Dunántúli Protestáns Lap, 1935 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1935-12-01 / 48. szám

Negyvenhatodik évfolyam. 48. szám. Pápa, 1935 december 1. A DUNÁNTÚL! REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK FELELŐS SZERKESZTŐ : DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA) FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ A belmissziói munka egyházkerületünkben. 10. Egyetemes jellegű mozgalmak, összejövetelek az egyházkerület területén nem voltak. Kivéve az ORPSz tatai és veszprémi egyházmegyebeli tagozatá­nak alakuló gyűlését, ezenkívül a KIÉ és a SDG tar­tottak konferenciákat. Egyetemes célokat szolgáló működést fejtett ki az Orsz. Ref. Szeretetszövetség, a Nagypénteki Református Társaság, a Külmissziói Szö­vetség, a Protestáns Árvaház, melyednek céljaira az egyházkerületben adakozások voltak. 11. A külmissziói munka mindinkább az érdeklő­dés homlokterébe nyomuló. Már nincs egyházmegye, ahol valamilyen formában ne ismertették volna a külmissziói és ne adakoztak volna a külmisszió cél­jaira. Az ez évi adakozás 302.43 P-vel több, mint az előző évben volt. 12. Szeretetmunka az egyházkerület területén di­cséretesen folyt. Előtérben állott ez évben is a sze­génygondozás; szegénysorsu iskolás gyermekek tan­könyvekkel való ellátása, felruházása, étkeztetése és a felnőtt szegények, munkanélküliek segélyezése. Sze­gények segélyezésére 30.264.21 P-t fordítottak gyüle­kezeteink, vagyis 5561.26 P-vel többet, mint az előző évben. Legyen szabad ennél a pontnál egy pillanatra megállani és rámutatni az egyház szociális: tevékeny­ségének a fontosságára. Mig a múlt évtizedben, tehát a missziói munka megindulásának idején a missziói tevékenység majdnem kizárólag az evangelizációra irá­nyult, ma részben a viszonyok kényszerítő hatása alatt, részben és kiváltképen az evangelizáció teremtette lelki diszpozíció folytán a segítés, a védelem, az ápolás és mentés munkája, a társadalmi bajok okainak orvoslása, illetve felderítése, amit egy néven szo­ciális munkának nevezünk, áll előtérben. A felvilágo­sodás kora óta a szociális munkát az állam és a tár­sadalom igyekszik kézbevenni. Az egyházak közül pedig sokan szívesen engedik át kényelmi szempont­ból. De bármennyire vitassák is, hogy a modern államban a szociális munka végzése az állam joga és kötelessége, az egyház nem mondhat le erről a munkáról anélkül, hogy hütelen ne lenne Krisztushoz. Sőt bátran állítjuk, hogy az állam, vagy a társada­lom egymagában ezt a munkát elvégezni nem ludja, helyesebben az egyház tevékenységét nem “képes fe­leslegessé tenni, mivel az egyház az anyag? segély­nyújtást mindig morális lelki segélynyújtással köti össze. Az volna az ideális állapot, ha minden gyüle­kezet, vagy legalább is minden egyházmegye maga tudna közvetlenül gondoskodni hitünk cselédeiről, akik testi, vagy lelki betegségben szenvednek, nyomor­ban tengődnek, kiskorúakról épúgy, mint felnőttekről. Mivel azonban legalább is a mai viszonyok között ez FOMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE : DR. TÓTH LAJOS THEOL TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK lehetetlen, minden gyülekezet szociális tevékenysé­gének be kell kapcsolódni az egyetemes egyház szo­­fciális tevékenységébe, közelebbről megjelölve abba a munkába, amelyet az Orsz. Ref. Szeretetszövetség végez. Örömmel említjük meg e helyen, hogy az Orsz. Ref. Szeretetszövetség élén egyházkerületünk igen nagy érdemű, kiváló szociális érzékkel megáldott és páratlanul munkás főgondnoka: dr. Balogh Jenő úr őnagymélíósága áll, kinek, mint a szeretetszövetség elnökének buzgó irányítása és a fáradhatatlan Kiss Ferenc agilitása — Isten kegyelmével — lehetővé teszik, hogy ennek a mustármagból növekbő terebélyes fának az ágai Dunántúlra is elérjenek. Egyházkerületünkben az első szeretetszövetségi intézmény most van szervezés alatt Várpalotán. 13. Az egyházkerület hitélete megfelelően jó. A templomlátogatók átlagos százalék száma a b.-somogyi egyházmegyében 40%, Drégelypalánkban 60—70%, Mezőföldön 37%, Őrségben 20—70%, a pápai egy­házmegyében 70%, a tataiban 2—80%, a veszprémi egyházmegyében 50—60%. Az urvacsorázók átlagos százalék száma Somogybán 30, Drégelypalánkban 45, Mezőföldön 80‘5%, Őrségben 40, a pápaiban 40, a tataiban 10, a veszprémiben 40—45%. Áttérő volt 218, kitérő 161, házassági megegyezés javunkra 275, kárunkra 186 esetben. Az adakozásokból átlagosan egy lélekre —•35 P esik. Tisztelettel megemlítem, hogy az áttérésekre, kitérésekre és a reverzálisokra vonatkozó adatokat a püspöki jelentésből vettem át, mert ezek sokkal valószínűbbnek látszanak, mint a missziói jelen­tésben foglalt ezektől nagyon eltérő adatok. Sajnálattal kell látnunk, hogy a statisztikai adatokra a gyülekeze­tek nem helyeznek nagy súlyt, pedig a statisztika olyan tükör, ametyben meglátjuk, ha az való, igazi arculatun­kat, hibáinkat, fogyatkozásainkat, melyet kipótolni kö­telességünk. Á felületes adatszolgáltatás egyértelmű a szándékos félrevezetéssel, mert eltakarja szemeink elől a való helyzetet, úgy hogy nem tudjuk megjavítani azt, ami javításra szorul. Tisztelettel kérjük az adatszolgál­tató missziói bizottságokat, hogy ennek mérlegelésével szíveskedjenek jelentéseiket a jövőben elkészíteni. III. Szórvány gondozás. Előző évi jelentéseimben részletesen foglalkoztunk a szórványkérdés problémáit és rámutattunk a szórvány­ban lakó hívők gondozásának a módjaira. Kétségtelen, hogy ennek a munkának annyi akadálya van, hogy a legjobb igyekezet mellett sem tudják gyülekezeteink a kívánt eredményt felmutatni. Hiányzik a gondozásra szükséges anyagi fedezet, sőt a világos terepszemle is. Egyházkerületi közgyűlésünk a múlt évben 141. h. sz. határozatában elrendelte a szórványkataszter elkészítését, minthogy azonban időközben az egyetemes konvent az egyetemes névtár kiadását előkészítette, mely megjelenése

Next

/
Oldalképek
Tartalom