Dunántúli Protestáns Lap, 1935 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1935-01-13 / 2. szám

1935.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

11. oldal.

dása vaskos kötetet igényelt volna, s így Márkus kénytelen volt munkakörét szűkíteni: az irodalomból főleg a német standardműveket vette figyelembe, a megértést elősegítő szellemtörténeti alapokat pedig csak röviden érinti.

Az irodalmat illetőleg sajnáljuk, hogy legalább Horst St. »Schleiermachers Erlösungslehre« című müvét nem vette figyelembe; valamint azt is, hogy a magyar Schleiermacher-irodalmat ugyan felsorolja, bár nem teljesen, de velük a tárgyalásban nem foglalkozik, csak itt-ott jegyzetben utal rájuk. Márkus ezt azzal indokolja, hogy »magával Schleiermacherral akarunk foglalkozni«, viszont kétségtelen, hogy mások is magával Schleiermacherral foglalkoztak, s megláttak egyet-mást, amit a szerző előnyösen felhasználhatott, vagy ha kell, helyesbíthetett volna. Igv az alapvető részben pl. — »A schleiermacherí theologia alapfogalmai« — Márkus nagy és nehéz munkát végez a »Beszédek« vallásfogalmának kielemzésével; s nem jut el odáig, ahová előtte 35 évvel Stromp László, aki a Protestáns Szemle 1899. évfolyamában igen alapos, részletes tanulmányban ismertette, s helyes szellemtörténeti összefüggésben méltatta Schleiermacher idevágó nézeteit. Sajnálatos, hogy ez a szép tanulmány elkerülte Márkus figyelmét; valamint Bartók Györgynek ugyancsak a Prot. Szemlében megjelent tanulmánya Schleiermacher Monológjairól. (»Schleiermacher olvasása közben.« 1915.) Márkus tanulmányában minduntalan visszatér egy fogalom a »princípium individuationis«, melyet Otto is emleget ismert »Reden«-kiadásában, s melyet Márkus is használ, de Bartelheimer teszi ezt a fogalmat igazában a Schleiermacher megértés középponti fogalmává, s tőle veszi át Márkus. Ez a fogalom sohasem válik egészen egyértelmű, biztos fogalommá Márkusnál; milyen jó lett volna, ha ismeri Szemere Samu: »Schleiermacher individualizmusa« c. tanulmányát (Athenaeum, 1917), ennek ismerete elősegíthette volna a »princípium individuationis« precízebb fogalmazását és alkalmazását. De éppen az alapfogalmakat illetőleg tanulhatott volna Márkus az előtte ismeretes magyar szerzőktől (ha már a fennelbbieket nem ismerte). Az ebbeli hiányosságokat menti Márkus Jenőnek egy komoly akarása, hogy Schleiermachert magából Schleiermacherból érti meg. De ha a »Reden« vallásfogalmát ismertette, mint közbenső fontos állomást kellett volna ismertetni a »Dialektika« vallásfelfogását a »Glaubenslehre« idevágó nézetei előtt.

De a Bevezetés így is hosszúra nyúlt, csaknem a mű közepén vagyunk, midőn a főkérdéslhíez, »Schleiermacher váltságtaná«-hoz jutunk. Szerzőnk szorgalma, kitartása, komoly akarása itt tűnik ki igazán: Schleiermacher idevágó nézeteit a forrásból, a »Glaubenslehre« nehéz szövegéből ismerteti, ami bizony nem történik félreértések nélkül, stílusa is sokszor marad nehézkes és idegenszerű. Az ismertetett tételeket Márkus nyomban birálát alá veszi, ami azzal a hátránnyal jár, hogy nem világos rögtön, hol van az ismertetés határa és hol kezdődik a bírálat, jobb lett volna összefüggően ismertetni Schleiermacher váltságtanát, s összefüggő bírálatnak vetni alá. Kritikai szempontjait szerzőnk a dogmatörténelemből és a dialektikai theologiától veszi, kellő tájékozottságnak, s józan kritikusnak adva tanújelét. Ha szerzőnk könyvének első fejezetét »Schleiermacher és a mai theol. helyzet« a mű végére helyezte volna

és ott dolgozza ki kritikai résszé, munkája logikusabb formát nyer.

Kisebb kifogásainkat nem említve, csak azt jegyezzük meg, hogy helytelen dolog elismert tudósok gondolatait vagy fogalmait jegyzetben elintézve röviden »teljesen rossz«-nak mondani, ha véleményünk a másikétól eltér, polemizálunk vele a formák megtartásával és mondanivalónkat kellőleg indokoljuk.

Márkus Jenő további munkásságához itt tanúsított szorgalma, kitartása, tudása alapján szép reményeket fűzhetünk.

(®®®@®®®@®®®®®®®@®®®®®®®@®®®®®®®®@®@@®@® ® ©

1 VEGYESEK S

© ® ®©®®®®@®®®©®®©®®©®®®®®®@®®®®®®©®®®®®©S©

— Dr. Antal Géza püspök úr elhunyta alkalmából a következők fejezték még ki részvétüket a kerület elnökségének: József kir. herceg, tábornagy, Almássy László a képviselőház elnöke, Oswald István a Kúria elnöke, Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát, Virág Ferenc pécsi püspök, dr. Raffay Sándor bányai ev. püspök, Zsivkovich Fedor budai gör. kel. püspök, Mesterházy Ernő dunántúli ev. felügyelő, Werner Adolf zirci apát, Gergye Ipoly csornai prépost, Simon Elemér soproni főispán, a pénzügyminisztérium, földmívelési és honvédelmi minisztériumok elnöki osztályai, Fejér, Győr, Komárom, Sopron, Veszprém, Zala vármegyék alispánjai, Győr, Pécs, Szombathely, Veszprém, Kaposvár, Nagykanizsa, Zalaegerszeg városok polgármesterei. A főiskolai igazgatóságnál fejezték ki részvétüket: Aalders W. J. egy. tanár Groningen, Bohatec József egy. tanár Becs, Keller Adolf főtitkár Genf, Obbink H. Th. egy. tanár Utrecht, Webster J. Macdonald titkár Edinburgh, ideológiánk tiszteletbeli tanárai. — A temetésről szóló múlt heti tudósításunk pótlásául közöljük, hogy azon résztvett az egyetemes ref. konvent részéről dr. Benedek Zsolt konventi tanácsos, kományfőtanácsos.

— Dr. Darányi Kálmán miniszterelnökségi államtitkár, főiskolai gondnok urat a kormányzó úr Őfőméltósága m. "‘kir. földmívelésügyi miniszterré nevezte ki. A kinevezés mindnyájunkat nagy örömmel tölt el, mert ismerjük őnagyméltósága kiváló képességeit, puritán jellemét és tudjuk, hogy a felelősségteljes díszes állásban is önzetlenül fogja szolgálni a haza ügyét. Mély tisztelettel köszöntjük őt és miniszteri munkájára is Isten gazdag áldását kérjük.

— Gyászhír. Mélységes fájdalommal értesültünk, hogy Kerekes Sándor, a csurgói református Csokonai Vitéz Mihály reálgimnázium rendes tanára, a csurgói ref. egyházközség pénztárosa, a Signum laudis, a Károly csapatkereszt és .a III. oszt. vitézségi érdemkereszt tulajdonosa f. hó 4-én délelőtt 11 órakor, áldásos életének 57-ik évében rövid szenvedés után csendesen elhunyt. Mintaszerű kötelességtudással, lángoló lelkesedéssel 27 éven át állott a magyar nemzeti művelődés szolgálatában. Utolsó lehelletéig a lelkiismeretes munka embere volt. Nemcsak tanári pályáján szerzett elévülhetetlen érdemeket, hanem a nagy világrengés idején a harctereken is önfeláldozó vitézséggel küzdött édes hazánkért. A csurgói Alme Mater, tanártársai, hálás tanítványainak egész serege meleg szeretettel, kegyeletes hálával, igaz fájdalommal őrzi meg áldott emlékezetét.

— A íelkészképesítö vizsga idejét Medgyasszay Vince egyházkerületi főjegyző, püspökhelyettes úr február 1— 2-re tűzte ki.