Dunántúli Protestáns Lap, 1934 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1934-05-27 / 21. szám
88. oldal. 1934. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. kialakulásán évszázadok, vagy talán évezredek dolgoztak. Hogy azzá lett, ami, annak története van. És hogy éppen ezzé fejlődött, azt múltja és a múltjában rejlő jelentés felismerése szabja meg. Még az egyes emberi életek erkölcsi birtokállományát, haszna vehetőségét, vagy haszontallanságát is a múltjuk határozza meg. Ha nemzeteknek, egyházaknak és intézményeknek az életéből kikapcsolnánk a történetüket, nemcsak az a sok erkölcsi érték menne veszendőbe, amit a múlt jelent számunkra, de a talaj is kisiklanaj lábai k alól és kétessé tennénk jövőnket. Nem lehetne más életcél, mint együnk, igyunk, mert úgyis meghatunk és pokollá változna az élet. Le kellene törölni a pápai kollégium homlokáról küldetésének mottóját; »Istennek, hazának, tudománynak«, a magyar nemzetnek fel kellene adni az édes reményt: »Magyarország nem volt, hanem lesz«, a keresztyénségnek le kellene mondani Krisztus adta világmissziójáról: »Tegyetek tanítványokká minden népeket«, a magyar kálvinizmus nak is át kellene értékelni célkitűzéseit és revízió alá kellene venni nélkülözhetetlenségének öntudatát a nemzet életében, akkor kis gyermekeinket nem a Szentháromság nevében és örök üdvösségre kellene megkeresztelnünk, hanem minden intézmény és emberbarátj intézet homlokzatára, minden egyház és minden új élet margójára ezt kellene feljegyezni: »Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel«. (Folyt, köv.) Templomszentelés Nagykanizsán. Évtizedes vágyaink és reményeink teljesülését ünnepelte folyó hó 13-án boldog örömmel a nagykanizsai ref. gyülekezet, anyaszentegyházunknak egyik végvára a trianoni határszélen. Templomot szentelt, egy űj hajlékát az örökkévaló Istennek, új bizonyságát a megsegítő isteni kegyelemnek. Előző este érkeztek meg az ünnepélyen közreműködő Medgyasszay Vince egyházkerületi főjegyző, mint Püspök úr helyettese, Fazekas Miáhly püspöki titkár kíséretében, továbbá Halka Sándor espere^, Farkas Sándor álsósegesdi lelkész, kiket az egyház főgondnoka, bárcai Bárczay Ferenc aranykulcsos vitéz látott vendégül somogyszentmiklósi kúriáján. Maga az ünnepély vasárnap reggel 9 órakor kezdődött a régi imaházban, hol Németh Károly keszthelyi lelkipásztor a LXXXIV. zsoltár 1. versének eléneklése után buzgó imádságban emelte ég felé a lelkeket, felolvasván I. Kor. III. 16—23. verseit. A CX. zsoltár I. versének eléneklése után az ünneplő gyülekezet élén a palástos lelkipásztorokkal négyes sorokban vonult fel az új templomhoz, melynek kapujában hernádvécsei Vécsei Barnabás városi mérníök, az egyház gondnoka s a templom tervezője átadta a kulcsot Medgyasszay Vince egyházkerületi főjegyzőnek, ki megnyitotta az ajtót s átadta a kulcsot megőrzés végett bárcai Bárczay Ferenc főgondnoknak, mire az ünneplő közönség bevonult a modern stílusú, nemesen egyszerű s mégis olyan melegen ható új templomba, m'^ly az urasztalától balra nyitva álló presbiteri szobával együtt mintegy 800 lelket fogadott be magába. (A templom műszaki leírását legközelebbi számunkban hozzuk/) Az ünneplő gyülekezet fennállónak elénekelte a 231. dicséret 1—3. verseit, melynek elhangzása után Halka Nándor esperes ment fel a szósjzékre s az I. Kor. III. 6—11. verseinek felolvasása után a szív mélyéből fakadó szárnyaló imádsággal készítette elő a lelkeket az ige hallgatására. Az ima elhangzása után az evangélikus egyházi vegyeskar énekelt Vánkos Jenő polgári iskolai tanár vezetésével, mely után Farkas Sándor álsósegesdi ref. lelkipásztor a XC. zsolt. 1. versének alapul vételét lebilincselő erővel szólott a templom fontosságáról, a szeretetről, mely igazán szenteli fe] a templomot, az imádságos lélekről, mely az otthont templommá varázsolja. Csak ha a templomokból s a szivekből szeretet árad, akkor lesz megoldás a mai élet nagy és nehéz kérdéseire. Beszéd után Flittner Rózsi művésznő énekelt Honti Ilona harmóniumkisérete mellett. Majd Medgyasszay Vince egyházkerületi főjegyző, mint Püspök úr helyettese mondotta _el magasan szárnyaló, lelkeket megragadó felszentelő imádságát és áldását. Flittner Rózsii újabb énekszáma után Medgyasszay Vince egyházkerületi főjegyző megkeresztelte egy szegény kőmíves család ötödik gyermekét, Pint Jenőt. Majd a gyülekezet elénekelte a 231. dics. 6. versét, mellyel az ünnepi istentisztelet véget ért. Az istentisztelet végeztével az ünneplő közönség díszközgyűléssé alakult, melyet bárcai Bárczay Ferenc főgonknok nyitott meg, ki megnyitó beszédében a legteljesebb elismerésének adott kifejezést Kádár Lajos lelkész buzgósága iránt, kinek Istenbevetett rendületlen hite és erős akarata tette lehetővé a templomnak létesülését. Az evangélikus egyházi vegyeskar éneke után Kádár Lajos lelkipásztor olvasta fel a templomépítés történetét, melyből megtudtuk, hogy már 1889-ben Jávory Nándor az első kanizsai ref. lelkipásztor összegyűjtött 3057 frt.-otj Seregély Dezső lelkészsége alatt 3000 frt. kölcsönnel 7000 forintért megvette a gyülekezet a régi imaházat a Batthyányutca 16. szám alatt 1395-ben. Murányi János kezdte meg az újabb gyűjtést, melyet 1904 január 1-től, nagykanizsai lelkipásztori állásának elfoglalásától kezdve Kádár Lajos fáradhatatlan szorgalommal, csüggedést nem ismerő kitartással folytatott. Fájdalom, ez az így gyűjtött összeg, 69.000 korona hadikölcsönben elveszett s ekkor a lelkésznek elölről kellett kezdeni a munkát. Ebből a harmadik templomalapból! épült fel a templom, melyet Vécsey Barnabás városi mérnök, egyházi gondnok egyháza iránti szeretetből díjtalanul tervezett meg. A beérkezett 27 ajánlat közül a munkát Kalmár Zoltán kollégiumunk volt növendéke, építészmérnök nyerte el (33.883 P), ki az egyház iránti áldozatkészségből hasznot nem számított, csak készkiadásait és munkadíját számította fel. Jólesett hallani a nemes áldozatkészségnek ezt a léptennyomon való megnyilatkozását. A templomépítés történetének felolvasása után Halka Sándor esperes a belsősomogyi egyházmegye, dr. Krátky István polgármester Nagykanizsa város közönsége, Horváth Olivér lelkész az ág. hitv. ev. testvérgyülekezet nevében üdvözölte az ünneplő gyülekezetét s valamennyien nagy elismeréssel emlékeztek meg Kádár Lajos lelkész apostoli buzgóságáról. A díszközgyűlés a Himnusz eléneklésével ért véget. Délben fél 2-kor az ipartestület nagytermében 100 terítékes bankett volt, melyen gyönyörű felköszöntők egész sora hangzott el. Bárczay Ferenc főgondnok a Kormányzó úrra, dr. bogáti Hajdú Gyula egyházi ügyész dr. Antal Géza püspök úrra és ^Medgyasszay Vince egyházkerületi főjegyzőre, Kádár Lajos lelkész a vendégekre, Medgyasszay Vince Nagykanizsa város közönségére és polgármesterére, Halka Sándor a honvédtisztikarra, dr. Tholvay Zsigmond a jemplom tervezőjére és építőjére, Németh Sándor letenyei főjegyző a szórványok nevében a gyülekezetre,