Dunántúli Protestáns Lap, 1935 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1935-05-12 / 19. szám

1935.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

87. oldal.

soknak a megbízhatóságát kell kétségbe vonni, illetőleg megvizsgálni. És itt van a nagy összeiitközési pont Strauss és kora között: ez megtámadhatatlannak ismeri el az evangéliumi hagyomány objektív igazságát, csupán az egyes mozzanatokat magyarázza különbözőképen, ő pedig magát ezt a tárgyi igazságot vonja kétségbe s majdnem mindent mithosznak minősít.

ilyen mithikus magyarázattal nyer értelmet Strauss szerint az egész evangéliumi anyag a genealógiától a mennybemenetelig, kivéve talán azt ,az anyagot, amelyet cca. a Logia-forrás és a Lukács-féle u. n. »külön-forrás« felölel. Szerinte történetileg tarthatatlan az evangéliumi előtörténet. Jézusnak Keresztelő Jánossal való olyan viszonya, amint azt a jézusi keresztség elbeszélésében találjuk, a megkisértés története, hasonlóképen tarthatatlanok a természeti, gyógyítási és a Jézus személyén végbemenő csodák: mindez nem más, mint az őskeresztyén legendaszövés eredménye.

A kortársak számára azonban nemcsak a mithikus magyarázatnak ez az egyetemes alkalmazása a visszás, hanem a lesújtó kritika is, amelyet Strauss a János-evangélium, mint történeti forrás felett gyakorol. Strauss határozottan kijelenti, hogy ez az evangélium történeti forrás gyanánt fel nem használható, mert ennek sajátos tendenciája szerint alakul az egész anyag, amelyet felölel, sőt — Strauss szerint — a szerző célja elérésére költött személyekkel is dolgozik. Gondolható, hogy milyen visszatetszéssel találkozott ez az állásfoglalás egy olyan korban, amelyben János-evangéliumának a tekintélye a synontikusokéval össze nem hasonlítható magasságban áll.

Strauss munkájának a teológiai tudományos kutatás terén korszakalkotó jelentősége van. Egész nyugodtan elmondhatjuk, hogy ő az első, aki a problémát a maga teljes egészében meglátja s ha feleletével túloz is, de munkájával a reákövetkező száz év kutatásainak megadja a keretet. Ez az érdeme akkor is megbocsáthatóvá tenné azt a botránkozást, amelyet a hivő léleknek okozott, ha tényleg olyan ellensége lett volna Jézusnak, mint amilyennek ellenfelei kikiáltották. — Vájjon tényleg olyan ellensége volt? Válaszoljon ő maga néhány verssorában (Dank für die Erweckung):

Ja, sei Du Sonn’, ich grünes Kraut,

Das hoffend auf zu dir nur schaut;

Sei du das Brünnlein auf der Wiesen,

Lass mich an dir als Gräslein spriessen;

Ja, lass mich nimmer reich und mein,

Nur arm und dein, Herr Jesu sein !

Veszprém. Kiss Lajos.

®®®@®®®@@®®®®@®@®®®®®®®®®®®®®®®®@®iä®S@@

1 VEGYESEK I

© © @©©@@®@®®©@®®®©®®@®®®©;@®©®®®©@®®@®ia:®®:c@

— Szavazatfelbontások. A lelkészi főjegyzői -állásra beérkezett szavazatokat folyó hó 10-én délután bontotta fel a Medgyasszay Vince püspök úr elnöklete alatt működő bizottság, melynek tagjai voltak: Győry János egyházkerületi tanácsbíró, dr. Molnár Imre egyházkerületi ügyész és Császár Ede egyházkerületi tanítóképviselő. Az érvényes 426 egységből kapott Halka Sándor belsősomogyi esperes 122 szavazatot, Győry Elemér egyházkerületi tanácsbíró 110-t, Szűcs József veszprémi esperes 69-t, dr. Pongrácz József egyházkerületi tanácsbíró 57-t, Ölé Sándor egyházkerületi tanácsbíró 42-t, Vargha Kálmán mezőföldi esperes 24-t, Lőlce Károlj tatai esperes 2-t. Abszolút

többséget senki sem nyervén, a két legtöbb szavazatot nyert egyén: Halka Sándor és Győry Elemér között új szavazás rendeltetett el.

Ugyanez a bizottság bontotta fel a zsinati pótképviselőségre beérkezett szavazatokat. Itt a bizottság dr. Tóth Endre theol. igazgatót jelentette ki megválasztott zsinati pótképviselőnek, mint aki a 420 érvényes egységből 263 szavazatot nyert. A többi szavazat négy egyén közt oszlott meg, akik közül dr. Tóth Lajos theol. tanár 120 egységet kapott.

— Gyászhír. M.ély részvéttel értesültünk, hogy dr. Szili János dunaadonyi királyi közjegyző, egyházkerületi tanácsbíró május 10-én, életének 74-ik, házasságának 40-ik esztendejében Budapesten elhunyt. A megboldogult korán kezdett foglalkozni egyházi közügyekkel. A komáromi egyházmegye 1896-ban. világi al-, 1902-ben főjegyzőjévé, 1916-ban egyházmegyei gondnokká választotta. Egyházkerületünk 1911-ben tanácsbíróvá választotta, majd amikor a megszállás következtében a komáromi egyházmegye gondnoki állásáról lemondott, újból tanácsbírójává választotta. Mint tanácsbíró élénk részt vett az egyházi életben. Főiskolánkkal szemben kezdettől fogva megmutatta hálás tanítványi érzületét, éveken át tekintélyes összegeket juttatva szegény tanulók segélyezésére. Gyászolják: özvegye szül. Nagy Gizella és gyermekei: Károly, dr. Czirjék Mihályné szül. Szili Katalin és hozzátartozóik. Nemes, puritán gondolkozásáért, erős egyházszeretetéért, becsületes, tiszta jelleméért mindenki szerette. Halála súlyos veszteség egyházkerületünknek is. Az igazak emlékezete áldott!

— Lelkészbeiktatás. A pápai ref. gyülekezet püspöklelkészi állásába május hó 19-én iktatja be Medgyasszay Vince püspök urat Jakab Áron esperes.

— A Magyar Káívin-Szövetség választmánya f. hó 7-én ülést tartott, melyen Bernát István világi elnök felhívta a figyelmet azokra a nyilatkozatokra, amelyek egyházi és világi kiválóságok részéről elhangzottak és amelyek a felekezeti béke megvalósítására alapos reményt nyújtanak. A házasság és a családi élet meglazulásával kapcsolatban rámutat arra, hogy az ősiség a birtokos családok vagyoni helyzetét biztosította, így a házasság és a családi élet vagyoni tekintetben megalapozottnak volt tekinthető. Minthogy pedig a családi élet és a házasság meglazulásának egyik főoka a gazdasági tényezőkre vezethető vissza, az ősiséghez hasonló megoldással minden bizonnyal segíteni lehetne a mai helyzeten. Nagy érdeklődéssel foglalkozott a választmány dr. Kérészy Zoltán egyetemi tanár dolgozatával, amely a hercegprímás házassági törvényjavaslatával foglalkozik. Rámutat arra, hogy a nemzet mai helyzetében egy régi, annak idején nagy harcokkal megvalósított törvénynek eltörlése, vagy gyökeres megváltoztatása a nemzet egységét, amiről ma anynyit beszélünk, teljesen megbontaná. Nem sok eredményt lehet várni a javaslattól, mert az ausztriai példa nem sok biztatót mond. Ugyanis Ausztriában a házasság elvileg felbonthatatlan és egyházi hatóságok előtt köttetnek, mégis — különösen Bécsben — a gyermekáldás tekintetében, de válások tekintetében is sokkal rosszabbul állanak, mint mi magyarok. Egyébként nálunk ma is a házasulok 90o/o-a egyházilag is megáldatja a házasságot. Nagy szükség van azonban arra, hogy olyan intézkedések tétessenek, amelyek a könnyelmű, céltalan es oknélküli vá