Dunántúli Protestáns Lap, 1935 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1935-08-25 / 34. szám

1935. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 153. oldal. Áthozat: 1895’11 P 3. Szegények segélyezésére . . . 4724Í0 „ 4. Iratterjesztésre, könyvtárra . . 133* — „ 5. Útiköltségekre, gyűlésekre . . . 140'— „ 6. Országos református intézményekre és egyesületekre....... 700'— „ 7. Külmisszióra................... 426'92 „ Összesen : 8019 13 P Ólé Sándor (Vége.) lelkipásztor. A pápai református egyházmegye közgyűlése. A pápai református egyházmegye Pápán, 1935. évi július hó 31-én tartotta évi rendes közgyűlését Jakab Áron esperes és dr. jókay-Ihász Miklós egyhm. gondnok elnöklésével. A közgyűlést templomi isteni tisztelet előzte meg, melyen Végh János Ielkészi főjegyző szolgált. Maga a közgyűlés a főiskolai díszteremben folyt le az alkotó tagokon kívül sok érdeklődő jelenlétében. Alakulás után dr. Jókay-Ihász Miklós egyhm. gondnok aktualitásokkal foglalkozó beszéddel nyitotta meg a közgyűlést. Kegye­­letes szavakkal emlékezett meg dr Antal Géza püspök elhunytáról, s arról a nagy veszteségről, mely azzal egyházkerületünket, magyar református egyházunk egye­temét és nemzetünket érte, melegen üdvözölte a jelenlevő Medgyasszay Vince új püspök urat, ki az üdvözlést megkö­szönve, kijelentette, hogy a pápai egyházmegye tagjaitól, lelkészeitől, tanítóitól igen keveset és mégis igen sokat kér és vár: szeretetek A szavaira felhangzott lelkes ováció igazolta, hogy ezt a kérést milyen könnyű teljesíteni, hiszen önként, természetszerűleg így diktálja a szív az iránt a főpásztor iránt, kinek szívéből a szeretet áldott melege sugárzik kicsinyek és nagyok felé egyaránt. — Gondnoki megnyitó kapcsán a közgyűlés üdvözölte dr. Darányi Kálmán urat földmívelésíigyi miniszterré, Tasnády Nagy András urat kultuszminiszteri államtit­kárrá történt kinevezése, Győry Elemér urat egyhker. Ielkészi főjegyzővé, Vargha Kálmán urat a mezőföldi egyházmegye esperesévé választása alkalmából; fel­jegyeztette a Jakab Áron esperes úr 40 éves rendes lelkipásztori jubileum ünnepét, mely szolgálatának helyén, Nagypiriten a f. évi április hó 28-án folyt le; köszön­tötte Neupor Béla pápadereskei lelkipásztort 44 éves, Ólé Sándor pápai és Lampérth Lajos rédei lelkipász­torokat 25 éves rendes lelkipásztori szolgálatuk évfor­dulója alkalmából; hazafiui és keresztyéni kegyelettel emlékezett meg II. Rákóczi Ferenc halálának 200.-ik évfordulójáról, felelevenítette a nagy bújdosó fejedelem­nek, az önfeláldozásig önzetlen hazafinak', a hitbuzgó s mégis elfogulatlan kath. keresztyénnek fenséges nagy alakját; megemlékezett a bodrogkeresztúri Konvent 200 éves jubileumáról s a jubileumi ünnepen szerepelt egyhm. gondnok úrnak elismerését és köszönetét nyil­vánította ; állást foglalt a hercegprímás által a polgári házasságról szóló törvény eltörlése és a házassági jog­nak az egyházak hatáskörébe utalása érdekében kez­deményezett mozgalom és közölt törvénytervezet ellen, azt a magyar állam szuverenitása s a felekezeti béke szempontjából a legveszedelmesebbnek tartja, a han­goztatott családvédelem, a házasság erkölcsi szentsége, a családi élet elmélyítése szempontjából az 1894. évi XXXV. t.-c. reverzális adhatásra vonatkozó rendelkezései­nek eltörlését Ítéli inkább szükségesnek, úgy látván a tapasztaltakból, hogy a reverzális harc és az ezzel kap­csolatos — a Ne temere dekrétumon alapuló — or­szágos törvényeinkkel ellenkező kath. minősítések (ágyas­­ság, gyermekek törvénytelensége) a házasság erkölcsi szentségének a lérombolói. Lampérth Lajosnak Ielkészi tanácsbiróvá és jegy­zővé, dr. Somogyi Károlynak és dr. Jilek Józsefnek egyhm. ügyészekké választása megerősíttetett. Esperesi jelentés tárgyalása során az egyházmegye közgyűlése kifejezést adott azon meggyőződésének, hogy a minden vonalon hangoztatott reformgondolat nem lehet ellenszenves a reformáció egyháza előtt, ha a reform nem revoluciót és szétszakadást, hanem meg­újulást és erő egyesítést jelent; jól eső megnyugvással vette tudomásul, hogy az egyházközségek belső, külső élete nem ad aggodalomra okot; csak egy helyen — Noszlopon — vannak bajok és nehézségek a nagy­mértékű adóhátralékok miatt, melyek következtében az egyházközség köztartozásaival hátralékban van ; reméli, hogy egyházi hatóságaink közbenjárására a fenntartói tanítói nyugdíjjárulékok ügye hamarosan rendeződik s egyházközségeink ez aggasztóan súlyos tehertől és gond­tól megfognak szabadulni; köszönetét mondott az ál­dozatkész gyülekezeteknek és adakozóknak, különösen dr. Debreczeny Sándor urnák, a szerecsenyi egyházköz­ség főgondnokának, aki egyházi adóján kívül 1000 P. készpénzadományt adott a szerecsenyi egyháznak, szol­gáltatta az urvacsorai kenyeret és bort, a hivatalos fu­varokat, — az egyháztagok részére két szeretetvendég­­séget rendeztetett; — elismeréssel adózott a gyülekeze­tekben mutatkozó szép rendért a hű munkásoknak ; tu­domásul vette a noszlopi II. tanítói állás ideiglenes megszüntetését; a pápadereskei iskola évek óta vajúdó ügyével kapcsolatban megállapította, hogy a lelkésztaní­tói állásoknak olyan rendezése, mely ez állásokat — a kongrua- és korpótlék-jog megvonásával — másod ren­­düeknek, alsórendüeknek minősíti, — el nem fogadható és előre is kimondotta, hogy ilyen természetű rendezés esetén nem fogja Pápadereskét lelkésztanítósággá siily­­lyeszteni, hanem a rendes Ielkészi állás fenntartása és az esetleges községi iskolában a vallástanítás lesz a legfőbb gondja és törekvése; véglegesen megerősítette a lelkész és tanító választásokat, az új munkásokat sze­retettel, jóreménységgel és áldáskivánással fogadta; hálával jegyezte fel azokat a rendkívüli segélyeket, me­lyekben püspök úr és a kultuszminiszter úr egyes egy­házközségeket és lelkipásztorokat részesített; lelkesen, szeretettel és hálával, jókivánatainak kifejezésével ünne­pelte dr. Jókay-Ihász Miklós úr egyhm. gondnokságá­nak 10-ik évfordulóját, megemlékezett nagy érdemeiről, különösen arról a nemesszivü áldozatkészségről, mellyel a nehéz időkben lelkész özvegyeink nyomorúságos sor­sát megenyhitette s őket az éhezéstől megmentette. Kisz Zoltán tanügyi b. elnök ismertette a tanügyi bizotttság által letárgyalt jelentését, mely szerint az iskolai ügyek rendben vannak, a nem református isko­lába járó gyermekek vallástanítása haladást mutat. 59 tanuló közül 40 kitűnő, 17 jeles minősítést kapott. Csetény két tantermes iskolájában 200-on jóval felül volt a gyermekek száma; a tantermek rettenetesen zsúfoltak; szinte megdöbbentő állapot, de nem az egy­házközség az oka, hanem az, hogy új tanítói állás lé­tesítése elől eddig a kultuszminisztérium elzárkózott. Ezek ellenére is a két tanerő, — Molnár Zsuzsánna és Kiss László — kitűnő erdrnényt ért el. A jelentést az egyhm. közgyűlés örömmel fogadta el a tanügyi bizott­ság határozati javaslatával együtt. Bolla József missziói előadó előterjesztette a missziói bizottság jelentését és javaslatait, melyeket a közgyűlés tudomásul vett és elfogadott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom