Dunántúli Protestáns Lap, 1936 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1936-09-06 / 36. szám
160. oldal DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1936. vunkat a ref. egyetemes konventhez, mint arra legilletékesebbhiez s a lelkészi kar minden rendű és rangú tágjához! Szivükre hullatjuk azt a terhet, amit már nem bírunk mi hordozni tovább: özvegy lelkészné testvéreink jajkiáltásait, nyomorát, éhezését, fázását, rongyait, napszámbajárását, könyöradományért való megaláztatását, orvos, gyógyszer nélkül való elpusztulását, csendőr, rendőr, vasúti váltóőrnénél kevesebb nyugdíját, cselédsorsot hordozó nyomorult állapotát... Nem bírjuk tovább hordozni, mi összeroskadunk alatta, akik esetleg hasonló sors felé megyünk!... S. O. S.! S. O. S.! Kovácsné Huszár Jolán. A tapolcai protestáns templom. Oj templom épült Tapolcán: a reformátusok és evangélikusok közös használatára épített temploma. A torony csúcsán tündöklő csillag és a templom oromzatán kiemelkedő kereszt már messziről mutatják, hogy Istennek ez a szerény hajléka a két prot. egyház testvéri szeretetben való összefogásának és áldozatkészségének külső, látható eredménye. Menyhárt István keszthelyi evangélikus és Németh Károly keszthelyi ref. lelkészek kitartó fáradozásának köszönhető, hogy a két tapolcai fiókegyház hívei ma már saját templomukban adhatnak Istennek példás áldozathozataluk jutalmául hálát és dícséretmondást. Különös figyelmet érdemel ez a kis templom főleg azért, mert tervezője Szeghalmy Bálint, Miskolc város építész-főmérnöke, szakítva a régi és sok tekintetben helytelen, sablonos megoldásokkal, az alaprajzi elrendezésben a célszerűséget, a külső és belső kiképzésben az anyagszerűséget, a szószék, Urasztala és oltár elrendezésében pedig a két különböző egyházi szertartás kívánalmait tartva szem előtt, olyan eredeti, ötletes és minden tekintetben megfelelő megoldást hozott ki, amelj követendő példa gyanánt szolgálhat. A templom hosszúkás négyszög alaprajzzal bir, a főbejárattal szemben elhelyezett szószékkel. A szószék előtt kis távolságra áll az Urasztala, amely ev. istentisztelet alkalmával a szószék elé gördítve, oltárrá alakítható át. Az Urasztala oldalait domborművek ékesítik: az egyik oldalán kehely, a másikon kereszt .Az előbbi ref,., az utóbbi ev. istentisztelet alkalmával van a gyülekezet felé fordítva. A szószék háttereképen a templom végfalán díszes, faragott keretben oltárkép van alkalmazva, szárnyas-oltárszerüen kiképezve, olymódon, hogy ref. istentisztelet alkalmával az oltárképet a szárnyak eltakarják és ref. szimbólumokkal (galamb, horgony, égő szív) díszített hátteret mutatnak, ev. istentisztelet alkalmával a kitárt szárnyak, mint díszkeret, csak emelik az oltárképet. így mindegyik egyház nem össze!egyítve: hanem szorosan, sajátszerűen szimbolizálhatja magát. A szószék két oldalán, falba mélyítve 3—3 üléses papiszék foglal helyet, felettük a számtáblákkal, amelyek esti istentisztelet alkalmával rejtett villanyégőkkel vannak megvilágítva. A templom egyik oldalához kereszthajó formán tanácsterem csatlakozik négyszárnyú ajtóval, hogy ünnepi túlzsúfoltság esetén a templomtérhez legyen csatolható. A tanácsterem és templom által képezett sarokban emelkedik a sugár torony, tiszta kőből építve, magas, karcsú sisakkal, széles párkánnyal védett, nyitott tornácos harangtérrel. A torony földszinti szakasza, a tanácsteremből nyílva lelkészi pihenőszoba gyanánt szolgál. A templom végéhez csatlakozik az egyházfi lakása. A templom, tanácsterem, egyházfi lakás egybeépítve nálunk szokatlan, azonban célszerű újítás, mert ez az elrendezés csökkenti az építkezési költségeket, előmozdítja a fűtés gazdaságosságát és módot ad $z épület tömegének festői csoportosítására. A templom hajója tetőbenyuló, teknőalakú menynyezettel bir, amely natúr színben kiképezett, pácolt, lakkozott fa bordákkal van ellátva. A tanácsterem sík mennyezete hasonló kiképzésű. A templom homlokzati kiképzésénél az egyszerűség, tartósság és anyagszerűség uralkodik. A homlokzatok nagyrésze tapolcai vagdalt mészkővel vannak burkolva. Az oromzatok és párkányok fából, naturszinben, pácolva készültek. Úgy a templom külső és belső kialakításánál, valamint az összes berendezéstárgyak és bútorok kiképzésénél a modern felfogású, népies, magyaros formák és díszítések uralkodnak. Ez a népies, magyaros stílus az egyedüli, amelyben a magyar ref. egyház már évszázadokkal ezelőtt eredetit, művészit és maradandót alkotott, mert abban az időben, amikor a róm. kath. egyház a barokk stílust alkalmazta országszerte, akkor támadtak a ref. egyház kebelében magyar népművészek, akik a barokk stílus mellőzésével, páratlan magyaros ízléssel alkották a szebbnél szebb tornácos, fiókos tornyokat, a festett mennyezeteket, a faragott padokat és szószékeket főleg Kalotaszegen, Székely földön és Borsodban, ;a melyek követendő példák gyanánt mutatják az utat protestáns egyházi építészetünk kialakítására. Szeghalmy Bálint műépítész, aki kiváló érzékkel felismerte a magyar népművészet ezen értékeit és azoknak különösen a ref. egyházzal való évszázados kapcsolatát, példát mutatott arra, hogy miképpen lehet a népies, magyaros építészeti és díszítő elemeket modern felfogásban, de magyaros átérzéssel és ízléssel protestáns templomépítészetünkben sikerrel felhasználni. Az építés, teljes berendezéssel és felszereléssel, telek és harang nélkül, 20.000 P-be került, mely öszszegnek felét a ref. fiókegyház, másik felét az ev. fiókegyház hozta össze. A templom felszentelése október 4-én lesz a ref. és ev. püspökök együttes szolgálatával. 08®©®^®©®®®®®®®©®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®® 1 VEGYESEK 1 @®©©®®@®®®®®®@®®®®®®®@®®®®®®®®®®®®@®©@© — Budavár visszahódításának harmadfélszázados évfordulóján a Kálvin-téri református templomban ünnepélyes istentisztelet volt. A kormányt Darányi Kálmán dr. földmivelésügyi miniszter és Lázár Andor dr. igazságügyminiszter képviselte, a felsőház részéről Balogh Jenő dr. református konventi világi elnök, a képviselőház megbízásából Bessenyey Zénó, a közmunkatanács elnöke, a székesfőváros nevében Thorday Lajos tanácsnok jött el. Ott volt Teleki Tibor gróf koronaőr, Tasnády- Nagy András kultuszállamtitkár, Finkey Ferenc koronaügyész, Juhász Andor, a Kúria nyugalmazott elnöke, Kovács J. István egyházker. főjegyző, Soltész Elemér protestáns tábori püspök, Benedek Zsolt ref. konventi tanácsos, Lázár Ferenc felsőházi tag, Csilléry András nyug. miniszter, valamint Kölcsey Sándor polgármesterrel élén Debrecen város díszruhás nagyobb küldöttsége,
