gyülekezet egyházi funkcionáriusai: Halka Sándor ref. esperes, Síkos Gyula zalagalsai ev., Németh Károly ref,., Menyhárt István ev. lelkipásztorok. Az alapkőben elhelyezett okiratból közöljük az alábbi részletet: »Sümegen a reformátusok története a nagypiriti egyházzal kapcsolatban kezd szerepelni. A múltról csak annyi adat áll rendelkezésünkre, hogy a Sümegre költözött és itt letelepült reformátusságot a nagypiriti egyház lelkipásztora gondozza. Amint szaporodnak a hívek, intenzivebbé válik a lelki gondozás is. A nagypiriti lelkipásztor nemcsak liturgikus funkciók végzésére száll ki, hanem kiszáll időnként istenitiszteletet tartani és úrvacsorát osztani és a hitoktatást ellenőrizni. 1926- ban Keszthely missziói jellegű anyaegyházzá alakul, lelkipásztort választ Csontos Béla személyében, aki azt a felsőbb egyházhatósági irányítást kapja, hogy szervezze meg és bírja csatlakozásra a tapolcai járásnak és a sümegi járásnak Tapolca és Sümeg körül szétszórt református híveit, hogy kialakulhasson a keszthely-tapolca-sümegi missziói kör. így alakult meg a Sümeg és Vidéke ref. fiókegyházközség, melynek lelki hatósága alá tartozik az egész sümegi járás. Csontos Béla páratlan mozgékonysága és agilitása sok és nagy nehézségeken tört át, életre kelti és csatlakozásra bírja a szétszórt csontokat. Élénk gyülekezeti élet indul meg. Különösen az asszonyok buzgólkodnak, estélyeket, egyháztársadalmi összejöveteleket tartanak és kitűzik a célt: belátható időn belül templomot építeni. Csontos Béla másfél évi áldásos és alapozó munka után, meghívásra Amerikába távozik lelkipásztornak és 1927 október 1-én Németh Károly somogyszobi lelkipásztor foglalja el a keszthelyi lelkészt állást és így ő veszi át és folytatja a munkát ott, ahol elődje elhagyta. Iparkodik a gyülekezet lelki és anyagi alapjait elmélyíteni, konzerválni. Sikerül a gyülekezetét Halka Sándor esperes hathatós támogatásával az adósegélyes egyházak közé felvétetni. A templomépítés gondolata is állandóan érlelődik. Az 1928. évi januári tisztújítás alkalmával
