Dunántúli Protestáns Lap, 1935 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1935-06-02 / 22. szám

1935. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 99. oldal. A keresztyén felfogás korrupciója a történelem­ben szemmel kisérhető és olyannyira feltűnő, hogy még a világ fiai is észreveszik. Ez az észrevétel a kommunizmus gonoszságának az igazságmomentuma és ez ad a kommunizmusnak átütő erőt egy világ sze­­retetébe merült keresztyénséggel szemben. Ez a kor­rupció — történetileg nézve — együtt jár a »felvilá­gosodással«, és ■ szükségszerű következetességgel a mai világválsághoz vezet. Talán legszembeötlőbb ez az egyetemes folyamat a nagybirtok esetében. A nagybirtok eredetileg a nemzeti élet organikus fej­leménye : általában személyes érdem jutalma volt, s e jutalom »többre bízatást« jelentett, amennyiben külön­leges honvédelmi és kulturális kötelezettség járt vele. A nagybirtok ezt az organikus szerepét azonban nyom­ban elveszítette, és holttetemmé vált a nemzettesten, amidőn olyan utódokra szállt kik sem ki nem érde­melték sem közszolgálatra nem fordították. Ma már nem is kénytelenek „sáfárkodni“, hiszen különle­ges kötelességeik a közteherviselés bevezetése óta mindenkire hárulnak, sőt egyetlen megmaradt köteles­ségük : Az adófizetés sem áll arányban a birtok nagy­ságával, amennyiben az adórendszerből hiányzik a teljes progresszivitás. — Ilyen körülmények között a „magán­­tulajdon szentségének“ hirdetése nemcsak tartalmatlan beszéd, hanem egyenesen blaszfémia: a vallásos ér­telmezés hasznaihoz való ragaszkodást jelenti, a vallásos értelmezés kötelezettségének vállálása nélkül. Isten 8, és 10. parancsolata nem ezt a visszaélést védi sőt nem is általában a „magántulajdont“, hanem a sáfárt a sáfár­kodásban : tilalomfa e két parancs a sáfárkodást meg­­háborító emberi kívánságokkal és bűnökkel szemben. A magántulajdon szent volta tehát nem adottság, hanem feladat, éppen ezért a kérdés nyitja nem a tu­lajdonban, hanem a tulajdonosban rejlik. A legradiká­lisabb reform sem segít a helyzeten, ha az embereket radikálisan nem reformálja. Mivel is volna jobb a közre, ha egy ember helyett száz [ember él vissza u. azzal a magántulajdonnal ? Ezen a ponton a politikai kérdés az etikába torkollik. Török István Felhívjuk a Nagy tiszteletű Lelkipásztor Urak figyelmét, hogy a pünkösd másnapi per­selypénz a papnövendékek palástalapja javára küldendő be a kerületi pénztárhoz (Pápa). ®®@@®®®@®®®®®®®@®®®®®®®®®®®®®®®®@®@©®@(§5 ® ® 1 VEGYESEK I (e> ® ®@®S)®®@®®®S>®®®©®®®®®®®:®®®®®®@®®®©®®®®®® — Gyászhír. Megdöbbenéssel értesültünk, hogy pápai gimnáziumunk köztiszteletben álló tanára Pap Zoltán, súlyos műtét után, Pécsett elhunyt. Holttestét, kívánsága szerint Pápára szállítják és június 1-én 6 óra­kor helyezik el az alsóvárosi temetőben. Halála mély gyászba borította feleségét, szül. Révész Elzát, gyer­mekeit : Évát, Ellit, Erzsit, Katót, valamint a nagyszámú rokonságot. A halálesetről a főiskola a következő gyász­­jelentést adta ki: „A B, F. R, A. A pápai református főiskola tanári kara őszinte fájdalommal tudatja, hogy szeretett kartársa Pap Zoltán gimnáziumi tanár, e. 1. főhadnagy, a gimn. internátus felügyelő-tanára május 30-án reggel, 49 éves korában, hosszú, súlyos szen­vedés után visszaadta lelkét Teremtőjének. Az izzó haza­­szeretet, a klasszikus eszményeket, a megalkuvást nem tűrő kötelességteljesítést mindvégig odaadó lelkesedéssel hirdető jóságos lelkű nevelő, a melegszívű kartárs emlékét híven megőrizzük. Pápa, 1935 május 31. — Monda Jézus: Én vagyok a feltámadás és az élet: aki hisz én bennem, ha meghal is, él. János ev. 11:25.“ —A hű munkás emlékezete áldott! — Bővebb meg­emlékezést lapunk jövő száma hoz. — Zászlóavatás. Kollégiumunk 112. sz. Szondy Zsuzsánna cserkészleánycsapata május 26-án a koll. udvarán tartotta meg, fényes sikerű ünnepség keretében zászlóavatását. Az ünnepély országos jellegűvé vált az­zal, hogy megjelent körünkben Anna kir. hercegasszony, a cserkészleánymozgalom Védőasszonya és Lindenmayer Antónia országos elnök is. A fenséges asszony a dél­előtti gyorsvonattal érkezett Pápára. A vasúti állomáson a helyi-tanács nevében dr. Pongrácz Józsefné elnök, a város nevében Hamath János polgármester, a cserkész­leányok nevében Fazekas Edit csapatvezető üdvözölte. Őfensége dr. Jókay Ihász Miklós egyházmegyei gond­nok, nagybirtokos négyesfogatán szállására, a püspöki székházba hajtatott, ahol Medgyasszay Vince püspök úr fogadta magyaros vendégszeretettel. . A helyi tanács­tagokat a koll. dísztermében mutatta be a vezetőség a Fenséges asszonynak, majd 12 órakor gyönyörű nap­sütéses időben megkezdődött az ünnepély a kollégium udvarán, ahol a Tisza István fiú cserkészcsapat tagjai díszőrséget állottak. A cserkészleányok és tündérkék felvonulása után dr. Pongrácz Józsefné helyi elnök kö­szöntötte Őfenségét; Lindenmayer Antónia orsz. elnök beiktatta a helyi tanács tagjait, akikkel Őfensége egyen­ként kezet fogott. A tündérkék felavatása után, akiket Gáti Lenke vezető készített elő, Ólé Sándor lelkipásztor megáldotta a remekbe készült nehéz selyem zászlót, melyet özv. Szánthó Jánosné — bold, emlékű Kis Gá­bor pápai ref. lelkész leánya — nagy áldozatkészség­gel készíttetett és ajándékozott a csapatnak. A dísz­magyar öltözetben levő zászlóanya lelkes beszéddel adta át a zászlót a csapatnak, melynek nevében Faze­kas Edit csapatvezető vette át és tett fogadalmat a hű­séges szolgálatra. Pongrácz Magda IV. o. t. Reményik : Zászlószentelés c. költeményét szavalta, Horváth Endre koll. tanár a szervezőtestület és a koll. nevében kö­szönte meg a zászlót és üdvözölte Őfenségét. A zászló­szögek beverését Anna kir. hercegaszony nyitotta meg, majd egymásután negyvenhetén járultak oda beverni a szögeket, köztük Medgyasszay Vince püspök úr, Hamuth János polgármester, dr. Sulyok Dezső országgy. kép­viselő, dr. Tóth Endre theologiai, Fejes Zsigmqnd gimn. igazgató. A Kaszinóban rendezett ebéden Őfenségét megérkezésekor dr. Konkoly Thege Sándor elnök üd­vözölte, Hamuth János polgármester a város, dr. Pong­rácz József theol. tanár pedig a koll. nevében mondott pohárköszöntőt, az utóbbi kiemelve, hogy a Fenséges Asszony kedvenc költői Petőfi és Jókai a koll. örök büszkeségei. Délután a cserkészleányok kiállításának megtekintése után a cserkészleányok Sándor Pál gimn. tanár, az ismert színműíró, ez alkalomra írt cserkész­színdarabját adták elő a szerző személyes betanításá­ban. Úgy a darab, mint az előadás nagy sikert aratott. Molnár Irén ke VII. o. t. és Szepessy Évi IV. o. t. szavalattal, a tündérkék Török Imre Lajos gondnok be­tanításában dalos tornamutatvánnyal, a cserkészcsapat Lac­­kovics Izabella védőnő betanításában irredenta magyar tánc­cal járult hozzá a szép ünnepélyhez. Utána a tanácstagok és a cserkészleányok részére tea volt, melyen résztvett Anna kir. hercegasszony is, aki az esti gyorssal hagyta el városunkat, meghódítva abban mindazokat, akiknek alkalmuk volt megismerni Őfensége közvetlenségét és szeretetreméltóságát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom