Dunántúli Protestáns Lap, 1936 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1936-09-27 / 39. szám
1936. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 173. oldal. Istenre kell gondolnunk. »Istenben hinni« a Hitvallás értelmében csakis ezt jelenti: az Isten jóságában hinni. Ez a jóság nem a bölcselők által kitalált summum bpnum (legfőbb jó) csupán; nem is egyszerűen maximuma annak, amit mi tartunk jónak. Isten jósága az, ami a hívőket a jóról és rosszról való emberi vélekedéseiktől függetlenül, háládatösságra kényszeríti. A kijelentésében cselekvő Isten igazságának hit által megismert valósága. 4. Aki a Hitvallás értelme szerint Istenben hisz, az egyúttal Isten parancsa alatt áll. Kétségtelenül igaz ugyan az, hogy még az ilyen is gyakran ellentmond e parancsnak, megszegi azt, mert Istennek nem mindig adja meg az Őt megillető tiszteletet s épp ezért az Ő színe előtt megállani nem is tudhat. De még igazabh ennél az, hogy mégis csak Isten parancsa alatt áll, hogy minden dőresége és rosszasága mellett mégis csak Isten foglya, mégis csak Ő általa munkába állított ember, akinek isten parancsát újra meg újra komolyan kell vennie és ahhoz vissza-vissza kell térnie. Mert hiszen az életében többé Eines oly kezdő- és nincs oly célpont, amelyekben Isten akaratát, saját erejéből, önállóan is megismerni tudhatná. Ebben oly önkényes szabadosságot látna, amely többé őhozzá nem illenék. Az egyetlen szabadság, mely illik hozzá, a minden más kötöttségtől való mentesség. M,ert aki Istenben hisz, az Isten igéjére, és csakis Isten igéjére van ráutalva. Ebből a megkötött-. ségből sem a maga, sem pedig a más kedvéért soha teljesen ki nem szabadulhat. Mert ez a kötöttség állandóan igazgatja és ugyanakkor meg is őrzi őt. Nem csupán minden választása és akarata ellenére reá rótt feladat, hanem egyúttal a vigasztalás forrása is. Amikor döntően felelőssé teszi, ugyanakkor az élet végső felelősségét le is veszi vállairóíl s igaz vezetőjévé válik. Istenben hinni annyit jelent, mint isten szentségében hinni. Isten szentsége sem oly tulajdonság, amelyet szemlélése közben lehetne megállapítani. A csak szemlélendő isteni szentség bizonnyal nem lehetne több és jobb egy erkölcsi világnézet eszményénél. Isten szentsége egyedül a hit harcában ismerhető meg, a hívőknek az Isten kijelentése által véghezvitt megszentielődése közben. Az Isten cselekedetének teljesen megfelelő visszhang az a hitismeret, hogy isten szent. Egynéhány feleletet adtunk arra a kérdésre, kicsoda és micsoda Isten az oly ember számára, aki a Hitvallás értelme szerint hisz benne, tehát teljességgel és kizárólagosan abban az Istenben, aki kijelentette magát. Ha ügy tetszik, formai feleletek voltak ezek, mert hiszen közben a Hitvallás voltaképpeni témájának, az önmagát kijelentő Istennek a tárgyalásához még csak hozzá sem fogtunk, hanem azt csak a maga kizárólagosságának szempontjából néztük, mintegy kívülről érintettjük akkor, midőn az előbbiekben megkíséreltük elhatárolni a Hitvallás eredeti értelmétől távoleső ú. n. általános istentannal szemben. De mit is jelent itt tulajdonképpen a »formai« és »anyagi« szempont, a »kívülről« és »belülről« nézés? Mert mialatt a téma kizárólagosságára utaltunk, egyúttal már a témánkat is megláthattuk: az emberhez odaforduló Valóságot, amely nem más, mint annak az Úristennek a dicsősége, aki Atya, Fiú és Szentlélek és aki az egyedül őt megillető tisztességet senki másnak át nem engedi. Az első parancsban szereplő jelentőmód is bizonyára nem pusztán formai nyilatkozat! A csurgói ünnepségek. Az őszi napsütés ragyogó pompája aranyozta be hétfőn reggel a zöldlombéi fákat, mintha csak a természet is ünnepi külsőt akart volna ölteni abból az alkalomból, hogy a magyar kultúrának egyik somogyi végvárában, a kies fekvésű Csurgón, Csokonai Vitéz M.ihály költő-tanár egykori' működésének színhelyén, új élet hajnalhasadása köszöntött be. Mert valóban új korszakhoz érkezett el ez a diákváros és különösen az Ígéretes jövő és lendületes fejlődés határmesgyéjén indult el ma az az intézet, amely a debreceni togatus-diákból költővé és tanárrá lett Csokonai Vitéz Mihályról nyerte örökéletű nevét. A figyelmet .megkapó az a modern internátus, amely három hónap alatt nőtt ki a földből a ref. gimnázium régi internátusának tőszomszédságában és amelyet elsősorban dr. Matolcsy Sándor kormányfőtanácsos, ig.-tanácsi elnök páratlan agilitása tett megvalósíthatóvá és amelyet Horváth Andor kaposvári építészmérnök tervei szerint Papp Ferenc balatonboglári építőmester készített. Ez az új internátus méltó kiegészítése annak a csurgói ref. gimnáziumnak, amely — talán egyedül az országban — nyolcholdas parkrengetegben épült. Az ügybuzgó Matolcsy Sándor igazgatótanácsi elnök oly módon odotta meg a 117.000 pengős költséggel járó építkezés és berendezés anyagi részét, hogy a fedezetlen befektetés költségei 1—2—3 év alatt feltétlenül le fognak törlesztődni, mert az új internátussal együtt megifjított régi internátus is páratlanul nagy vonzóhatást gyakorol a növendékekre s oly lendületes gyarapodás észlelhető máris a létszám terén, aminőre eddig soha nem volt példa. A tavalyi 150 növendékkel szemben az idén 190 jelentkező nyert elhelyezést az internátusbán, amely minden modernsége mellett is egyike ma a legolcsóbbaknak az országban. Az internátus iránti érdeklődés természetesen gyarapítja a gimnázium tanulóifjúságának létszámát is, ami ezentúl évről-évre fokozottabban remélhető, de már az idén is az a helyzet, hogy a tavalyi 359 tanulóval szemben a mai napig 434 a beirt tanulók létszáma, azaz 75 főnvi a gyarapodás, úgyhogy a Hí. és a VII. osztályokban párhuzamosítani kellett a tanítást. Az internátus! növendékek egy felügyelő tanár és hat bentlakó nevelő tanár gondozása mellett folytataják iskolai előkészületeiket és napi munkájukat. A millenium évében épült új gimnázium tornacsarnokában szept. 14-én d? e. 9 órai kezdettel folyt le az iskolai évet megnyitó ünnepély, amelyen a tanulókon, tanárokon, szülőkön kívül igen szépszámú érdeklődő közönség vett részt. A növendékek énekkara Rácz Dezső tanár vezetése mellett a Himnuszt adta elő hatásosan. Majd Qalgóczy János ref. hittanár mondott magasszárnyalású imát. Ezután a csurgói ref. gyülekezet új lelkésze, Bükky Zsigmond, mint az igazgatótanácsnak hivatalból tagja mondott a fenntartótestület részéről beszédet. Dr. Benő Kálmán igazgató köszöntötte az intézet tanulóit, tanárait, vendégeit. Végül Lőczy Lajos igazgató-tanító vezetése mellett a Szózat eléneklése zárta be a megnyitó ünnepséget. A megnyitó ünnep után az évszázados fákkal ékeskedő intézeti parkba vonult a közönség és a tanulóifjúság. Itt a balzsamos illatot lebelő öreg fák között hiteles megállapítást nyert az a hely, a park nyugati szélén, ahol 1798-ban, amikor a hajdani gimnázium (amelyet most »régi gimnázium« néven isme-
