Dunántúli Protestáns Lap, 1935 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1935-11-03 / 44. szám
1935. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 199. oldal. van-é erre a találkozásra szebb alkalom, mint éppen a reformáció ünnepe, annak a napnak az évfordulója, amelyiken újra tisztán szólalt meg az evangélium, — az az evangélium, melyet sátoros ünnepeken a Tóth Ferenc-Kör ifjúsága szertehord és hirdet a Dunántúl apró, csillagostornyú templomaiban. — Szükség van erre a találkozásra, szükség van reá, hogy magunk mögött és magunk körül érezzük ennek a gyülekezetnek szeretetközösségét és e közösségben rejlő hatóerőket. De szükség van reá a gyülekezet szempontjából is; ez a gyülekezet alig ismeri az akadémia munkáját, s alig tud többet a theologus diákról, minthogy keménykalapban jár és kopottas fekete ruhája van. Ez az est olyan alkalom, amikor a gyülekezet bepillanthat abba a lélekbe, amelyet a fekete ruha és a keménykalap takar. Bepillanthat legalább annyira, amennyire egy rövid műsoron át bepillantani lehet. Ennek a műsornak a darabjai nem véletlenül kerültek egymás mellé. Esténknek, mint akadémiai estnek az a feladata, hogy megéreztessen valamit a reformáció szelleméből. Ezért szólaltatjuk meg Dávid zsoltárait, a magyar reformációval annyira egybenőtt Szenei Molnár-féle zsoltárfordításban. Ezért csendül fel itt két régi ének, amelyeknek szokatlan, de mégis erőteljes régiességében a reformáció százada üzen, ha nyitott füllel hallgatjuk üzenetét. — Esténk előadása reformátorunkhoz, Kálvinhoz visz közelebb: Kálvinnak a halállal való találkozásából megismerjük Kálvinban az embert és a reformátort. — Ha az előadás halálról beszél, megszólal majd végül egy rövid bibliamagyarázatban az életnek a fejedelme, maga az Élet, az a szó, mely a reformációt létrehívta és ma is reformációt akar, a mi egyénenkénti reformációnkat. Esténk, mint jellegéből következik és műsorából is kitetszik, nem gyújtani, hanem világítani akar. Lehet, hogy csak nagyon gyenge világosságot áraszt, lehet hogy a fénye alig lesz annyi, mint egy szentjánosbogár, de ezzel a fénnyel a reformáció századába igyekszik bevilágítani. Abba a századba, amelytől a mi reformátusságunk nemcsak térben és időben, hanem lélekben is messze távolodott. Igen, messze távolodtunk, mert a Bibliától távolodtunk el, már pedig a Biblia nélkül a reformáció idegen és megérthetetlen marad reánk nézve, ha mégoly hangosan ünnepeljük is. — Ebben a tudatban történjék, a mi esti találkozásunk. Török István. t I KÖNYVISMERTETÉS A ...----------— Héber-magyar szótár. Szerkesztették Mannheim Mór és Grosz Ernő. Debrecen, 1934. 584 + 44. Azok, akik a héber nyelv tanításával foglalkoznak, mindenkor nagyon érezték a megfelelő segédeszközök: egy magyar nyelven írt jó héber nyelvtan és egy szükségleteinknek megfelelő héber-magyar szótár hiányát. A múlt század 70-es éveiben megjelent és Goldziher Ignáctól nagy gonddal és tudással írt héber nyelvtan, mig egyrészt főleg magyar nyelvi részében elavult, másrészt nehezen szerezhető meg. Az 1908-ban Hornyánszky Aladárnak ezt pótolni akaró s a közoktatásügyi minisztérium támogatásával kiadott nyelvtana meg, mióta a Pozsonyban lakó szerző és csonka hazánk közé határ vonatott, egyáltalában nem kapható. Az így mutatkozó hiányt szerencsés időben és némi tekintetben pótolni igyekezett dr. Módis Lászlónak 1933-ban a Debrecenben megjelenő Theologiai Szemle által megindított Theologiai tanulmányok című vállalatában kiadott nyelvtana. Szótár dolgában azonban jimióta a Pollák Kaimnak 1881. évben megjelent, de időközben elfogyott szótára nem volt pótolható, a legnagyobb nehézségekkel kellett küzdenünk. Igaz, hogy e helyett lehetett volna használni valamelyik idegen nyelven megírt szótárt, de ez egy-két kiválóbb képességű hallgatónk kivételével — kiknek az idegen nyelv használata nem okozott nehézséget — nagy akadályul szolgált a héber nyelv megismerésénél és megkedveltetésénél. Ezért a legnagyobb örömmel köszöntjük Mannheim Mór debreceni izr. polgári leányiskola héber nyelvtanárának és Grosz Ernő ugyancsak debreceni izr. reálgimn. héber nyelv tanárának közös vállalkozását, melynek eredménye a Herkovits és Deutsch könyvnyomdájában Debrecenben megjelent héber-magyar szótár. E könyv, bár nem állítható egy vo- Inalba a külföldön megjelenő és a héber filológia érdekeit szem előtt tartó nagy szótárakkal, amilyen pl., hogy többet ne említsünk, a Gesenius-Buhl hébernémet szótár, de e könyvnél — mint maguk a szerzők is kiemelik — nem is a tudományos szempont volt az irányadó, hanem a gyakorlati cél. Használható szótárt akarnak adni a közönség kezébe, segédkönyvül szánták azoknak, akik héberül tanulnak és tanulmányozni kívánják a tóra, a próféták és a többi szent iratok könyveit. És e célból igen használható 'könyv. A héber betűk tiszta nyomásúak, a magánhangzók jelölése világos, annak értelmét helyesen és érthetően adja vissza magyarul s ezáltal a szótár nagy mértékben elősegíti a héber szövegek megértését. Helyes, hogy a főneveknél megjelöli a többes számot, a birtokos alakot, az igéknél pedig, hogy nemcsak a múlt és jövő alakot, de még az egyes személyeket is. Érdeme a könyvnek, hogy nem csupán a bibliai héber iratok olvasását és megérthetését tartotta szem előtt, de adja azokat a szavadat is, melyek a rabbinusi irodalomban és a középkori pijutköltészetben, sőt a legújabb hébernyélvü tudományos és szépirodalmi művekben is találhatók. A szótár használhatóságát nagyban emeli még a könyv végére helyezett héber nyelvtani összefoglalás is, melyben dióhéjba szorítva adja mindazt, ami a héber nyelv tudásánál elengedhetetlenül szükséges. A könyv az Ószövetség eredeti nyelven való olvasásánál nemcsak a theol. akadémia hallgatóinak, de gyakorló lelkészeknek is hasznos segédeszközül ajánlható. T. L. VEGYESEK Ce)®®®®®@®®®®S®®®@©®®®©©®®®®®®®®®®®®®©®®® — Személyi hír. Medgyasszay Vince püspök urat a főméltóságú Kormányzó úr október 19-én hosszabb magánkihallgatáson fogadta. — Gyászhírek. Részvéttel értesültünk, hogy özv. Juhász Lajosné szül. Kovács Sebestyén Ilona, néhai Juhász Lajos volt perőcsényi lelkész özvegye október 27-én Salgótarjánban elhunyt. A megboldogultban Szabó Dezső salgótarjáni ref. lelkipásztor felesége édesanyját, Kovács Sebestyén József perőcsényi lelkipásztor nagynénjét gyászolja. Az Úr vigasztalja meg hátramaradt szeretteit. 76 éves korában, rendkívül tevékeny tudományos és gyakorlati munkálkodás után halt meg Seeberg Reinhold a berlini egyetem ny. professzora. Munkássága
