Dunántúli Protestáns Lap, 1935 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1935-11-10 / 45. szám

Negyvenhátodik évfolyam. 45. szám. Pápa, 1935 november 10.

DDHÁNTŰLI PROTESTÁNS LAP

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE

____________ MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ____________________________-----—--------------------------------- FÖ.SZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK------------------------------------------FELELŐS SZERKESZTŐ : DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA I FŐMŰNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THÉOL FÖISKCLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK

Kálvin, a szolga.

2. Aki Isten kedvéért az életéről ennyire lemondott, aki életében ennyire :nem a magáé, a halálra is úgy tekint, hogy közben a szeme sem rezdül. »Isten igazsága drágább nekünk, mint a világ bármelyik helye, mint a saját életünk.« Aki az életét Istennek adta, az élettel együtt az élet minden fordulatát Istennek adta; akinek Isten drágább mindennél, nem lehet azt a halállal megvesztegetni. Az egyetlen és legfőbb értékért minden más értéket felajánl az ember és választás esetén .amellett dönt, ami magasabb jelentőségű. Minden szentimenlálizmus, érzelgős lágyság, hamis okoskodás Istenkáromlás számba megy.

Kálvin környezete nem élhetett más levegőben, mint amilyenben Kálvin élt. Genf követei az 1563. április 25-én Bázelben tartott értekezleten városuk üzeneteként úgy beszélnek, hogy inkább a halál, a javaik, városuk, feleségük, gyermekeik pusztulása, de az Igétől egy poniban sem fordulhatnak el. Kálvin élete vértanúság, inkább, mint azoké, akik máglyákon fejezték be. Vértanú élet közelében vértanú életek virágoznak ki. Az iskolájából, a hires genfi akadémiából kikerült ifjak vértanúságra elpecsételve térnek vissza hazájukba. Börtönök penészes levegőjéből, a máglyafény várható fellobbanásának árnyékából hálálkodó leveleket juttatnak el mesterükhöz. S amíg Kálvin meleg szívvel, szerető szívvel mindent megkísérel a megmentésükre, sohasem ajánlja a meghátrálást. »Inkább százszor meghalni, mint egyszer elhagyni a helyet, ahova állíttattatok.« »Az élettel nem dicsőíthetitek Istent, dicsőítsétek a halállal.« »S miközben másokat {mártírokká tesz, ezek is azzá teszik őt.« Amig a mártír vér csorog, amig fiai zsoltáros ajakkal állanak a máglyán, Kálvin bizonyossá lesz, hogy ügye Istentől van. Milyen szerelem éghet Kálvin lelkében! Látnia kellett, hogy vádat emelnek ellene, kegyetlennek, konoknak kiáltják ki ellenségei és utána következő korszakok; nyugodtan vállalja a vádat, Istenért vállalni kell a leggyalázatosabb vádat is. Ismeretlen és visszataszító vonás lehet ez ma is, amikor legjobban önmagunkat szeretjük, imádjuk, bálványozzuk és amikor egy álhumanizmus béklyóiban a legdrágábbnak életünket tartjuk. Milyen más ez az életszeretés, mint korunk életszeretése! Kálvin is szereti a maga életét, de életét csak úgy szeretheti és úgy tarthatja drágának, ha Istenért egészen elveszíti azt. Elveszíti a maga életét s ebben az emberi ragaszkodás, az emberi értékelés, gondoskodás, az emberi szeretet minden parányát elveszíti. Annyit ér az élet, amennyiben Istennek szolgál, a szív, amennyiben Istenért dobog és Istenért áll meg, a gondolat, amennyiben Istenre gondol és Isten előtt némul el, az akarat, amennyiben Istenért feszül és Istenért pattan el...

(Folyt, köv.) Márkus Jenő.

A győri református egyház harangszentelési ünnepe.

Nagy és lélekemelő szép ünnepe volt vasárnap,, folyó hó 3-án a győri református egyháznak. Harangokat szenteltek, pótolván a világháború idején elvitt két harangjukat. Az örömünnepr'e Győrbe érkezett a kora reggeli vonattal a dunántúliak költő püspöke, Medgyasszay Vince, titkárja kíséretében, kiket az állomáson az egyházközség presbitériuma, élén az egyházközségi elnökséggel, meleg szeretettel fogadott. A presbitérium küldöttsége fogadta és üdvözölte Lőke Károly esperest, felsőházi tagot is.

D. e. fél 10 órakor kezdődött az ünnepi istentisztelet, amikor a presbitérium élén bevonult a templomba a harangszentelést végző Medgyasszay Vince püspök, valamint Balogh Jenő dr. v. b. t. t., egyházkerületi főgondnok és Lőke Károly, a tatai egyházmegye esperese. Ott láttuk a zsúfolásig megtelt templomban az ünneplők soraiban Szauter Ferenc dr. polgármestert, a testvér ev. egyház nagy számú képvisele- i tét Turóczi Zoltán lelkész és Hőfer Vilmos dr. fel| ügyelővel az élén, a katonai helyőrség tiszti küldött- 5 ségét, hivatalok és egyesületek képviselőit és számos I notabilitást.

Közének után Lőke Károly esperes bibliát olvasott és előimát mondott. Majd a költő-püspök, Medgyasszay Vince állott a szószékre és Péter apostol I. levele 2. rész 5—6. versei alapján megragadó prédikációt mondott, harangok szent hivatásáról elmélkedvén, mint a hit, szeretet és béke hirdetőiről. Magasan szárnyaló felszentelő imájában fohászkodott dott a magyar nemzet szebb jövőjét biztosító békés egységéért, a hitben és szeretetben való megerősödésért és végül főpásztori áldását adta a felszentelt harangokra, az áldozatkész gyülekezetre, Győr városra és annak lakóira, vezetőire.

Ezután mély áhítatot keltve, megkondultak az új harangok Isten dicsőségére. Harmonikusan kapcsolódott bele a harangok zúgásába az egyházi vegyeskar által előadott »A három kis harang« cimü ének. Győry Elemér lelkipásztor, egyházkerületi főjegyző nagy hatást keltő beszédben ismertette a harangszerzés történetét. Az egész harangbeszerzés — mondotta — csak egy rövid kis bekezdés a győri református egyházközség történetének legújabb fejezetében, melyhez tulajdonképen bevezetésnek szánta, de befejezés lett belőle. Más sürgősebb feladatok évről-évre halaszttatták a harangszentelést. Az utóbbi hét esztendő alatt a győri egyházban az építkezések és renoválások 65.914.95 P-t képviselnek. Ebből a győrszabadhegyi új iskola 34.478.96 P-t, az újvárosi iskola egyik tantermének újjáépítése 4933 P, a múlt évben a magyar