Dunántúli Protestáns Lap, 1935 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1935-09-22 / 38. szám
168. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1935. mint amelynek a magyar református egyházi életben is egyeduralomra kell jutni, ha azt akarjuk, hogy élet legyen a »halott és megdermedt« egyházi keretek között. Mi egy. ilyen egyeduralomra jutást a mozgalom kétségtelenül ahisztorikus és interkonfessionális jellege miatt egyenesen veszedelmesnek tartanánk, mert ez egyrészt elsikkadását jelentené azoknak a hatalmas erőknek, amelyek egyházunk történelmi múltjából még ma is áldásos hatással áradnak át a jelenbe, másrészt pedig eliminálná éppen azokat a speciális vonásokat, amelyekért akarta Isten, hogy a református keresztyénség magyar földön is kiviruljon. Hogy az ilyen stílustalanság mit jelenthet egy hitvallásos egyházra, arra vonatkozólag a történelem éppen az egyes ébredési mozgalmakkal kapcsolatban bőséges példát mutat. De ha nem akarjuk is az oxford-mozgalom egyeduralomra jutását, a tőle való teljes elzárkózást sem tartjuk kívánatosnak. Nem tartjuk kívánatosnak egyfelől azért, mert félő, hogy a történelmi egyház részéről tanúsított merev elzárkózás és rideg visszautasítás a szektárizmus karjaiba kergetné éppen egy olyan mozgalom öntudatos híveit, amely az eddigi jelek szerint minden szektárius gondolattól távol tartja magát, másfelől pedig azért, mert határozottan találunk benne olyan indításokat, amelyeknek a gyakorlatba való átvitele egyházunk életében is értékesnek és hasznosnak bizonyulhat. Bakos Lajos. (Folyt, köv.) A belsősomogyi egyházmegye közgyűlése. Egyházmegyénk ez évi közgyűlését és a közgyűlést előkészítő bizottsági üléseket augusztus 6-án és 7-én tartotta Csurgón a gimnázium épületében. A gyűlésre jövő tagokat kellemesen lepte meg a gimnázium szép parkjának alapos és szakszerű gondozottsága, amit a fenntartótestület úgy ért el, hogy egyik iskolaszolgául kertészt alkalmazott, aki Kaposvár kiváló s ügyes főkertészének útbaigazítása nyomán vette gondozás alá a különben is szép nagy parkot úgy, hogy az nagyon kedves és megkapó látványt nyújt. Országszerte alig van gimnázium ilyen egészséges, ideálisan szép és megfelelő környezetben, mint a csurgói. A bizottsági ülések augusztus 6-án folytak le az alábbi sorrendben. Reggel 8 órakor a missziói bizottság kezdte meg tanácskozását Halka Sándor esperes és Kovács József előadó közreműködésével. A bizottság letárgyalta az előadó és Farkas Sándor ifjúsági megbízott jelentéseit, melyek a súlyos gazdasági helyzet nyomasztó hatásaként különösebb fejlődést nem mutatnak fel ugyan, de több reményteljes kezdeményezést említenek. Volt több körzeti konferencia a presbiterek és ifjúság számára, melyeknek jótékony hatása észlelhető. A szórványok gondozása és a jótékonyság a szokott keretekben történt. A balatonparti fürdőtelepek lelki gondozása ügyében szükebbkörü albizottságot küldtek ki a célszerűbb beosztás és istentiszteletek rendszeresebb tartása céljából. Barcs, Nagyatád és a közéjük eső nagyobb szórványterület körülbelül 800 ref. hívének rendszeresebb gondozása és hitoktatás érdekében a Bercel-vidéki szórványkörzet mintájára missziói lelkipásztor beállítását látja szükségesnek a bizottság s megtette ez irányban a kezdő lépéseket. Végül megalkotta a bizottság a missziói alap pénzkezelési szabályrendeletét. A missziói bizottság után a tanügyi bizottság kezdte meg tanácskozását Halka Sándor esperes és Szabó Bálint bizottsági elnök vezetésével. Az esperes meleg köszöntéssel üdvözölte dr. Szabó Béla bizottsági tagot, vezető kir. tanfelügyelőt tanügyi főtanácsossá történt kinevezése és előléptetése alkalmából a bizottság tagjainak élénk tetszésnyilvánítása mellett. Az ünnepelt kedves szavakban Ígérte meg, hogy az egyházmegye területéről való távozása után is fenn kívánja tartani az összeköttetést az egyházmegyével. Ezután a tanügyi jelentés tárgyalása következett. Az állástalan tanítók nagy száma elkeseredett kenyérharcra vezet. Rendes tanító 64, segéd-helyettes-, illetve tanfolyamvezető tanító 18, lelkész- és segédlelkésztanító kettő működött az egysázmegyében. Püspök úr Öméltósága igazgatókká nevezte ki Bosznay Ferenc darányi, Horváth József rinyaujlaki, Kiss József somogyudvarhelyi és Kulcsár Gyula somogyszobi kántortanítókat. A taneredmény változatlanul jeles eredményt mutat fel. Az anyagi helyzet rosszabbodott. Magyaregres egyházi érdekből kénytelen volt iskoláját a községnek átadni. A járványszünetek és iskolamulasztások száma emelkedett. A mindennapos tankötelesek száma 72-vel csökkent és a benépesedési arányszám is 7‘6°/0-ra hanyatlott. Az értekezletek szép, tanulságos programm mellett folytak le, élénken bizonyítva a tanítóság hivatásszeretetét. A jelentés elfogadásával kapcsolatban a bizottság javaslatba hozta az iskolaszéki elnökök kötelező megjelenését a köri értekezleten. Előterjesztéssel élt a mindennapos és ismétlő tanköteleseknek a tánciskolákból való eltiltása céljából. Az államsegélyüket vesztett iskolák felhivattak, hogy valamennyien szervezkedjenek át előkészítő tanfolyammá. Délután tartotta tanácskozását a csurgói gimnázium igazgatótanácsa Matolcsy Sándor dr. elnöklése mellett. Á tanács részvéttel emlékezett meg Kerekes Sándor és Kovács Gyula tanárok elhunytáról. A megüresedett mennyiségtan-természeítani tanszékre legjobb képesítése alapján Faragó Tibor helyettestanárnak, Mátéífy Béla tanár pedig az internátushoz segédfelügyelőül alkalmaztatott. Az intézet részére érkezett szép adományokat s úgy a gimnázium, mint intézményei anyagi helyzetének kedvező állapotát örömmel vette tudomásul a tanács. Fazekas Sándor nyug. tanárt kiváló érdemeiért igazgatói kinevezésre javasoltuk. A csurgói könyvtár I. kötete gyanánt megjelent dr. Écsy Ö. István tanár Sziget vára és Zrínyi Miklós a magyarországi latin költészetben c. munkája és az irodalmi pályadíjra beérkezett Beck Gergely : Á belsősomogyi ref. egyházmegye története I. rész c. müvét örömmel fogadtuk. A gimnázium anyagi helyzete többféle javítást, átalakítást is megengedett. Az igazgatótanáccsal egyidejűleg ülésezett a tanítóegyesület is Lőczy Lajos igazgató elnöklése alatt. A tartalmas elnöki megnyitó után előbb Kiss József igazgaíó-tanitó „Az elemi iskola és a gimnázium kapcsolata a helyesírás és fogalmazás tanítással kapcsolatban“ című, majd Nagy József „Az iskola és a családi nevelés kapcsolata“ voltak a tárgysorozaton. Majd folyó adminisztrációs ügyeket intéztek el. Az egész összejövetelből örömmel állapítható meg, hogy az egyházmegye tanítósága mennyire hivatása magaslatán áll. Majd a lelkészértekezlet tanácskozása következett dr. Benedek Sándor áhítatával, Keresztes Gyula magvas elnöki megnyitójával és Zakányi József tanulságos előadásával a lelkészi kar és a politika címen. Ezután az értekezlet elhatározta, hogy lelkészegyesületté alakul, elnökké Németh Károlyt, titkárrá dr. Benedek Sándort, jegyző-pénztárossá Burián Istvánt és 12 tagból álló
