Dunántúli Protestáns Lap, 1935 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1935-03-10 / 10. szám

42. oldal.

1935.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

/

'

mennyire van a legközelebbi vasút, van-e oda jó út? Van-e a faluban kövezett úttest vagy járda, az utak és'városrészek jellegzetes neve. A vízellátás hogyan történik? Kutak neve. Közvilágítás.

3. Á falu lakói. A lakosság nyelve, nyelvjárása. Tiz évre visszamenőleg a halálozás és születés évi kimutatása. A halálesetek oka, esetleges járványos betegségek, gyermekhalandóság, egyke. Közegészségügy, orvos. Néphullámzás: Lassú-e a lakosok apadása vagy emelkedése, történnek-e nagyobb arányú beköltözések vagy kivándorlások és hová? Melyik osztálynál (jobbmódu vagy zsellér) milyen az átlagos gyermekáldás vagy halandóság? Ha két nyelvű vagy fajú a lakosság, akkor ezekre a kérdésekre külön is gond fordítandó és az összehasonlítás mindig szem előtt tartandó, de meg kell vizsgálni azt is, hogy érintkeznek-e egymással,, van-e összeházasodás és túlnyomórészt melyik faj részére tesznek engedményeket? Gúnynevek és azok eredete.

4. Felekezeti kérdés. Az egyes felekezetekhez hány lélek tartozik? Tiz évre visszamenőleg a felekezetek létszámának alakulása. Hány tanerős iskola működik, 10 évre visszamenőleg hány növendék járt az egyes osztályokban. Hitélet: Hány templom vagy imaház van? Járnak-e templomba, a protestánsok olvasnak-e otthon bibliát, belmissziói és ifjúsági egyesületek működnek-e és ezekkel szemben milyen az általános közvélemény?

5. Általános műveltség. Mit olvasnak? Honnan szerzik olvasmányaikat? Van-e valakinél régebbi kiadású könyv, annak a címe, szerzője és kiadási dá- ; túrna. Hány rádió van a faluban, rríit szeretnek hallgatni, mi a vélemény a gazdasági tárgyú előadásokról? Van-e a felnőttek részére iskolánkívüli előadás és látogatják-e? Újságolvasás; milyen újságot olvasnak és hol? Köri élet. Köztisztaság. Közerkölcsiség: Házasságkötés, válás, a férjhezmenetel s nősülés átlagos kora és a törvénytelen születések száma 10 évre visszamenőleg. A faluból nősül-e a legény, ha onnan, nincs-e degenerálódás? Vegyes házasságok, melyik felekezet javára kötik?

6. Népművészet. A házak külső és belső csinosítása, mázasedények díszítése, 'fafaragás (fejfák, kerítések), hímzés, ruházat. Virágszeretet.

7. Népmondák, babonák, népszokások. Temetés, esküvő, keresztelő, vasárnap délutáni szórakozások. Mulatságaik: tánc, kocsmázás, régi és újabb játékok (futball). A levente-mozgalom alakítja-e a falu életét?

8. Mit tudnak az elszakított magyarságról és mennyiben foglalkoztatja a lakosokat ez a kérdés.

9. A lakosság foglalkozása. Kikből áll az intelligencia? Van-e ipar és iparos osztály? Az intelligencia és a nép egymáshoz való viszonya: lenézik vagy szeretik egymást? A falu határának nagysága. A földek minősége. A birtokeloszlás. Milyen a földmívelés átlagos nívója? Miket termelnek, van-e kertgazdaság és szőlőművelés (kedvelt szőlőfajta) ? Milyen mérvű az állattenyésztés. Áruikat hol és hogyan értékesítik? Eladósodás. A törpe- és kisbirtokosok életmódja. A napszámos-elem átlagos évi keresete. A zsellér és szőlőmunkás napszámának alakulása, a cséplő és aratórész átlaga. A nagybirtok. A nagybirtok mennyi embert foglalkoztat és mennyiben járul hozzá a lakosok megélhetésének biztosításához? Hány egész és félrészes cselédet és szerződtetett iparost tart. Mennyi a tisztikar jövedelme? Hogyan müvélik a kapás és takarmány terményeket? Mennyi kapást termel és ebből -mennyit művelnek uradalmilag, vagy részesedésben esetleg napszámban munkáltatják-e? Hizlal-e állatokat? Honnan szerzi be a hízómarhát? A tejtermékeket hol dolgozzák fel? Van-e a falu határában erdő? Hogyan részesül a közbirtokosság az erdő jövedelméből és hogyan termeli ki a fát az uradalom? Kisbirtok. Leghelyesebb egyes eseteket kiragadni és az szerint vizsgálni, hogy mennyi és milyen minőségű az illető földje. Mennyi a családtagok száma (ebből hány 17 évesnél idősebb). Maga munkálja-e vagy alkalmaz szolgalegényt, aratót? Előbbi esetben nem esik-e sok munka a családtagokra (gyerekek, öregek munkáltatása), és ez nem megy-e a munka rovására, utóbbi esetben nem kényelemszeretetből alkalmaz-e segítséget? A földek minősége. Milyen a nagy- és kisbirtok minősége? Melyik terjeszkedett a másik rovására az utóbbi 50 év alatt? Van-e földéhség? Hogyan vették a háború előtt, alatt és után a földeket ( -ölenként és minőség szerint). Kapósak-e a földek? Mi a véleménye a gazdáknak, zselléreknek és az uradalmi cselédeknek a nagybirtokról? Milyen az uradalom cselédsége (jó vagy rossz) ? Milyen a viszony cselédség és a tisztikar között? A kisgazdák és cselédek egymáshoz való viszonya. Vannak-e cseléddinasztiák?

10. Beszélni lehet ezeken kívül a község múltjáról, régi nevéről, a szájhagyományon élő eseményekről stb.

E fenti adatok bepillantást nyújtanak, hogy milyen összetett kérdés a falu szociográfiájának a problémája, pedig elmondhatjuk, hogy csak főbb vonásokban érintettük a legfontosabb kérdéseket.

Dr. Soós Adorján.

Brunner Emii Pápán.

A jelenkor egyik legismertebb theologusa, a zürichi egyetem világhírű tanára, dr. Brunner Emil f. hó 5-én Magyarországra érkezett, ahol barátai meghívására hosszabb előadókörútra indul és Erdélybe is ellátogat.

Brunner most 45 esztendős és Barth Károly mellett őt tekintik a dialektikai theologia egyik megalapítójának. Hosszabb ideig lelkészkedett és a gyakorlati lelkipásztori munka közben érlelődött meg benne a gondolat, hogy az evangéliumot a mi korunknak a saját nyelvén kell hirdetni. A divatos racionalizmus és liberalizmus semmiképen sem elégíti ki a komolyan gondolkozó lelkipásztort. Ezért száll le a Biblia mélységeibe, ezért fordul nagy vágyakozással előbb Luther, majd Kálvin felé. Pár éve nagy feltűnést keltett, hogy az Oxford csoport-mozgalommal megismerkedve, annak egyik leglelkesebb terjesztője lett.

Könyvei közül legismertebbek A misztika és az Ige, Evangélikus vallásbölcsészet, A közvetítő, valamint erkölcstana.

Brunner Bécsből érkezett Pápára márc. 5-én a délutáni vonattal. Az állomáson a theol. tanári kar és a theologus ifjúság fogadta. Pápai tartózkodása alatt lapunk szerkesztőjének volt szívesen látott vendége.

Este 7 órakor a főiskolai köztartás kistermében volt vacsora, majd 8 órakor a nagyteremben családias szeretetvendégség, melyen megjelent Vargha Kálmán főiskolai gondnok, dr. Csehszombathy László ref. főgondnok, Schöck Gyula ág. h. ev. lelkész, valamint a gimnáziumi tanári kar képviselői.

Brunner látogatása alkalmából nagy szeretettel várt vidéki vendégei is voltak theologiai akadémiánk