Dunántúli Protestáns Lap, 1935 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1935-02-17 / 7. szám
1935. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 31. oldal. és kérem Nagytiszteletű Urat, hogy legyen ebben segítségemre. Az 1909-ben Pápán végzett ref. igazgató-tanítók szeretnének az épülő temptom anyagi költségeinek fedezéséhez valamiképen hozzájárulni. Megkértek engem, hogy kérdezzem meg Nagytiszteletű Ürtól, hogy van-e még azokból a törülközőkből, amelyeket a gyűjtés céljaira árusítottunk. így a törülköző kedves pápai emlék lenn eszámukra. Ők hajlandóak lennének abban az esetben is adományozni, ha mar törülköző nem lenne. Nagyon kérem Nagytiszteletű Urat, hogy erről minél előbb értesíteni sziveskedjék. Maradok tisztelő híve: Hódmezővásárhely, 1935 február 7. Imre Júlia oki. tanítónő.« Ebben a levélben a szeretne szó kétszer fordul elő. Egyszer egyes szám első személyben: szeretnék. Másodszor többes szám harmadik személyben: szeretnének. Mily kedves és tanulságos nyelvtani gyakorlat itt ez az igeragozás! Kívánom és imádkozom érte, hogy iskolán kívüli magán- és közéletünk minél több ilyen nyelvtani gyakorlatot mutasson fel! »Szeretnék«... Az a kis tanítónő, aki tavaly végezte iskoláját nőnevelő-intézetünkben, nem tudja feledni a hatást, amit innen magával vitt. Szüntelen elméjében forgatja az áldásokat, amiket az intézet falai között és a pápai egyház körében nyert. Ő úgy érzi, hogy ezt nem lehet feledni és hogy ezért háláját valamivel ki kell fejezni. Az Ige ott zsong a szivében: »Ne feledjük el«, »ne feledjük el«. És ott zsong a másik: »Igyekezzünk különbek lenni!«... És a lelke annyira nyughatatlan volt, annyira akarta valamivel kimutatni háláját, az elhagyott drága alma mater és Egyház iránti szeretetét, hogy ggyszer, hoszszas tusakodás után, leírta ezt a szót annak a lelkésznek, akivel talán személyesen nem is beszélt s akit talán soha az életben nem lát többet: »szeretnék«. Nem tudok nyugodni! Én drága Alma Materom, én drága Egyházam, én drájga Templomom, melyet az Intézet ablakából annyiszor láttam, szivemmel annyiszor simogattam, szeretnék Éretted valami jót tenni! Szeretnék Éretted innen a messze távolból valami szolgálatot tenni! »Szeretnének.« A kis tanítónőnek a könnyes hálája és szeretete átragadt azokra a hódmezővásárhelyi igazgató-tanító urakra is, akik 1909-ben, vagyis negyedszázaddal ezelőtt itt nyerték képesítésüket. Itt voltak lakói az Állami Tanítóképző-Intézetnek. Ide jártak ebbe a történelmi levegőjű régi templomba istentiszteletre. Innen vitték magukkal a hatásokat az élet küzdelmeibe, a csalódások, fájdalmak elviselésére. Az ember azt hihetné, hogy talán régen elfeledték már a hatásokat, az áldásokat, 25 év nagy idő, azóta sok minden történt a világon. Azóta ki a lengyel síkot, ki Galicia homokját, ki Szibéria sivatagját, ki Szerbia sötét vizeit, ki a Doberdót járta meg. Ki csodálkozhatnék azon, ha ilyen emlékek kiszorították volna a pápai emlékeket... De nem. Nézzétek: ők is szeretnének. Ők is szeretnék valamivel kifejezni a hálájukat a 25 évvel ezelőtt nyert hatásokért és áldásokért. Ők is szeretnének valami szolgálatot tenni, az épülő templom költségeinek fedezéséhez valamiképen hozzájárulni. Szép példa, gyönyörű példa. Valósággal megújul az ember ennek látására. Amilyen súlyos terhe a földnek a hálátlan ember, olyan könnyű és édes teher a hálás ember. Innen a messzeségből megszorítom a jobbotokat hódmezővásárhelyi kedves tanító urak. Egyházam nevében köszönöm a példát, köszönöm a hálát, ami a további munkához új kitartásra ösztönöz. Vajha nemes példátok minél több követőre találna! Pápa. ólé Sándor. (e>®®@®®®@®®®®®®®@®®®®®®®®®®®®®®®®@®®®®@® | VEGYESEK 1 ©®©®®®®S®®©®®®®®®@®®®®®®®®®@®®®®®©®®®®® — A sárospataki főiskolát február 2-án meglátogatta Human Bálint m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter, aki, mint laptársunk, a Sárospataki Református Lapok írja, »a főiskolai fogadtatáson történetírói nagyságához illő, hatalmas megnyilatkozásban emelte fel hallgatóit a nemzet mindenkori életét szilárdul és biztosan megszabó politika magaslatára«. — Dr. Antal Géza emlékének áldozott kegyelettel a Pápai Jókai-kör. A megnyitó beszédet dr. Dobrovich Ágost köri alelnök mondotta, aki jellemző vonásokkal világított rá dr. Antal Géza életének főbb mozzanataira. Dr. Antal Gézát, az írót és tudóst mutatta be tanulmányában dr. Pongrácz József, a kör irodalmi szakosztályának elnöke, dr. Körös Endre főtitkár a lapunkban közölt remek költeményének lelkes előadásával idézte az elhunyt elnök nemes alakját. A főiskolai énekkar Hatvani Lajos vezetésével művészi énekszámot adott elő. — Városközi irodalmi est. Szombathelyen, a Vasvármegyei Kultúregyesület Faludi Ferenc irodalmi szakosztályának meghívására, február 2-án tartották meg az első városközi irodalmi estét a győri Kisfaludy-irodalmi kör, a soproni Frankenburg-kör és a pápai Jókai-kör kiküldötteinek közreműködésével. A pápai Jóka-kör képviseletében Fejes Zsigmond gimn. igazgató poétikus, szép tudományos tárcával, dr. Kőrös Endre ny. főigazgató pedig két német ballada fordításával szerepeltek az irodalmi est műsorán. A nagysikerű est megnyitójában dr. Ujváry Ede szombathelyi polgármester a vendéglátó egyesület abbeli reményét fejezte ki, hogy a tervezett és most megkezdett városközi irodalmi esték Dunántúl városaiban erősebb szellemi kapcsolatokat teremtenek s ugyanakkor nemzeti célokat is szolgálnak. — Csendes nappal kezdte meg II. félévi munkáját pápai theologiánk. János ev. 15:1 —17 verse alapján négy bibliakörben gyűlt össze az ifjúság dr. Pongrácz József, dr. Tóth Endre, dr. Török István és dr. Trócsányi Dezső vezetésével, majd a főiskolai díszteremben dr. Pongrácz József tartott előadást A theologus lelki élete címen, dr. Tóth Endre theol. igazgató pedig A theologus külső magatartása címen. Az előadásokat eszméltető megbeszélés követte. — A komáromi Református Leányegyesület febr. 10-én a gyülekezeti elemi iskola nagytermében nagy látogatottságnak örvendő szeretetvendégséget rendezett abból az alkalomból, hogy a gyülekezet KIÉ munkája most egy éve megindult. A megjelenteket Sári Imre lelkész üdvözölte lelkes beszédben, ugyanő végzete az új KIÉ tagok felavatását minden jelenlevőt megindító módon. A KIÉ nevében Barsi Károly borbély inas mondott rövid beszámolót, ügyesen foglelve össze a KIÉ mozgalom célját. Csimma Juliska Vargha Gyuláné Nőttél-e gyermekem című fordítását szavalta, az id. Sulacsik Lajos pénzügyi főtanácsos buzgó vezetésével működő gyülekezeti vegyeskar két számmal szerepelt igen sikerültén. Az ünnepi beszédet dr. Pongrácz József theol. tanár tartotta, aki a
