Dunántúli Protestáns Lap, 1934 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-14 / 2. szám
6. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1934. a szülők és szállásadók teljes felelősségtudattal, lelkiismeretes ellenőrző munkájukkal segítségére legyenek az iskola munkájának. Itt az iskolában kell az ifjúságnak felvérteződnie a feltétlen, a lelkiismeretből fakadó kötelességtudattal, hogy az életbe kikerülve ellen tudjon állni a romboló hatásoknak. Felkérte ezután Nagy Jenő gimn. tanárt, mint a tanári kar megbízott előadóját előadásának megtartására. Az előadó utalva Pater Bernardin cistercita-tanárnak, a Zemplén Dénes kiskorú bűnöző törvényszéki tárgyalása alkalmából a szülői ház és iskola között feltétlenül szükséges és igen szoros harmonikus együttműködésre vonatkozólag tett nyilatkozatára, kimutatta, hogy a felemlített igen szomorú esetben mennyire célját tévesztette a szülői ház és mennyire lehetetlenné vált a családi nevelés hiányosságai mellett az iskola. Végső eredményben ennek a két nevelési tényezőnek igen szoros együttműködését hangsúlyozta. Ezek után felsorolta azokat a kívánságokat, amelyeket a tanári kar a pápai szülői társadalommal szemben felállít a tanulás és a nevelés szempontjából. Megkívánja, hogy a tanulás fokozása érdekében s a szülői ház, illetve annak helyettese az internátus és a szállásadó teljesen kapcsolódjék bele a tanári kar munkájába. Igen élénk érdeklődés, a tanári kar tagjaival való gyakori találkozás és a naponként vezetendő diáriumok (iskolásnaplók) segítségével kell ezt a kívánságot kielégíteni. Minden eszközt fel kell használni, hogy a tanulás minél inkább fokozható legyen. Még fontosabb kívánságai vannak a tanári karnak különösen a helybeli szállásadókkal szemben. A gondozásukra bízott gyermekekért erkölcsi és egészségügyi szempontból teljesen felelősek. Ebből a két szempontból a szállásnak teljesen kifogástalannak .kell lenni. Nagy gond fordítandó arra, hogy e téren a finom gyermeki lelket, az egészséges gyermeki szervezetet károsodás ne érje. A tanári kar munkája különösen ennek a feladatnak minél tökéletesebb teljesítésére fog irányulni. Ha e feladat teljesítésében mindkét nevelésilényezőt a józan szeretet vezeti, a siker biztos. Az előadáshoz először Faragó János főigazgató szólt hozzá, aki azokról a szomorú jelenségekről szólott, amelyek ma nagy mértékben bénítják a tanárság oktató és nevelő munkáját. Rikoltó újságcikkek, színdarabok, filmek, regények, gyakran nevetséges, rosszindulatú, a gyermeki lelket meg nem értő, sőt gyűlölő embernek rajzolják a tanárt. Ilyesmit gyakran hall a gyermek a családi környezetben is. Nagy hiba az is, hogy a sok vidéki szülő nem maga választja ki, fogadja fel gyermekének a szállást, — bár erre az Értesítőben állandóan felhivatnak, — hanem rábízza gyermekére. így áll elő az a helyzet, hogy azok a diákszállások, ahol szigorúan ellenőrzik a tanulót, üresen maradnak. Mind erkölcsi, fegyelmi, mind tanulmányi és egészségi szempontból káros a tanulóra nézve. Sok veszélyt rejt a tanulóra a vidékről való bejárás is. A további felszólalók: Lie. Rácz Kálmán nyug. tanár, dr. Pongrácz József theol. tanár és Kiss Dénes (Takácsiból), mindannyian hangsúlyozták az értekezlet fontosságát. Lie. Rácz Kálmán különösen két tényezőnek a megvalósítását kérte a tanári kartól. Először azt, hogy a diáriumok vezettessenek be és hogy a tanulói szállásokat a tanári kar ossza szét. Fejes Zigmond igazgató megköszönte a hozzászólásokat, megállapítja, hogy az értekezlet kézzelfogható eredményeket mutathat fel már eddig is, összejövetele nem volt eredménytelen. A javaslatokat a tanári kar tárgyalni fogja és a megvalósítható gondolatokat magáévá teszi. Megköszöni a szives érdeklődést, a hozzászólásokat, az értekezlet ezzel véget ért. íF5------------------------------------------------:-----------KONYVISMERTETES A Általános vallástörténet. Irta dr. Varga Zsigmond, a debreceni m. kir. Tisza István tudományegyetemen a vallástörténet nv. r. professzora. I. kötet: VIII -|— 310 1.; II. kötet: 868 1. Debrecen, 1932. Szerző saját kiadása. Ára 30 P. E munka megjelenése minden tekintetben esemény a magyar könyvpiacon. Azzá avatja egyrészt a feldolgozott tudományág fontossága. Ä vallástörténet napjainkban mindig fokozottabb jelentőséget nyelés a nyugati nyelveken egész sereg munka foglalkozik yele, a magyar irodalom azonban e téren összefoglaló munkákban nagyon is szegény. De esemény főleg abból a szempontból, hogy ritkán akad tudományág, amelyet ilyen terjedelemben — a két kötet 1178 oldalra terjed — és ilyen, a tudomány mai színvonalán álló feldolgozásban olvashat a magyar érdeklődő. Hazánkban az egyetlen vallástörténeti tanszék a debreceni egyetem református hittudományi karán van szervezve, igazán elismerésre méltó cselekedet, hogy annak jelenlegi betöltője nemcsak tudo- i mányszakját műveli elsőrangúlag, hanem még anyagi ! áldozatot is hoz azért, hogy könyve nyomtatásban megjelenhessék. Mélységesen tiszteletreméltó az az ' áldozatkészség, amellyel ezt a terjedelmes munkát a ! saját költségén kiadta. Szerző e művében a tudományos kutatás követelményeivel minden irányban számoló s az anyagot egész terjedelmében átfogó vezérkönyvet alkotott. Nemcsak arról számol be, hogy milyen exotikusoknak látszó vallásformák alakultak ki a föld különböző népeinél, hogy mi lett az egyes pozitív vallások sorsa az idők folyamán, hanem ezeknél sokkal fontosabb s a vallás lényegével összefüggő kérdésekre is feleletet ad. A vallások teljes és kimerítő történetét úgy tünxeti fel előttünk, mint egy nagy, isteni, előkészítő folyamatot, mint egy hatalmas célgondolat érvényesülését. Nem más ez, mint az isteni kijelentés-munka előrehaladó története, amelyben minden alsóbbrendű, az ember értelmi műveltségéhez mért képzet, hit és cselekmény lépcsőfoka az utána következőnek és előkészítője a bibliai isteni kijelentéseknek. Igaza van szerzőnek: »a Biblia vallásos tartalmát a vallástörténet anyagának ismerete nélkül igazán megérteni nem lehet«. A munka minden lapja igazolja szerzőnek az Előszóban olvasható kijelentését, tényleg nem támaszkodik csupán a feldolgozásokban képviselt másodforrásokra, hanem igyekezett mindenütt az eredeti kútfőkre, az igazi forrásokra visszamenni. Ezért munkája nem kompilativ jellegű, hanem a magyar viszonyokhoz alkalmazott komoly kísérlet, hogy a hazai közönségnek is legyen a vallástörténet mezején tárgyilagos, tudós alapokon nyugvó, megbízható vezérkönyve. Helyesen emeli ki szerző, hogy súlyt helyezett müvében az uralaltái nyelvcsalád vallásos életének megfelelő ismertetésére, mert hiszen ez minket magyarokat a legközelebbről érdekel, mert bele tartozunk, belőle ágaztunk el. Á külföldi kézikönyvek épen e nyelvcsaláddal bánnak el a legmostohábban. Hozzátehetjük még, hogy Varga a sumir-kérdés egyik legalaposabb ismerője és így kalauzolására nyugodtan rábízhatjuk magunkat. Az anyagbeosztást illetőleg az első főrészben azon kérdéseket tárgyalja, amelyek a vallástörténet
